190743. lajstromszámú szabadalom • Berendezés főleg műanyagok aprítására és/vagy agglomerálására

1 2 190 743 A találmány tárgya berendezés főleg műanyagok aprí­tására és/vagy agglomerálására, amely révén műanyag hulladékokat és termékeket gazdaságosan, termeléke­nyen és a követelményeket kielégítő módon lehet aprítani és/vagy agglomerálni. A műanyagok, főként a termoplasztikus műanyagok feldolgozása során jelentős mennyiségű hulladék képző­dik, és sok az olyan műanyag tárgy, termék is, amely fel­adatának elvégzése után fölöslegessé, szintén hulladékká válik, mint például a különféle csomagoló fóliák, edé­nyek és hasonlók. Ezek ilyen állapotukban környezet­­szennyezőknek tekinthetők. Mind a környezetszennyező jelleg megszüntetése, mind anyagtakarékosság szempont­jából már régóta keresik azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé tennék ezeknek a műanyag hulladékoknak újra­felhasználását. Az eddig ismert és alkalmazott hulladék­felhasználási módszerek mindegyikénél a hulladék anya­gokat előbb föl kell aprítani, kivéve elégetés esetén. A technika jelenlegi állása szerinti vágómalmok több­nyire horizontális elrendezésűek, használatuknál kritéri­um hogy a vágásra kerülő anyag hossza ne haladja meg a vágókés hosszát, a vastagsága pedig 2—2,5 cm-nél ki­sebb legyen. A forgórész kerületén egyenlő osztással úgy helyezkedik el a 2—5 számú vágókés, hogy azok az álló­rész, szokásos 2—5 db késével szemben vágjanak. A for­gókéseket a tengelyhez képest kis szögben rögzítik, hogy az ellentétesen elhelyezett vágókésekkel nyíró vágást ér­jenek el és ezzel csökkentsék a zajszintet és elkerüljék az anyag mozgását. A forgórész kialakítása lehet ún. nyitott, főleg fóliák, bőr, gumi, papír stb., zárt, kábel hulladé­kok, tömör műanyag darabok stb. és hengeres, gumiab­roncsok, göngyölegek stb. aprítására kialakítva. A vágó­malmokban a rostákat az aprítótér alján helyezik el általában. Az anyag beadagolása a garaton keresztül törté­nik. Az ürítéshez általában ventillátort használnak, leve­gő átszívással történik, ami az őrleményre bizonyos hűtő­hatást is kifejt. A rotor szokásos kerületi sebessége 10—30 m/sec. A műanyag fólia hulladékok agglomerálására szolgáló berendezéseknél a hengeres aprítótér alsó harmadában elhelyezett állókések és az aprító térben alulról benyúló rotor tárcsa kései között részben tépéssel, részben nyírás­sal történik az aprítás. Az aprítótér feneke a hengeres ap­rítótérrel egy testet képező domborított lemez. A kések közötti hézag az állókéseknél állítható. A rotor kerületi sebessége 30 m/sec. felett van. Az agglomerátumot az aprítótér aljából oldalajtón vezetik el szakaszosan. A műanyagok aprítása nem tartozik a könnyen elvégez­hető feladatok közé, mert az anyag sajátosságainál fogva csak energiafelhasználással aprítható, szívóssága követ­keztében az aprító kést koptatja. A műanyagok aprítása nem tartozik a könnyen elvégez­hető feladatok közé, mert az anyag sajátosságainál fogva csak nagy energiafelhasználással aprítható, szívóssága következtében az aprító kést koptatja. A műanyagok aprítására, agglomerálására már külön­böző típusú vágómalmokat és vágó, tépő berendezéseket készítettek. Egy tipikus kialakítású berendezés sorozatot ismertet például Szabó László és Olessák Dénes a „Hul­ladék hasznosítás — szilárd hulladékok feldolgozása” című szakmunkában, amelyet a Műszaki Könyvkiadó Budapesten 1983. évben jelentetett meg. Az itt ismertetett vágómalmok egyik hátrányos tulaj­donsága, hogy a fólia típusú hulladékokból nyert őrle­ményt az újrafeldolgozás előtt még további előkészítő műveleteknek kell alávetni. További hibájuk, hogy sok késsel dolgoznak, amelyek drága anyagból, költséges hő­kezeléssel készülnek. Miután a késhosszúság a vágásra g kerülő darab méreteit nem haladhatja meg, fóliaszerű anyagokból, ahol a vastagsági mérethez képest a hossz­méret és szélesség sokkal nagyobb, előaprítást kell vé­gezni külön műveletként, külön berendezéssel. Hiba az is, hogy a berendezésben aprítás közben kelet­­kező por a termékkel együtt távozik a berendezésből, és ez a por az újrafelhasználás közben — például a szállító csővezetékekben és szerszámokban — beboltozódást, du­gulást idézhet elő. Az ismert vágómalom megoldások hibája az is, hogy ^ g aránylag bonyolult szerkezeti kialakításúak és ezért előál­lításuk költséges. Ezek kÖ2Ött vannak olyanok, amelyek csak aprításra vagy csak agglomerálásra használhatók, mindkettőre nem. A legtöbb vagy csak szakaszos, vagy csak folyamatos üzemelésre használható. Általában a ter- 2Q mék jellemző méretét, az aprítással, illetve agglomerá­­lással előállított szemcsés anyag szemcsenagyságát sem tudják egyszerű módon szabályozni. Á találmány feladata főleg műanyagok aprítása és/vagy agglomerálására használható olyan berendezés létrehozá- 25 sa, amely mind aprítással egyidejű agglomerálásra, mind aprítás utáni agglomerálásra használható, egyszerű szer­kezetű, kevés késsel hatékonyan tud dolgozni, mind fo­lyamatos, mind szakaszos üzemeléssel működtethető, és amelynél a fólia típusú hulladékokból nyert őrleményt az 30 újrafelhasználás előtt már nem kell a berendezésen kívüli további előkészítő műveletnek alávetni, a termék a portól különválasztva távolítható el a berendezésből, valamint az aprítással, illetve agglomerálással előállított szemcsés anyag jellemző szemcsenagysága egyszerű módon, rövid 35 idő alatt és néhány kézmozdulattal szabályozható. A találmány a kitűzött feladatot olyan berendezés létre­hozása révén oldja meg, amelynek alaplemezre erősített forgástest alakú háza, a házba felülről benyúló előaprító tere és a házba alulról benyúló hajtótengelyre erősített 40 tartó elemre szerelt előaprító szerszámai, kései és terelő lemezei vannak és amelynek jellemzője, hogy a ház és a hajtótengely egymáshoz viszonyítva excentrikusán beál­lítható, a házon vagy fedelén csonk van kiképezve a por­leválasztóhoz történő csatlakoztatáshoz, a ház belső olda- 45 Ián a kés mozgási síkja közelében állítható helyzetű terelő elem van, továbbá a ház hűthető alaplemez felőli végén kialakított ürítő nyílás zárása különböző lyukmére­tű, cserélhető rostával vagy cserélhető vakbetéttel van megoldva. 50 A találmány szerinti berendezés további jellemzője, hogy az előaprító térben elhelyezett előaprító szerszámok helyzete egymáshoz képest állítható és az előaprító tér elé fóliabehúzó-hasítő egység szerelhető fel. 55 Jellemző végül az is, hogy az alaplemeznek a házzal ellentétes oldalára erősített hűtő csőkígyója van. A találmány szerinti berendezést részleteiben ennek egy a rajzon vázolt pélclaképpeni kiviteli alakjával kap­csolatban ismertetjük. 60 Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy példa­­képpeni kiviteli alakjának vázlatos függőleges metszete, részben nézete. A 2. ábra az 1. ábrán látható berendezés 1 ábrán feltün­tetett II—II vonal menti vázlatos metszete, részben 65 nézete. 2

Next

/
Thumbnails
Contents