190681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-alkoxi-alkil-2,6-dialkil-klór-acetanilidek előállítására

3 190158 I •1 A találmány tárgya új eljárás a (U álta­lános képleté N-alkoxi-alkü-2,6-dialkil-klór­­-acetanilidek előállítására. A képletben Rí és Rí egyező vagy eltérő és hidrogénatomot vagy 1-6 szénatomos alkil-cnoportot; Rj 1-8 szénatomé« egyenes vagy elágazó láncú al­­koxi-csoportot, míg X klóratomol jelent. A szubaztituált klór-acetanilid típusú vegyületek több képviselőjéről kiderült az elmúlt évtizedekben, hogy biológiailag aktív tulajdonsággal rendelkeznek és megfelelő formulécióban az ilyen hatóanyagot tartalma­zó készítmények eredményesen használhatók a növényvédelemben szelektív gyomirtószer­­kénl. Ez az oka annak, hogy a hatóanyagok előállítására számos eljárást dolgoztak ki. így például a 3 442 945 sz. 3 547 620 az. és a 3 630 716 az. USA szabadalmi leírá­sok N-metilén-2,6-dialkil-anilint klór-acelil­­-kloriddal reagáltatnak szerves oldószerben, pl. n-heptánban és a keletkező N-klór-acetil­­-N-klór-metil-2,6-dialkil-anilint kipreparálás nélkül, vagy kipreparáiás éa tisztítás után alkohollal reagáltatják trietílamin savmegkö­­tőazer jelenlétében. A reakció befejezése után a terméket először vizes mosással, majd desztillációval és végül kristályosítással tisztítják meg a szennyeződésektől. Az eljá­rás hátránya a viszonylag alacsony hozam, amely az alkalmazott szintézis útra és reak­ciókörülményekre vezethető vissza és ez az oka annak is, hogy viszonylag bonyolult, több műveletből álló tisztítási módszert kell alkalmazni a megfelelő tisztaságú termék elő­állítására. A vizes mosáa alkalmazása jelentős szennyvíz képződésével is jár, amely kör­nyezetvédelmi problémákat okoz. A 176.581 az. magyar szabadalmi leírás hasonló eljárást ajánl a szubsztituált acel­­anilid származékok előállítására azzal az el­téréssel, hogy a reakciókat inert atmoszférá­ban és ammónia savakceptor jelenlétében vi­­telezi ki. Ennél az eljárásnál toluolban oldott klór-acetil-kloridba adagolják be keverés éa hűtés mellett az N-metilén-2,6-dialkil-anilint, majd a reakcióelegyet felmelegítík 90 °C-ra és félórás kevertetés után visszahűtik 25 °C-ra. Ezután nitrogént áramoltatnak raj­ta keresztül és közben beadagolják a megfe­lelő mennyiségű vízmentes alkoholt, majd a nitrogén helyett ammóniagázt vezeLnek a re­aktorba 35-40 °C-on és a gázbevezetés befe­jezése után még fél óráig 85 °C-on tartják a reakcióelegyet, majd lehűtik és vízzel mos­sák. A két fázis szétválasztása után a szer­ves fázist vákuumban oldóezermentesitik és 84-85X-OS hozammal nyerik a végterméket. Az eljárás LeháL hasonlít az előzőekben említett eljárásokhoz a bonyolult reakció­­vezetésben is, amely arra vezethető vissza, hogy mindkét eljárás Schiff-bázisból, tehát N-motilén-2,6-dialkil-anilinból indul ki. Ezt o vegyületet az irodalom tanulsága szerint 2,6-dialkil-anilinből lehet előállítani formaldehiddel, amelyet legtöbbször pnrn­­formaldehid depolimerizálásávsl állítanak elő abszolút metanolos közegben tri-etilamin je­lenlétében éa n keletkező N-nieUlén-2,fi-di­­alkil-nnilinL vákuumdesztillúc óval tisz.títják ill. vizmentesítik, majd vagy azonnal felhasz­nálják, vagy nitrogén atmoszférában tárolják. Az előállítási módszerek vizsgálatára irányuló kutatásaink során új eljárást dol­goztunk ki az N-alkoxi-alk il-2,6-dinlkil-klói— -acetanilidek előállítására, amelynek segítsé­gével az eddigieknél egyszerűbben, tisztáb­ban és gazdaságosabban állíthatók elő. Az eljárás lényege, hogy a 2,6-dialkil­­-anilint klór-acetil-klóriddal 2,6-diatkil-klór­­-acetaniliddé alakítjuk, majd ezt klór-metil­­-klór-formiullal reagáltuljuk és n keletkezett N-klórnietil-2,6-dialkil-klór-aceUinilidet alko­hollal reagáltatva adott esetben suvmegkölő­­szer jelenlétében nyerjük az N-alkoxi-metil­­-2,6-dialkil-klór-acelanilidet, amelyet önmagá­ban ismert módon tisztítunk, ill. prepnrálunk ki. Az eljárás úgy is kivitelezhető, hogy a 2.6- dialkil-anilint elÓBzör klór-nietil-kiór-for­­miáttal reagáltatjuk, majd ezt követően klór­­-acetil-klóriddal acilezzük és végül a termé­ket alkohollal reagállajuk. Az eljárás egy másik alternatív kivitele­zési módjánál a 2,6-diolkil-anilint monoklór­­-eoetsavval és foszTor-lriklóriddal vagy más klórozó szerrel pl. lionil-kloriddal, vagy foszgénnel vagy difoszgénnel vagy foszfor­­pentakloriddal vagy klór-gázzal vagy fosz­­for-oxikloriddal alakítjuk át 2,6-dialkil-klór­­-acetaniliddé, majd az előzőekben ismertetett módon eljárva kapjuk a végterméket. További lehetőség az eljárás kivitelezé­sére, hogy a reaktorban először monoklór­­-ecatsavból klór-acetil-kloridot állítunk elő foszfor-trikloriddal vagy foszgénnel, vagy más klórozó szerrel és ebbe adagoljuk be a 2.6- dialkil-anilint úgy, hogy 2,6-dialkil-klór­­-acetanilid keletkezzen, amit azután az előző­ekben ismertetett módon klór-metil-klór-for­­miátlal, majd alkohollal reagáltatva nyerjük a megfelelő N-alkoxi-melil-2,6-dialkü-klór-acet­­anilidel. A találmány szerinLi eljárás előnye hogy nem N-metilén-2,6-dialkil-anilinból kell kiin­dulni és így nem kell hozzá (para)formalde­hid, és egy sor kényes művelet az N-meti­­lén-2,6-dialkil-anilin előállítására és felhasz­nálására. További előnye, hogy akkor is kivitelez­hető, ha valamilyen ok miatt nem áll rendel­kezésre klór-acetil-k lórid és puraforinaldehid. Az eljárás kivitelezését az alábbi példá­kon mutatjuk be, amelyek nem korlátozzák n szabadulna igényt. 1. példu 118 g klór-acetil-kloridot mérünk be, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents