190678. lajstromszámú szabadalom • Mérőberendezés polimer anyagok termikus lebomlásakor keletkező termékek komplex mérésére

3 190678 4 A találmány tárgya mérőberendezés poli­mer anyagok termikus lebomlásakor keletkező termékek komplex mérésére, különösen a ter­mékek veszélyes hatásának meghatározására mint természetes anyagok, mind például fa, gyapjú, selyem, kaucsuk, stb., mind például műanyagok, szintetikus polimerek, stb. anya­gok esetében. A polimer üzemanyagok mind szélesebb körben való alkalmazásával, a parázsló vagy izzó polimer anyagokkal való emberi érintke­zés veszélye egyre növekszik. Ezek az anya­gok ugyanis többségükben az emberre ártal­mas termékeket tartalmaznak, amelyek na­gyobb hőmérsékleten bomlanak le. E célból szükséges, hogy ezen anyagok forgalombaho­­zatali engedélye előtt a magasabb hőmérsék­leten lebomló veszélyeztető anyagok meghatá­rozására vizsgálatot végezzenek. Az ilyen természetű anyagvizsgálatok két módszere vált ismeretessé: a kémiai vizsgálat, amelynek lényege, hogy a termék kémiai összetételét és a gázkeverék összetevőit határozzák meg, továbbá a biológiai vizsgálat, amellyel a ter­mék toxikus hatását kísérleti állatokon vizs­gálva határozzák meg. A mintának termooxidációs, pirolízis vagy lánggal való égetése útján való termi­kus bontásán alapuló súlyhiány-megállapítási módszerénél eddig például az USA 3 367 308 sz. szabadalmi iratában leírt berendezést al­kalmazta. Ennek egyetlen vizsgáló kamrája van, amelyben elhelyezett kísérleti állatot a kívülről, egy speciális kemencéből bevezetett toxikus anyagok hatásának tették ki. Egy másik, további ismeretes eljárást, a „Fire and Materiale” 1979. 3. kötet 2. sz. ír le, amelynek alapja, hogy csapszerűen kiala­kított mintát folyamatosan égettek el. Ennél az eljárásnál is az égéstermékeket adott arányban keverték levegővel, majd különle­gesen kialakított vizsgálókamrába vezették. Mindkét fent említett berendezésnél közös jellemző, hogy a vizsgálókamra hőmérsékleté­nek beállítása nehézkes, különösen pedig az égéstermékek homogenitásának beállítása a teljes térfogatban volt nehéz. Ezen tényezők azonban a bomlás terméke káros hatásának meghatározása szempontjából igen fontosak. Célunk, hogy találmányunk által a tech­nika állásához tartozó berendezések fent is­mertetett hátrányait kiküszöböljük és a poli­mer anyagok termikus bomlásakor keletkező anyagok komplex mérésére tökéletesített be­rendezést alkossunk. A találmány tárgya - amellyel a célkitűzést megvalósítjuk - olyan mérőberendezés, amelynek külön égetőkamrá­ja és külön füstkamrája van, amelyek belső terei egymással össze vannak kötve. Az összekötést egyrészt egy összekötőcső látja el, amely a kamrák felső részébe nyúlik be, másrészt egy a kamrák felső részébe nyúlik be, másrészt egy a kamrák alsó részeit ösz­­szekötő összekötőcsatorna. Ebben az össze­­kötőcsatornában ventilátor van elhelyezve és az égetőkamra alsó részébe kívülről csatla­kozik be a kemence égetőtere. A találmány egy másik jellemzője szerint az égetőkamra homlokfalai és a füstkamra átlátszó anyagból készülnek. A füstkamra homlokfala egy elő­­-.étoszlop részére szolgáló nyílással rendel­kezik. A füstkamra belsejében az oxigénkon­centráció mérésére szolgáló berendezés érzé­kelője, valamint egy hőmérő helyezkedik el. A találmány szerinti mérőberendezés 'gén egyszerű kialakítású. Működtetésére és a kiértékelés biztosítására szokásos, azaz is­mert szerkezeteket alkalmazunk. A berende­zés gyors mintaégetést tesz lehetővé adott hőmérsékleti előfeltételek betartásával. A minta hő hatására történő bomlása fo­lyamén, a füstkamra hőmérséklete az égető­kamrában hirtelen létrejövő hőemelkedés el­lenére csak kis mértékben nő, illetve befo­­’yásolja a füstkamra hőmérsékletét. A találmány tárgyát egy példakénti ki­viteli alak kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti mérőberen­dezést oldalnézetben, a 2. ábra a kemence égetőterének részét nagyítva, vázlatosan, a 3. ábra az alkalmazott elő-oszlopot aktív töltéssel ellátva ábrázolja. A találmány szerinti mérőberendezésnek 1 égető kamrája van, amelynek alapján kí­vülről a 2 kemence égetőtere csatlakozik be. \ 2 kemence égetóterében helyezkedik el a 3 tégelyben a beadagolt 4 minta, amelyet elő­írás szerinti termikus és atmoszferikus felté­telek között égetünk. Az égetés hőmérsékle­tét a 2 kemencében az alkalmazott 3 tégely alsó részével érintkező 5 termoelemmel mér­jük (1., 2. ábra). A mérőberendezésnek egyik további ré­szét a 6 füstkamra alkotja, amelynek belsejé­ben lévő 7 drótketrecbe helyezik be a 8 kí­sérleti állatot. A 6 füstkamra hőmérsékletét a kísérlet biológiai körülményeinek meghatáro­zásához és ellenőrzéséhez szükséges adat­ként mérik. A 6 füstkamra homlokfalán 9 nyílás van kialakítva a 9a előtétoszlop behe­lyezésére (1., 3. ábra). Ez utóbbiban van a 9b aktív töltés, amely a termikus bomlás termékeinek gázminta-vételére szolgál. A 9a elótétoszlop a 9 nyílás 9c tömítőgyűrűjébe tolhatóan helyezkedik el. Az 1 égetőkamra és a 6 füstkamra homloklapja átlátszó anyagból ajtószerűen van kiképezve, amelyek gázzáró­­an csukhatok. Előnyős, ha a 6 füstkamra hátlapját is átlátszó anyagokból készítjük és ha a kísérleti teret világító fényforrással ki tudjuk világítani. Az 1 égetőkamra és a 6 füstkamra belső tereit egymással a felső tetőrészeken átvezetett 10 összekötőcsővel összekötjük. Az alsó részeket a 11 összekö­­tőcsatorna köti össze, amelyben a 12 ventilá­tor van elhelyezve, amelynek fordulatszáma elegendően nagy, hogy a gázok egyirányú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents