190677. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés bálázott mezőgazdasági melléktermék-tüzeléssel

3 190677 4 A találmány olyan fűtőberendezésre vo­natkozik, amelyben különféle mezőgazdasági növényi maradványok, szalma, kukoricaszár égethetők el bálázott állapotban, és a kelet­kezett hőenergia levegő, víz melegítésére vagy termény szárítására fordítható. A mezőgazdasági termelés energiaigé­nyének rohamos emelkedése és az energia­árak növekedése hatására előtérbe került a mezőgazdaság által megtermelt, de ezideig felhasználásra nem kerülő növényi maradvá­nyok hasznosításának kérdése. E növényi maradványok (szalma, kukoricaszár, stb.) hasznosításának egyik lehetséges megoldása a tüzeléstechnikai felhasználás. A növényi maradványok tömeg és pontenciális fűtőérté­ke elvileg lehetőséget teremt - megfelelő ké­szülékek és berendezések alkalmazása esetén a mezőgazdaság energiaigénye mintegy 60%-ának kiváltására. Az elmondottak motiválják azt a törek­vést, aminek eredményeként hazánkban az utóbbi években több mellékterméktüzelő konstrukció készült, illetve került behozatal­ra. A melléktermék tüzelő berendezéseket el­vileg két nagy csoportba lehet sorolni. Az egyik megoldásnál a tüzelésre szánt anyagot előzetesen fellazítják (tépik, aprítják) és ilyen fellazított formában juttatják az égés­térbe. A másik csoportba sorolhatók azok a berendezések, amelyek az anyagot előzetes tömörítés után bála formájában égetik el. A bálává tömörített növényi maradványok elé­getése igen sok tüzeléstechnikai és üzemelte­tési problémát vet fel. Közülük a leglényege­sebbek az egyenletes kiégetés, a hőmérséklet állandó értékentartása, a salak képződés el­kerülését biztosító alacsony lánghőmérséklet megvalósítása, a folyamatos üzem, valamint a szabályozhatóság kérdése. A jelenleg ismert berendezéseknek a problémákat csak részben sikerült megoldaniok. A terménybetakarítás géprendszerét és a növényi maradványok fizikai jellemzőit vizsgálva, úgy tűnik, hogy mind gépesítési és energetikai, mind munkaszervezési szem­pontból a leggazdaságosabb a bálázott formá­ban történő betakarítás és anyagmozgatás. Ezen belül is legkedvezőbb a 3-500 kg töme­gű bálák készítése. Ha a tüzeléstechnikai fel­­használás lehetőségét helyezzük előtérbe, ak­kor a legkézenfekvőbb, hogy az adott formá­ban további energia és gépi munkaráfordítás nélkül tehát bála alakban történjék az elége­tés. A feladat a tüzelés komplex szabályozá­sával oldható meg, ehhez a bálák egyenletes elégetését kell biztosítani. Ez a bálák tűztér felőli homlokfala égetésével és folyamatos vízszintes előtolásával biztosítható. A találmány tehát fűtő berendezés bálá­zott mezőgazdasági melléktermék tüzeléssel, égető- és utóégeló térrel, hőcserélővel, táp­­levegő szabályzó egységgel és füstgáz sza­bályzó egységgel, amelynél az égetólér kör­nyezetében egy bálakészletező és egy bála­­adogoló van, az égetótér el van látva egy elektrohidraulikus bálaelótolóval, a fűtőbe­rendezésnek egy adagolás vezérlő egysége van, amelynek bemenete az elektrohidrauli­kus bálaelótolóval, a kimenele a bálaadagoló­val van összekapcsolva, továbbá a fűtőbe­rendezéshez tartozik egy elektronikus folya­matvezérlő egység, amelynek bemenete az utóégető térrel és a hőcserélővel, kimenete az elektrohidraulikus bálaelótolóval, a táp­levegő szabályozó egységgel és a füstgáz szabályzó egységgel van összekapcsolva. A találmány szerinti fűtő berendezés egy előnyös kiviteli alakjának egyetlen önálló alváza, valamint önálló kéménye van, és az önálló alvázon van minden eleme és a kémé­nye elhelyezve és az önálló alváznak adott esetben kerekei vannak. A találmány szerinti fűtőberendezés egy másik előnyös kiviteli alakjánál a hőcserélő hőleadó közege füstgáz, a hőfelvevó közege levegő, adott esetben a fűtőberendezés táp­levegője és/vagy víz. A találmány szerinti fűtőberendezés egy további előnyös kiviteli alakjánál a kémény elé egy kétállásű üzemmód-váltó van iktatva, ennek az egyik álláshoz tartozó kiömlő nyílá­sa a kéménnyel, a másik álláshoz tartozó ki­­ömlő nyílása közvetlen felhasználással műkö­dő berendezéshez, adott esetben terményszá­rító ventilátorához van kapcsolva. A találmány a iiiellékelt rajzok alapján ismerhető meg részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti fűtőberen­dezés elvi elrendezését, a 2. ábra a fűtőberendezés égésszabályzó rendszerét mutatja be vázlatosan. A fűtőberendezés aktív része a sorba kapcsolt 3 égetőtérből, 4 utóégető térből, 6 és 7 hőcserélőkből, 8 füstgáz ventilátorból, 9 pernyeleválasztóból, 10 üzemmód-váltóból és a 11 kéményből áll. A 10 üzemmód-váltóhoz csatlakoztatható továbbá a pl. a 16 termény­­szárító ventilátor, ez azonban nem szerves része a fűtőberendezésnek, nincs is egybeé­pítve vele. A 3 égetőtér mérete olyan, hogy egyide­jűleg 2-3 órára elegendő mennyiségű tüzelő­anyagot. képes befogadni. A beadagolt tüzelő­anyag egyenletes előtolására a 3 égetótérbe a 5 elektrohidraulikus bálaelötoló van beépít­ve. A 3 égetótér mellett van elhelyezve az 1 bálnkészletezö, és a 2 bálaadogoló. Az égési folyamat szabályozására a 17 elektronikus folyamat vezérlő egység szolgál, amely össze van kapcsolva egyrészt a 3 ége­tőtér táplevegőjét szabályzó 12 táplevegő szabályzó egységgel, a 4 utóégető táplevegő­jét szabályzó 13 táplevegő szabályzó egység­gel, a 14 füstgáz szabályzó egységgel, másrészt a 15 adagolás vezérlőegységgel, to­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents