190676. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szulfonamid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
23 190676 24 nyék kedvezőtlenek vagy ha arra van szükség, hogy a hatóanyag hosszabb ideig jelen legyen a talajban. A (I) általános képletű szulfonaraidszármazékokat tartalmazó készítményeket más herbicid hatású készítményekkel kombinálhatjuk. Különösen előnyösen kombinálhatok az alábbi ismert hatóanyagok: Karbaraidszármazékok, például 3-(3,4-diklór-fenil)-l,l-dimetil-karbamid (diuron); triazinok, például 2- -któr-4-(etil-amino)-6-(izopropil-araino)-s-triazin (atrazin); uracilok, például 5-bróra-3-(szek.-butil)-6-metil-uracil (bromacil); N-(foszfono-metil)-glicin (glifozát); 3-ciklohexil-l-metil-6-(dimetil-amino)-s-triazin-2,4- -(1H, 3H)-dion (hexazinon); N,N-dimetil-2,2- -difenil-acetamid (difenamid); 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav (2,4-D) (és a szerkezetileg közel álló vegyületek); 4-klór-2-butinil-3-klór-fenil-karbamát (barban); S-(2,3-diklór-alliI)-diizopropil-tiokarbamát (diallát); S-(2,3,3- -triklór-allil)-diizopropil-tiokar barnát (triallát); l,2-dimetil-3,5-difenil-lH-pirazolium—metil-szulfát (difenzokvát-metil-szulfát); 2-[4- (2,4-diklór-fenoxi)-fenoxi]-propánsav-melil-észter (diklofop metil); 4-amino-6-terc-butil-3-metiltio-l,2,4-triazin-5-(4H)-on (metribuzin); 3-(3,4-diklór-fenil)-l-metoxi-l-metil-karbamid (linuron); 3-izopropil-lH-2,l,3- -benzotiodiazin-4-(3H)-on-2,2-dioxid (bentazon); alfa,alfa,alfa-trifluor-2,6-dinitro-N,N-di~ propil-p-toluidin (trifluralin); l,l’-dimetil- 4,4’-bipiridiniumion (parakvat); metán-arzonát-mononátriumsó (MSMA); 2-klór-2’,6'-dietil-(metoxi-metil)-acetanilid (alaklór); 1,1-dimetil-3-{alfa,alfa,alfa-trifluor-m-tolil)-karbamid (fluometuron); és 5-[2-klór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-2-nitro-benzoesav-metiI-észter (acifluorfen-metil). A (I) általános képletű, új szulfonamidszármazékok herbicid hatását üvegházi tesztekkel vizsgáltuk. Az alábbiakban ismertetjük a vizsgálatokat és a kapott eredményeket. A. teszt Ujjasmuhar (Digitaria sp.), közönséges kakaslábfű (Echinochloa crusgalli), vadzab (Avena fatua), kasszia (Cassia tora), hajnalka (Ipomoea sp.), szerbtövis (Xanthium sp.), cirok, kukorica, szójabab, rizs, búza magokat és sásfélék (Cyperus rotundus) gumóit elültettük és preemergens módon kezeltük az A. táblázatban felsorolt vegyületek nem-fitotoxikus oldószerrel készült oldataival. Egyidejűleg gyapotot (a sziklevelekkel együtt öt levele van), babot (amelynek a harmadik háromlevele éppen kinyílott), ujjasmuhart és kakaslábfüvet (két levele volt), vadzabot (két levele volt), kassziát (a sziklevelekkel együtt három levele volt), hajnalkát és szerbtövist (a sziklevelekkel együtt négy levele volt), cirokot és kukoricát (négy levele volt), szójababot (két sziklevele volt), rizst (hírom levele volt), búzát (egy levele volt) és sást (három-öt levele volt) is bepermeteztünk az A. táblázatban feltüntetett vegyületek - a csatolt rajzok szerinti (1) — (172) képletű vegyület - nem-filotoxikus oldószerrel készült oldataival. Ezeket a hatóanyagokat az itt leírt kísérletekben, valamint az alábbi B.~ G. tesztekben is a következő összetételű oldat alakjában alkalmaztuk: hatóanyag 5.0 t% acaton 87.2 t% glicerin 3.8 t% víz 3.8 t% Tween 20 0.2 t% A fentebb említett gyomnövényeket és haszonnövényeket tartalmazó további edények tartalmát preemergens vagy posztemergens módon ugyanazzal a nemfitotoxikus oldószerrel kezeltük, hogy kontroli-csoportot kapjunk az oldószerre vonatkozólag. Az ösz- S2rehasonlításba kezeletlen növényeket is bevontunk (kontroli-csoport). A preemergens ér- posztemergens módon kezelt növényeket ér a kontroli-csoportokba tartozó növényeket 16 napig tartottuk üvegházban. Ekkor az örszes kezelt növényt összehasonlítottuk a magfelelő kontroll növényekkel, és vizuálisan kiértékeltük a kezelés hatását. Az alábbi értékelő rendszert alkalmaztuk: 0=nincB hatás 10=maximélis hatás Ozklórózis vagy nekrózis 3=a levélzet elpusztulása E=a kinövés késleltetése G=a növekedés késleltetése ráhatások a fejlődésre J=rendkívül pigmentképződés 6f=levált bimbók vagy virágok P=a végső bimbó elpusztulása B=égés A. táblázat Vegyület: (1) (2) (3) (4) Mennyiség, kg/ha 0.1 0.1 0.1 0.1 Fö8Ztemergens szójabab 9C 9C 9C 9C gyapot 10C 9C 10C 9C hajnalka ICC 10C 10C 10C szerbtövis 10C 10C 9C 10C kasszia 9C 9C 9C 9C sás 9C 9C 9C 1C.5G ujjasmuhar 9C se 9C 4C.9G kakaslábfű 10C 10C 10C 4C.9H vadzab 2C.9G 4C.9G 5C.9G 0 búza 1C.2G 5C.9G 5C.9G 0 kukorica 6C.9G 9C 9C 4U.9G szójabab 9C 9C 9C 9C rizs 9C 9C 9C 9C cirok 9C 10C 9C 2C.9H Preemergens hajnalka 9G 9G 9C 9C jzerbtövis 9H 9H 9H 9H 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 13
