190671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrolitikus bevonásra ötvöző elemeket tartalmazó nikkel réteggel

2 190671 3 A találmány tárgya eljárás elektrolitikus bevonásra ötvöző elemeket tartalmazó nikkel­­réteggel. A találmány szerinti eljárással ki­alakított rétegek ötvöző elemként főleg mo­­libdént, wolframot és foszfort tartalmaznak; az ötvözök a rétegek tulajdonságait javítják. Az ötvözőket, főleg molibdént vagy wolframot tartalmazó nikkelrétegek leválasz­tása eddig probléma volt. Az ötvözött nikkel­réteget általában gyengén savas, szulfátbázi­­sú elektrolitból vagy ammóniát és szerves savakat tartalmazó bázikus fürdőkből vá­lasztják le. A leválasztott ötvözet rétegben nagy belső feszültségek vannak, ezért a ré­teg töredezik, az alapanyagához való tapadá­sa nem elegendő. Ezért a rétegek gyakorlati alkalmazása problematikusnak tűnik. A találmány tárgya eljárás ötvöző eleme­ket tartalmazó nikkelrétegek elektrolitikus leválasztáséra. A találmány szerinti eljárás a fenti hátrányokat kiküszöböli, mégpedig szulfoszalicilsav-sókon alapuló elektrolízis­­fürdő alkalmazásával. A találmány lényege abban van, hogy a bevonandó tárgyat zsírtalanítás után aktiváló oldattal, például szulfoszalicilsav-oldattal le­öblítjük, majd elektrilitikusan, például nik­­kelklorid-oldattal aktiváljuk, majd az ötvöző elemek sóit vagy egyéb vegyületeit 0,001- 0,25.103 mól/m3 koncentrációban, adott eset­ben halogenidsót 0,01-0,2.103 mól/m3 kon­centrációban, valamint ionogén és/vagy nem ionogén nedvesítőszert, például lauril-nátri­­um-szulfátot 0,002-0,04.103 mól/m3 koncentrá­cióban tartalmazó fürdőben elektrolitikusan bevonjuk. A fürdő továbbá fényességet nö­velő adalékot, például szacharint vagy kuma­­rint tartalmazhat 0,01-2,0 g/1 koncentráció­ban. A találmány szerinti eljárással a szoká­sos fémekből álló műszaki tárgyakat, például acélokból, rézötvözetekból, nikkelből készült cikkeket bevonhatunk ötvöző elemeket tartal­mazó nikkelbevonattal. A réteg vékony lehet (például 0,5 mikrométer), de leválaszthatunk néhány mm vastag réteget is. A réteg jól ta­pad az alapanyagához, mechanikai tulajdon­ságai jók, így mikrokeménységi számuk 300 és 800 közötti érték, ugyanakkor a mikrofe­­szültség szintje alacsony (50-150 MPa). Az ilyen rétegek erősen igénybe vett gépelemek funkcionális felületein, például nagy adhezív kopásnak kitett felületeken alkalmazhatók. A rétegek jó korrózióállósággal is rendelkez­nek. A találmányt az alábbi kiviteli példákkal közelebbről ismertetjük. 1. példa Elektromotor főtengelyét (méretéből az alsó tűréshatárig 0,06 mm hiányzik) zsírtala­nítás után 8%-os szulfoszalicilsav-oldaltal leöblítjük, utána 25 °C-on 2,0 pH-jú nikkel­-klorid-oldatban aktiváljuk. A galvánfürdó összetétele az alábbi: 0,075.103 mól/m3 nikkel-szulfoszalicilát, 0,005.103 mól/m3 nátrium-molibdát, 0,04.103 mól/m3 nikkel-bromid és 1,2 g/1 szacharin. A leválasztás alatt az átlagos áramsűrű­ség 7 A/dm3 volt. A réteg molibdén-tartalma 2,4%, mikrokeinénysége 490 HM. 2. példa Fékhengert zsírtalanítás után 5%-os flu­­orobórsav-oldattal 20 °C-on leöblítünk. Utána a fékhengert 2,5 pH-jű nikkel-klorid-oldat­­ban elektrolitikusan aktiváljuk. A wolframmal ötvözött nikkelréteg leválasztásához az alábbi fürdőt alkalmazzuk: 0,70.103 mól/m3 nikkel­­-szulfoszalicilát, 0,05.103 mól/m3 kálium-jodid, 0,3.103 mól/m3 bórsav és 0,01.103 mól/m3 nátrium-wolframát. A kátédon mért áramsűrű­ség 2,5 A/dm3 volt. A 15 mikron vastag ré­teg wolframtartalma 3,1%, mikrokeménysége 730 HM. 3. példa Acéllemezt zsírtalanítunk és utána 8%-os szulfo-szalicilsav-oldattal leöblítünk, Utána a lemezt először 25 “C-on aktiváljuk, majd az aktiválást katódos aktiválásként folytatjuk 2,0 pH-értékű nikkel-klorid-oldatban. A nik­kelréteget olyan elektrolit-oldatból választjuk le, amelynek összetétele, az alábbi: 0,8.103 mól/m3 nikkel-szulfo-szalicilát, 0,05.103 mól/m3 foszforsav (HaPOs), 0,05.103 mól/m3 kálium-bromid, 0,8 g/1 szacharin, 0,1 g/1 ku­­marin és 0,5 g/1 dipropil-naftalin-szulfonsav. A megadott összetételű oldatból 30 /um vas­tagságú réteget választunk le, amelynek mik­rokeménysége 738 HM. 450 °C-on végzett hő­kezelés során ez az érték 1020 HM-re emel­kedik. 4. példa Golyóscsapágygyűrűt (mérete 0,1 mm-rel az alsó tűréshatár alatt van) zsírtalanítunk, 10%-os szulfo-szalicilsav-oldattal leöblítjük és 20 °C-on aktiváljuk. Az aktiválást katódos aktiválásként folytatjuk 2,5 pH-jű nikkel­­-klorid-oldatban. Az alábbi elektrolit-oldat: 0,71.103 mól/m3 nikkel-szulfo-szalicilát, 0,10.103 mól/m3 vas(II)-5zulfo-szalicilát, 0,05.103 mól/m3 káliumbromid, 0,2 g/1 nátri­­um-lauril-szulfát felhasználásával 0,2 mm vastag réteget választunk le, amelynek vas­­tartalma 14,1%. A katódon mért átlagos áram­­sűrűség 6 A/dm3 volt. A kész gyűrűt csiszo­lással az előirt méretre hozzuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents