190630. lajstromszámú szabadalom • Impulzusüzemű ratemeter

3 190630 4 A találmány tárgya impulzusüzemű rate­­méter, amelyet radiokativ anyagokkal, rönt­gen sugártérben dolgozók dózisszinljelzó be­rendezéseiben lehet alkalmazni. E dózisszint­­jelzók lehetnek zsebben horodozható egyéni és laboratóriumokban vagy jármüvekben fel­szerelt jelzőkészülékek, amelyek elsősorban vizuális és akusztikus jelzőrendszerek meg­hajtására alkalmasak. Az eddig használatos rateméterek főleg mutatós műszerek kijelzésére, vagy egy meg­határozott dózisszint felett (ami előre beál­lítható) hang, illetve fényjelzést is szolgál­tathat. Ez a kijelzés azonban egy meghatáro­zott dózisszint felett megszólal ugyan, de a dózistér növekedéséről semmiféle információt nem nyújt. Másrészről léteznek olyan egyéni dózis­­szinljeizők, amelyek a sugárzás hatására a detektorban keletkezett impulzust felerősítve kijelzik, vagyis minden detektor - sugárzási részecske (foton) kölcsönhatására egy rövid hang illetve fényjelzést ad a beütésszámtól függően. Ezek a készülékek azonban nem rendelkeznek dózisszint érzékelővel, vagyis a háttér sugárzásra is jelzést adnak. Azok a készülékek, viszont, amelyek egy meghatáro­zott dózissziritre adnak jelzést (ionizációs kamrás ratométeres készülékek), növekvő dó­zistérről nem nyújtanak információt. Ilyen berendezés pl. az amerikai egyesült államok­beli Andrex of Personal Radiation Monitor tí­pusú és a lengyel PÓLÓN cég ALDO 2 illetve ALDO 3 típusú berendezései. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbölése oly módon, hogy a kijelzés csak egy meghatározott dózisszintről történ­jék (pl. a háttérsugárzást ne érzékelje), ugyanakkor növekvő dózis esetén - reális határon belül - egyre növekvő számú impul­zus jelenjék meg a kimenetén. A kitűzött célt a találmány szerint olyan impulzusüzemű ratométer létrehozásával ér­tük el, amely ratemétert és annak kimeneté­vel összakapcsolt, célzerüen optikai kijelző­­eszközt tartalmaz. A találmány szerinti új­donság abban van, hogy ratométer kimenete és a kijelzöeszköz közé komparátor van kap­csolva, amelynek bemenete és kimenete közé visszacsatoló hálózat van kapcsolva, a koni­­parátor második bemenete és kimenete közé időzítő és referencia hálózat, a komparátor kimenete és a ratométer alaphelyzct.be állító bemenete közé pedig alaphelyzetbe állító há­lózat van kapcsolva. A találmány szerinti impulzusüzemű ra­temétert az alábbiakban kiviteli példa kap­csán a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábrán a találmány szerinti impulzus­üzemű ratométer tömbvdzlata; a 2. ábrán pedig annak egy részletesebb kapcsolási vázlata látható. Mint az l. ábrán látható, a találmány szerinti impulzusüzemű rateméter 1 ratemé­tert tartalmaz, amely 2 komparátor első be­­metére van csatlakoztatva, a 2 komparátor kimenele és első bemenete közé visszacsatoló hálózat van kapcsolva, a 2 komparátor máso­dik bemenete és kitneneLe közé időzítő és re­ferencia 4 hálózat, n 2 komparátor kimenele és az 1 ratemeter alaphelyzelbe óliitó beme­nete közé pedig alaphelyzetbe állító 5 hálózat van kapcsolva. Az 1. ábrán bemutatott impulzusüzemű rateméter a következőképpen működik; Valrnilyen sugárzásból eredő detektált, felerősített diszkriminált, valamint unifor­mizált impulzusok az 1 rateméter bemenetére kerülnek. Az impulzusszámtól függően az 1 rateméterben az egyenfeszültségszinl meg­változik, és ha ez olyan értékel ér el, amely megegyezik a 2 komparétort képező mono­­stabil áramkör billenési szintjét definiáló 4 hálózat referencia szintjével, átbillen. Az át­billenés következtében az 5 hálózat alaphely­zetbe állítja (kisüli) az 1 ratemétert. Az át­billenés időtartama a kimenetre kapcsolt hang, fény vagy egyéb jelzés vezérléséhez a hálózattal beállítható. Az átbillenés befejez­tével az 1 rateméter űjratöltódni kezd és a folyamat ismétlődik. Az 1. ábra szerinti impulzusüzemű rale­­méter konkrét áramköri megvalósítására pél­daként a 2. ábrán látható kapcsolási vázlatot mutatjuk be. A 2. ábrán látható tehát, hogy az 1 rateméter egymássl sorbakapcsolt ül, D2 diódákból, a Dl, D2 diódák közé kapcsolt P potenciométerből és a P potenciométer és a második D2 dióda közös pontja és a földpo­tenciál közé kapcsolt Cl kondenzátorból áll. Látható továbbá, hogy a 3 visszacsatoló hálózat egymással sorbakapcsolt R3, R4 ellen­állásokból áll, ahol az első ellenállás egyik pontja a 2 komparátor kimenetére, a közös pont a 2 komparátor első bemenetére, a má­sodik R4 ellenállás második másik ponLja pe­dig + Ucc tápfeszültség-pontra van kapcsolva. Az időzítő referencia 4 hálózat egymással sorbakapcsolt RI, R2 ellenállásokból áll, ahol az első ellenállás egyik pontja földpotenciálra van kapcsolva, a közös pont második C2 kondenzátor egyik pontjára és a 2 komparé­­tor második bemenetére, a második C2 kon­denzátor másik pontja földpotenciálra, míg a második R2 ellenállás másik pontja a 2 kom­parátor kimenetére van kapcsolva. Az alaphelyzetbe állító 5 hálózat Tr tranzisztorból és R5 ötödik ellenállásból áll, ahol a Tr tranzisztor emittere az 1 rateméter második bemenetére, kollektora az +Ucc táp­feszültség-pontra, bázisa az ötödik R5 ellen­állás egyik pontjára, az R5 ellenállás másik pontja pedig a 2 komparátor kimenetére van csatlakoztatva. A 2. ábrán látható áramkör működése a következő: Alaphelyzetben a bemenet és kimenet +Uec potenciálon van, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents