190627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás naftil-amin származékok és az azokat hatóanyagként tartalmazó kokcidiózis elleni készítmények előállítására

13 190627 14 körülbelül 60 g monenzin-karbamid-szárma­­zékkal és ezt elegyítjük körülbelül 1 tonna pulyka nevelő tápszerrel és így a találmány szerinti eljárással pulykák kezelésére alkal­mas formált anyagot kapunk. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek és kombinációk mint tápszer elő­­keverék is kiszerelhetők fiziológiailag elfo­gadható hígító és hordozóanyagokkal. Ilyen hordozó vagy hlgítóanyagok lehetnek a rizs­burok, az őrölt kukorica és a gabonamagok­ból származó finom őrlemény; az olajos magok és melléktermékeik; a takarmányok és mellék­termékeik; a fűrészáru, cukor, gyümölcsszörp és növényi léiparok melléktermékei; az anya­gok mint például a kovaföld; a vermikulit; az oldószerrel extrahált szójabab tápszer; a szójaliszt malomhulladék; a gabonaliszt, ku­koricaliszt; a búzadara; és a lucernaliszt. A találmány szerinti eljárással előállított ve­­gyület és a hordozóanyag vagy hígítóanyag keveréke előnyösen 5-90 tömegX naftil-amin­­-származékot, legelőnyösebben 20-70 tömegX naftil-amin-származékot tartalmaz. Ezt az elő­kevert formált alakot rendszerint hozzákeve­rik a normál tápanyaghoz olyan mennyiség­ben hogy az aktív hatóanyag a végső táp­szerben 10-400 g/tonna koncentrációban le­gyen jelen. A találmány szerinti eljárással előállított vegyület vagy kombináció vízben való oldása, például a baromfi - mint pl. csirke és pulyka - ivóvizében való oldása egy másik, a talál­mány szerinti kiszerelési eljárás. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek kis­mértékben oldhatók vízben, ezért előnyösen vízoldható porokat vagy diszpergálható poro­kat készítünk belőlük úgy, hogy a találmány szerinti eljárással előállított anyagokat hor­dozóanyaggal, mint például dextrózzal, szuk­­rózzal, dimetil-szulfoxiddal elkeverjük. Az így formált naftil-amin-szárraazék 0,01-30 tö­megX koncentrációban van jelen. A formált alakot az adagolás helyén hozzákeverhetjük a baromfi ivóvizéhez. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek és kombinációk jellemző példáinak kokcidiózis-elleni hatást az alábbi kísérletek­ben mutattuk ki. 1. Kísérlet A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek kokcidiózis-elleni tulajdonságúak. Az első kísérletben az in vivo kifejtett ha­tást mutattuk ki az alábbi módon. Öt egyhe­tes broiler csirkét helyeztünk egy ketrecbe. Az állatok hatóanyaggal kezelt illetve kont­roll tápanyagot kaptak egy napig azelóLt, hogy kokcidiózist okozó Eimeria tenella oocy­­tákkal megfertőztük őket. Ezután a csirkék ugyanazt a tápanyagot kapták tovább a fer­tőzés után még két napig. A hatásosságot a vaksági kérosodási skálán adtuk meg. Ennek 8 meghatározásához a madarakat megjelöltük és a károsodás súlyosságát 0-4 skálával jelle­meztük, A károsodás mentes madarak 0 jelet, a nagyon súlyosan fertőzötteket 4 jelet, a közti fokozatban levők 1, 2 vagy 3 jelet kaplak. Minden kezelt madár kódszámát átla­goltuk. Az 1. táblázatban megadtuk a kísérletek eredményeit, amiket a találmány szerinti eljá­rás 2. és 4. példájában előállított hatóanya­gokkal végeztünk. A táblázatban feltüntet­tük, ha a madárnak adagolt vizsgált vegyület adagolási koncentrációja toxikus volt. 1. Táblázat A vizsgált vegyület pél­da száma Koncentráció ppm Vaksági károsodás jelzőszáma 2 200 0,0 (toxikus) 4 200 0,0 (toxikus) 190 toxikus 47 4,0 2. Kísérlet A találmány szerinti eljárás 2. és 4. pél­dájában előállított vegyületeket további kok­cidiózist okozó mikroorganizmusokkal szembe­ni aktivitás szempontjából is megvizsgáltuk, alacsonyabb alkalmazási koncentrációk mellett is. A kísérletet az 1. Kísérlet eljárása szerint hajtottuk végre, azzal a különbséggel, hogy a fertőzés előtt a madarakat két napig etet­tük a hatóanyaggal kevert és kontroll táp­szerrel. Az alábbi mikroorganizmusokkal szembeni aktivitást vizsgáltuk; Eimeria acer­­vulina és Eimeria maxima, amelyek a madarak bélrendszerében hatnak. A jelzőszámok a fertőzés súlyosságára az előzőkkel azonosak voltak, azonban a bél károsodást, a sérülést kifejező kódszám 12 lehet. Az állatokat Eime­ria acervulina (59 törzs) és Eimeria maxima (F.S.177 törzs) mikroorganizmusokkal beoltva fertőztük meg. A kísérlet eredményeit a 2. és 3. Táblázatban foglaltuk Össze. 2. Táblázat Kezelés Koncent- Bél károsodási ráció jelzőszám (ppm) ismétlések átlag száma Kontroll 2 5.10 2. példa 50 3 0.00 szerinti 25 3 0.07 vegyület 10 3 3.93 5 3 6.47 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents