190624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati célra alkalmas 4-O-béta-D-galaktopiranozil D-fruktofuranóz előállítására

2 190624 3 A találmány tárgya, eljárás gyógyászati célra alkalmas laktulóz ( 4-O-fl-D- ga­­laktopiranozil - D - fruktofuranóz) előállítá­sára laktózból, ismert módon nátrium-hidroxi­­doa, boraxos, izomerizáeióval előállított izo­­merelegyből, oly módon, hogy az izomerele­­gyet hidrogén ciklusban lévő, erősen savas kationcseréló gyantán kationmentesítjük, a nyert oldatot két lépcsőben, először közepe­sen, majd erősen bázisos, hidroxil ciklusban lévő anioncserélő gyantán borátion mentesít­jük, a kapott enyhén lúgos oldat pH-ját hid­rogén ciklusban lévő, gyengén savas kation­­csorélő gyantán pH 4-7 értékre állítjuk és az így nyert oldatból, adott esetben szűrés után, önmagában ismert módon történő betö­­ményitéssel 75-80% szárazanyag-tartalmú szi­rupot készítünk, adott esetben porlasztva szárítással vagy líofilezéssel szilárd terméket állítunk elő. A laktulózt használják a Lactobacillus bifidus bélpopuláció növelésének indukálásá­­ra és a obstipatio kezelésére különösen öregkorban, mivel ez a nem abszorbeálódott cukor mint rendkívül enyhe hashajtó és a lactobacillus kolóniákat stimuláló szer műkö­dik. így a szervezet kevesebb ammóniát ter­mel, ezért értékes a krónikus hepaloportalis encephalopathia kezelésében is ( H. O. Conn, M. M. Liberthal: Hepatic Coma Syndromes and Lactulose. Williams &. Williams, Baltimore, 1979.). Továbbá sikerrel alkalmazzák még a Salmonella elleni küzdelemben is. Előállításának hagyományos módszerei a laktóz alkalikus közegben lejátszódó Lobry de Bruin - van Ekenstein transzformációján alapulnak [Rec. Trav. Chim., 16, 262 (1897)]. Mivel az átalakulás nem teljes és a reakció­­elegy anorganikus sókkal szennyezett, a lak­­tulóznak tiszta formában való kinyerése vi­szonylag bonyolult és költséges műveleteket követel meg. A laktóz kalcium-hidroxidos közegben, 35 “C-on, 36 óra alatt történő izomerizáció­­jával [J. Am. Chem. Soc., 52, 2101 (1930)] a kiindulási anyagnak csak 30%-a alakul át laktulózzá. Mások a reakcióidőt csökkentették ugyan, de erősebb alkalikus közeget és/vagy magasabb hőmérsékletet alkalmaztak az izo­­merizáció lefolytatására. így a 2 224 680 sz. német szövetségi közlársaságbeli szabadalmi leírás szerint a kiindulási laktóz súlyára számított 0,27-0,54% nátrium-hidroxidot hasz­náltak 70-95% °C hőmérsékleten, 3-30 perces időtartamig. így a laktóznak 20-31%-a alakult át laktulózzá. Az izomerelegyböl háromszori bepárlással és a laktóz kristályosításával 80-83% laktulóz tartalmú sziruphoz jutottak el. Egyéb bázikus hatású anyagok közül al­kalmaztak még a 2 002 385 sz. német szövet­ségi köztársaságbeli szabadalmi leírás szerint nátrium-szulfitot, a 180 927 sz. csehszlovák szabadalmi leírás szerint nátrium-biszulfitot, kólium-piroszulfitot vagy nátrium-karbonátot, a 397 810 sz. spanyol szabadalmi leírás sze­rint magnézium-oxidot, magnézium-hidroxidot vagy magnézium-karbonátot, a 882 763 sz. belga szabadalmi leírás szerint dinátrium­­-hidrogén-foszfátot, az 50-29.760 sz. japán szabadalmi leírás szerint szerves bázisokat, valamint erősen bázisos anioncserélő gyantá­kat [Le Lait, 58, 234 (1978)]. Ezen módsze­rekkel is csak alacsony, 15-40%-os átalakulás volt elérhető. Az átalakítás után kapott izo­­merelegy jelentős mennyiségben tartalmazott monoszaharidokat, elsősorban gálák tózt, to­vábbá színanyagokat és különböző szerves savakat is. A szirup laktulóz tartalmának dú­­s'tását leggyakrabban, a vizes közegben va­lamivel rosszabbul oldódó laktóz kristályosí­tás útján történő eltávolításával érték el. Megállapítható, hogy a fenti módszerek az alacsony átalakulási hatásfok miatt nem alkalmasak a laktulóz gazdaságos ipari előál­lítására. A laktóz —^ laktulóz átalakulás mérté­két jelentősen növelni tudták azáltal, hogy az izomerizációt aluminát- vagy borátionok jelenlétében végezték. A 3 546 206, 3 850 950 és a 3 822 249 sz. amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírások szerint a laktóz ol­dathoz alkáli- vagy földalkáli-aluminálol ad­tak, 50 "C-on, 3 óra alatt. így a kiindulási anyag 65-70%-a alakult át laktulózzá. A ma­gas átalakulási arány ellenére az aluminátio­­nok eltávolításának nehézkessége miatt az el­járást ipari méretben kivitelezni nem tudták. Magasabb átalakulási arányi értek el borátok jelenlétében végzett konverzióval. [J. Am. Chem. Soc., 82, 4975 (I960)]. Nátrium­­-hidroxiddal borax jelenlétében a laktóz 80-85%-os hatásfokkal alakult át laktulózzá, a mellékreakciók nagymértékben visszaszorul­tak. Az igen nagy mennyiségben alkalmazott nátríum-hidroxid (12-30 kg/1 kg laktóz) és borax (23,5-235 kg/1 kg laktóz) eltávolítását az izomerelegyböl nem lehet gazdaságosan megoldani, ezért az eljárást iparilag nem hasznosították. Hasonlóan magas izomerizációs arány el­érése melleit, jelentősen kevesebb nátrium­­-hidroxidot és boraxot (a laktóz mennyiségé­re számított 2-7% nátrium-hidroxidot és 5-25% boraxot) alkalmaztak az 52-00.091 sz. japán szabadalom szerinti eljárásban, de tisztítási elárást nem közöltek. Legújabb időkben az alkalikus közeg biztosítására tercieraminok alkalmazásáról is beszámoltak [Carbohydr. Rés., 82, 393 (1980)], de kevés eredménnyel. A nálrium-hidroxid, boraxos izomerizáció alkalmazásával, tehát fentiek értelmében a lak Lóz----^ laktulóz konverzió gazdaságosan, ipari méretekben is megvalósíthatóvá vált. A konverzió révén nyert izomerelegy gyógyá­szati célokra alkalmas laktulózzá történő fel­dolgozása azonban mindezideig iparilag nem megoldott. Az általánosan alkalmazott borát-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents