190610. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ciklohexán-1,3-dion-származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
11 190 610 12 módszereket alkalmazunk). Szilárd hordozóként pl. az alábbi anyagok alkalmazhatók: ásványi anyagok, pl. kaolin, bentonit, kieselguhr, fullerföld, attapulgus anyag, diatomaföld, talkum, kréta, dolomit, mészkő', mész, kalcium-karbonát, porított magnézium-oxid, magnézium-szulfát, gipsz, kalcium-szulfát, pírofillit, kovasav, szilikátok és szilikagél; műtrágyák, pl. ammónium-szulfát, ammónium-foszfát, ammóniumnitrát és karbamid; növényi eredetű természetes anyagok, pl.gabona- és maglisztek, faliszt, dióhéjliszt és porított cellulóz; és szintetikus polimer anyagok, pl. őrölt és porított műanyagok és gyanták. A szilárd készítményeket továbbá diszpergálható és nedvesíthető porok, szemcsék és granulák alakjában is formázhatjuk; ezek a készítmények a hatóanyagon cs szilárd hordozóanyagon kívül egy vagy több felületaktív anyagot is tartalmaznak, amelyek nedvesíthető-, emulgedló- és/vagy diszpergálószerként hatva megkönnyítik a hatóanyagnak a folyadékban való diszpergálódását. A felhasználható felületaktív anyagok kationos, anionos és nemionos típusúak lehetnek. A kationos felületaktív anyagok közül pl. a kvaterner ammónium-sókat (mint pl. hosszúszénláncú alkil-ammónium-sókat, pl. cetil-trimetil-ammónium-bromidot) említjük meg. Anionos felületaktív anyagként pl. szappanok; zsírsavak alkálifém-, alkáiiföldfém- és ammóniunt-sói; lignin-szulfonsav alkálifém-, alkáliföldfém- és ammonium sói; aril-szulfonsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammónium-sói (beleértve a naftalin-szulfonsavak — pl. di- és triizopropilnaftalin-szulfonsavak és butil-naftalin-szulfonsavak sóit; szulfonált naftalin és naftalin-származékok formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sóit; szulfonált naftalin és naftalinszármazékok fenollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sóit; alkil-aril-benzolszulfonsavak — mint pl. dodecil-benzol-szulfonsav-sóit; kénsav vagy alkil-szulfátok — mint pl. lauril-szulfát — hosszúszénláncú monoésztereinek alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsóit; és kénsav zsíralkohol-glikolészterekkel képezett monoésztereit) alkalmazhatók. Nemionos felületaktív anyagként etilén-oxid zsíralkoholokkal (pl. oleil-alkohollal vagy cetil-alkohollal) képezett kondenzációs termékei; etilén-oxidnak fenolokkal és alkilfenolokkal (pl. izooktil-fenollal, oktil-fenollal vagy nonilfenollal stb.) képezett kondenzációs termékei; etilénoxidnak ricinusolajjal képezett kondenzációs termékei; hosszúszénláncú zsírsavakból és hexit-anhidridekből leszármaztatható részleges észterek (pl. szorbit-monolaurát; az előzőekben említett részleges észterek etilénoxiddal képezett kondenzációs termékei); etilén-oxid/propilén-oxid tömb-kopolimerek: lauril-alkohol-poligiikoléter-acetálok és lecítinek alkalmazhatók. A folyékony készítmények a hatóanyagnak valamely folyékony hordozóval képezett, adott esetben egy vagy több nedvesítő-, emulgeáló és/vagy diszpergálószerként ható felületaktív anyagot tartalmazó oldatai vagy diszperziói. Folyékony hordozóanyagként pl. az alábbi folyadékok alkalmazhatók: víz; ásványolajfrakciók (pl. kerozin, oldószernafta, petróleum, kőszénkátrányolajok és aromás kőolaj-frakciók); alifás, cikloalifás és aromás szénhidrogének (pl. paraffin, ciklohexán, toluol, xilolok, tetrahidro-naftalin és alkilezett naftalinok); alkoholok (pl. metanol, etanol, propanol, izopropanol, butanol, ciklohexanol és propilén-glikol); ketonok (pl. ciklohe\anon és izoforon); erősen poláros szerves oldószerek (pl. dimctil-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirro- Fdon és szulfolán stb.). Folyékony készítményként előnyösen a hatóanyag felületaktív anyagot tartalmazó vizes szuszpenziói, diszperziói vagy emulziói alkalmazhatók; ezeket a készítményeket permetezéssel, porlasztással vagy öntözéssel juttathatjuk a növényekre. A fenti vizes készítményeket általában a koncentrált készítmények vízzel történő hígításával állíthatjuk elő. A koncentrált készítmények előnyösen emulgeálható koncéntrátumok, paszták, olajos diszperziók, vizes szuszpenziók vagy nedvesíthető porok lehetnek. A koncentrátumokkal szemben azt a követelményt támasztjuk, hogy hosszabb időn át tárolhatók legyenek és tárolás után vízzel történő hígítással a szokásos permetezőberendezések segítségével történő felhasználásához elegendő ideig homogén vizes készítményeket szolgáltassanak. A koncentrátumok hatóanyagtartalma általában 20—95%, előnyösen 20 60 tömeg/?.. Az emulziókat vagy emulgeálható koncéntrátumokat oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot egy vagy több felületaktív anyagot tartalmazó szerves oldószerben oldjuk. A pasztaszerű készítményeket oly módon dili hatjuk elő, hogy a finomelos/.lású hatóanyagot finomeloszlású szilárd hordozóanyaggal, egy vagy több felületaktív anyaggal és adott esetben olajjal összekeverjük. Az olajos diszperziók előállítása a hatóanyag, szénhidri gén-olaj és egy vagy több felületaktív anyag összeőrlésével történik. A vizes szuszpenzió-koncentrátumokat oly módon állítjuk elő, hogy a hatóanyagot víz jelenlétében legalább egy felületaktív anyaggal - előnyösen legalább egy sz.uszpendálószerrel golyósmalomban összeőiöljük. Előnyösen egy alábbi szuszpendálószert alkalmazhatunk: hidrolil kolloidok [pl. poli-/N-vinil-pirrolidon), nátrium-karboxi-metil-celluíóz és növényi gumik, mint pl. akácgumi, tragakant gumij; hidratált kolloid ásványi szilikátok (pl. montmorrilonit, beidellit, nontronit, hektorit, szaponit, szaukonit és bentonit); más cellulóz-származékok; vagy poli(vinil-alkohol). A nedvesíthető por-koncentrátumokat oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot, egy vagy több felületaktív anyagot egy vagy több szilárd hordozóanyagot és adott esetben egy vagy több szuszpendálószert összekeverünk és a kapott keveréket a kívánt szemcsenagyságú por keletkezése közben megőröljük. A vizes szuszpenz.iókat, diszperziókat vagy emulziókat a koncentrált készítményekből adott esetben felületaktív anyagot tartalmazó vízzel és/vagy olajjal való hígítással állíthatjuk elő. Megjegyezzük, hogy az R1 helyén hidrogénatomot tárta mazó (I) általános képletű vegyületek savas jellegűek és szerves vagy szervetlen bázisokkal képezett sók alakjában is alkalmazhatók hatóanyagként a találmányunk szerinti gyomirtó szerekben. Az R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket szervetlen bázisokkal képezett sóik alakjában is alkalmazhatjuk hatóanyagként. Eljárhatunk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
