190581. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott vasbeton vagy feszített vasbeton elemekből álló épületváz főleg többszintes épületelemekhez

2 190581 A találmány elöregyártott vasbeton vagy feszitett vasbeton szerkezetű épúletváz főleg többszintes épületekhez, amelynek alapkely­­hei, azoknak és egymáshoz csatlakoztatható pillérei, a pillérekhez kapcsolódó gerendái, csatlakozó csonkjai, konzoljai és adott eset­ben merevítő falelemei vannak. Az irodalomból és a gyakorlatból az elő­gyártott vasbeton, vagy feszitett beton szer­kezetű épületváz, azok létrehozásához szük­séges csomóponti kapcsolatok, és egyéb szerkezeti megoldások sok változata ismert. A 1 925 444 lajstromszámű NSZK közzé­tételi irat olyan épületvázkombinációt ismer­tet előregyártóit vasbeton elemekből és me­revítő elemekből, mely építöszekrény-rend­­szer alkalmazásával hoz létre lakásokat és középületeket. Az épületvázrendszer egy mo­nolitikus blokkból, a hozzá csatlakozó födém­­-gerenda-pillér rendszerből áll, melyben a monolitikus mag függőleges merevitőelemként, a födém vízszintes merevítőelemként szerepel. Az épületmagos pillérekben a szinteknek megfelelő magasságokban nyílásokat képeznek ki, melyek a gerendák befogadására szolgál­nak. A gerendák tartókat, konzolokat képez­nek. Erre helyezik rá a fődémelemeket. E megoldás alapvető hátránya, hogy a pilléren kialakított nyílások a pillér nyomóteherbírá­sánál gyengítést okoznak, nagy terhelések esetén a pillér méreteinek változatlanul ha­gyásakor a gerenda magasságot kell növelni, mely a hasznos belmagasság csökkenését idé­zi elő. Igényes a gyártási és szerelési méret­­tűrésekre, a gerendákra áthúzása a pillérek nyílásain igen munkaigényes, sok problémát okozó munkafázis. A 4 060 948 lajstromszámú USA szaba­dalmi leírásból olyan épületvázszerkezet is­merhető meg, mely előregyártóit pillérekből, gerendákból állítható össze, a csomópontok helyszíni kiképzésével. A pillérek felső és alsó végén beépített hüvely található, mely rudazat befogadására alkalmas. A felállított pillérbe behelyezve a szükséges hosszal ren­delkező rudazatot, ráemelhetó a következő pillér. A rudazat a pillér talprészében elren­dezett hüvelybe illeszkedve adott távolság-, ban tartja a két pillért. A csatlakozás köré zsaluzó idomot szerelnek, mely alkalmas bár­mely irányú gerendavég befogadására. Úgy a pillér, mint a gerendavégekböl betonvasak állnak ki, melyek benyúlnak abba a térbe, melyet a zsaluzó idom körülvesz. A gerendák pontos magassági méretének beállí­tása feszitó rudazat segitségévlel történik. A beállítások után a csomópontot összebetonoz­zák. E megoldás hátránya, hogy csak egyszintes pilléreket alkalmaz monolit jellegű kapcsola­tokkal, speciális csomóponti zsaluzóelenunel. Szerelési ideiglenes alátámasztást és mereví­­tést igényel. Az 15 229 502 lajstromszámű angol sza­badalmi leírásból olyan épület vázszerkezet ismerhető meg, melynek tobbemelet magas pillérein szintmagasságban áttörések vannak, mely áttörések kétoldalú konzolként dolgozó konzol-elemek dughatok át. Keskeny, tartó­gerenda feladatot ellátó födémpaneleken a pillér kercwftlmetszetének megfelelő nyílások vannak annyi, ahány pillért egy egységbe össze akarnak fogni. Szereléskor a szint­számnak megfelelő födémpanelt felfűzik a pil­lérekre. Felállított állapotban a födémpanele­ket szintmagasságra emelve behelyezik a konzolelemeket. E megoldás hátránya is a pillér áttörésből adódó gyengítés és az ugyancsak ebből kö­vetkezően a kis konzolméretből adódóan azo­nos a korábban ismerteitekkel. Szerelése speciális emelőberendezéseket és kivitelezési technológiát igényel. A 2 035 474 lajstromszámű NSZK közzé­tételi iratból olyan elöregyártott épület­elemcsoport ismerhető meg, melynek pillérei keresztirányban elhelyezett karokkal rendel­keznek, melyek kinyúlása a pillérvastagság többszöröse. Egy oszlopon kettő, három vagy négy kar helyezkedhet el. Az elemek egy­máshoz viszonyított beállítására fém kapcso­lóelemekkel rendelkeznek. Az oszlopkarok és az összekötő gerendák ékes kapcsolatok se­gítségével köthetők össze. Az oszloptalp&kon az egymáshoz való egytengelyű csatlakozta­táshoz kapcsoló elemek vannak. E megoldás hátránya, hogy a karokkal ellátott pillérek gyártása bonyolult, csak egy szint építésére alkalmas. A karok kiképzése miatt a pillér gyártási hossza csupán egy szintmagaBség lehet. Mivel a karok vízszintes Bikb&n he­lyezkedik el és a pillérek jelentős hajlító igénybevételnek vannak kitéve, nagyobb ter­helések átvitelére nem alkalmasak. Konzol csak a pillérkarral képezhető. Az 564 395 lajstromszámú szovjet szer­zői tanúsítvány olyan többemeletes épület­­vázat ismertet, melynél a maximum négy eme­let magasságú pillérre elöregyártott ikerbor­dás keresztalakú elemeket rögzítenek. Ezeket az elemeket ráhúzzák a felállított pillérre és azok ráfekszenek a pillérhez hegesztett víz­szintes lapra. Az elemek belső felületei és a pillércsatlakozó része fogazott kiképzésű. A pillér és az elem közötti hézagot betonnal öntik ki. Az ikerbordés gerendákat a kereszt alakú elem vízszintes karjai tartják. E meg­oldás hátránya a kereszt alakú elemek bo­nyolult gyártási technológiája a fogazott bel­ső kialakítás zsaluzás] problémái miatt. A szerkezet nyirási teherbírása kicsi, az épü­letszerkesztés kétirányban között, többszin­tes pillér esetében nehezen szerelhető. A 4 282 692 lajstromszámű USA szaba­dalmi leírásból olyan pillér-gerenda kapcsolat ismerhető meg, melynél a pillér keresztmet­szetének csökkentésével legalább egy víz­szintes teherhordó felületet képeznek ki. Kei párhuzamosan elrendezett gerendatag helyez­kedik el a pillér két oldalán, ráhelyezve a 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents