190569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyulladásgátló hatóanyag előállítására
190569 3 A találmány gyulladásgátló hatóanyag és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására vonatkozik. A hatóanyag növényi nyersanyagból állítható elő és poliszacharid jellegű. Poliszacharidon a találmány szempontjából furanoz vagy piranoz szerkezetű monoszacharidokból glikozid- vagy éterkötéssel felépülő, optikailag aktív hqfceropoliszacharidokat értünk, amelyeknek bázikus vagy savas funkciós csoportjai adott esetben fehérje és/vagy peptid típusú vegyületekkel kapcsolódhatnak össze (peptidoglikánok vagy glikoproteinek). Gyulladásgátló hatáson mindazon hatásokat értjük, amelyeket a patkányláb carrageenin-ödémateszt lehetővé tesz, vagy éppen nem zár ki. A patkányláb-ődémateszttel aktívnak talált gyulladásgátlók antireumatikumok, ulcusellenes szerek, esetleg külsőleges használatú kenőcsök, zselék vagy oldatok, esetleg gyógykozmetikumok lehetnek. A gyógyászatban jelenleg használt, nem természetes eredetű gyulladásgátló hatóanyagok egyrészt szteroidtartalmúak, amelyekkel kapcsolatban számos tolerancia probléma lép fel, például gyakran hormonhatásúak, növelik a szervezet nátriumretencióját, atrófiákat okozhatnak. A nem szteroid gyulladásgátlók másrészről szintén mellékhatásaik miatt alkalmazhatók korlátozottan. Ezek a mellékhatások általában az indomethacinhoz és a szalicilátokhoz kapcsolódnak, a szervezet ellenállóképességét csökkentik, gyomor-bélrendszeri zavarokat, belső vérzéseket, ulcerogenitást okoznak. A toxikus mellékhatások miatt egyre inkább tendenciává vált a természetes eredetű gyulladásgátló hatóanyagok felkutatása. A kutatás intenzivebbé válását az is indokolja, hogy a gyulladásgátló szerek felhasználási területe bővült, így alkalmazhatók szöveti oxigénellátási zavarok, például szívinfarktus, egyéb szöveti keringés zavarok és sokk-állapotok kezelésére. Számos gyógynövényt és azokból előállított készítményt hasznosítanak a gyógyászatban és a kozmetikában azokon a területeken, amelyek feltételezik gyulladásgátló hatású anyagok jelenlétét. A különböző növényi drogok és a belőlük nyert készítmények azon komponensei, amelyek a hatást hordozzák, nagy részben nincsenek felderítve. Számos olyan gyógyhatású drogként használt vagy gyógyhatású drognak nem tekintett növényfaj van, amelyekből a gyulladásgátló hatású alkotórészeket nem sikerült előállítani. Ilyenek a Tilia, Malva, Plantago fajok, a Linum usitatissimum, a Trigonella foenum-graecum, Cydonia oblongata. A találmány célja gyógyhatású drognak nem használt növényből olyan biológiai hatású, főként gyulladásgátló vegyületcsoport izoláBása, amely viszonylag egyszerű feldolgozási műveletekkel alkalmassá tehető farmakológiái és kozmetikai készítmények előállítására, amelynek gyulladásgétló hatása a jelenleg használatos készítményekkel összehasonlítható, ugyanakkor toxicitása sokkal alacsonyabb. Meglepő módon azt találtuk, hogy a Cucurbita maxima (sütőtök) nyersanyagból a szokásos kivonatkészitési körülményektől eltérő módon, környezeti hőmérsékleten és kevés vízzel kivonatolva, jelentős gyulladásgátló hatással rendelkező hatóanyag izolálható. Ezt a poliszacharid-frakciót kicsapással és továböi tisztítással kívánt esetben olyan koncentrátummá lehet átalakítani, amely gyógyászati készítményekbe vagy kozmetikai készítményekbe inkorporálható. A Cucurbita maxima növényből előállítható hatóanyag jellemző vonásai többek között a következők: összes nitrogéntartalma legfeljebb 2,7%, foszfortartalma (PíOs-ben kifejezve) legfeljebb 5%, izzítási maradéka legfeljebb 25%, redukálócukor tartalma legalább 30%, összes cukortartalma legalább 40%, kromatográfiás cuko-analízis alapján főként glukózt, kisebb részarányban mannózt, arabinózt és ramnózt tartalmaz, gyulladásgátló hatása 10 mg/kg patkányláb carrageenin ödéma-teszt alapján legalább 40%. A találmány szerinti, növényi eredetű hatóanyag előállítási eljárásának lényege az, hog> a frissen szedett vagy előbb szedett majd tárolt drogot 0-40 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen előzetes aprítás után vagy apri'ással egyidejűleg, 1-24 óra hosszat vízzel kezelünk, a szilárd anyagokat elválasztjuk és a vizes részből a jelenlévő fehérjék kicsrpása után 1-3 szénatomos alkohollal, acet innal, vagy 1-3 vegyértékű kationok hozzáadásával hatóanyagot csapunk ki, amelyet a vizes résztől elválasztunk és kívánt esetben vizes közegből többszöri kicsapással tovább tisztítunk. A vizes kezeléshez a drog súlyára számítva 1-20-szoros mennyiségű vizet használunk. A növényt őröljük, illetve apr tjük, majd az őrleményt préseljük, a présmaradékot ismételten vízzel kezeljük, máj 1 újra préseljük. A hatóanyagot a vizes oldatból előnyösen metanol vagy etanol hozzáa lásával csapjuk ki, majd a vízzel felvett hatóanyagot ismételt oldással és kicsapással és/zagy 1-3 szénatomos alkohollal végzett ext -akcióval tisztítjuk. A vizes kivonatban levő fehérjefrakció elválasztására 40-80 °C közötti hőmérsékletre történő felmelegítést alkalmazunk. A feldolgozás előnyös módja az, hogy a drogot vizes közegben dezintegráljui. A vizes kivonatolást elvégezhetjük szobahőmérsékleten vagy +30 °C feletti hőmérsékleten. Előnyben részesítjük a folyamatos feldolgozást, amelynek során a kiindulási anyagot nedvesen aprítjuk, majd azt alacsony vagy magas nyomáson esetleg ismételten préseljük, a préselt anyagot esetleg ismételten vízzel kezeljük. A kipréselt illetve extrahált és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
