190523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcsök színezésére

»irfastesssi 1 190 523 2 I A következő példákkal kívánjuk a találmányt szemléltetni. 1. példa Előzetesen kén dioxid tartalmú vizes közegben kezelt, Bigarreux Napoleon fajtájú cseresznyét szulfü-mentesités után vízzel kevertük (a súlyarány 2 súlyrész cseresznye, 3 súlyrész vízre), majd forral­tuk. 0,015 tömeg% eritrozint és 0,5 tömeg% kalcium­­-glukonát (mindkét mennyiség a cseresznye súlyára vonatkozik) adagoltunk és a forralást 30 percig foly­tattuk. Ez idő alatt az eritrozin behatolt a gyümölcs­szövetbe. Citromsavat adagoltunk, amíg elértük a pH = 3.5 értéket, aminek következtében a vizes oldat hal­vány rózsaszínű lett, mivel a festék oldhatatlanná vált. A forralást további 15 percig folytattuk, majd a rendszer pH-ját fokozatosan 30 perc alatt pH = 7-re növeltük nátrium-hidroxid-oldat adagolásával. Ezen idő alatt a cseresznye belsejének pH-ja nem haladta meg a 6,5 értéket. Ezután az oldatot víztelenítettük és a cseresznyét hideg vízzel öblítettük, majd vizes oldatban pH = 3.5 értéken tároltuk. A cseresznye színe tetszetősen piros volt és nem volt színmigráció észlelhető. 2. példa Az 1. példában ismertetett módon jártunk el, de a kalcium-glukonát helyett 0,1 tömeg% kalcium­­-kloridot használtunk, a cseresznye súlyára vonat­koztatva. A kapott festett cseresznye tetszetősen piros színű volt, és nem volt színmigráció észlelhető. 3. példa Az 1. példában ismertetett módon jártunk el, de kii '.dulási anyagként természetes színű ősziba­rackot, almát, körtét, banánt, szőlőt vagy ananászt használtunk. Mindegyik esetben tartósított készít­ményekhez megfelelően pirosra színezett gyümölcsöt kaptunk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás gyümölcsök mesterséges színezésére, azzal jellemezve, hogy a gyümölcsöt tartal­mazó vizes közeget színezékkel és élettanilag elfogad­ható kalciumsóval megemelt hőmérsékleten a festék 5 kívánt mennyiségének a gyümölcs szövetébe hatolásá­hoz szükséges időn át kezeljük, majd a pH-t leg­alább olyan értékig csökkentjük, amelynél a színezék lényegében oldhatatlanná válik, ezután a pH-t fokoza­tosan emeljük, míg biztosítjuk azt, hogy a gyümölcs belsejének pH-ja nem haladja meg a 7 értéket, és vé- 10 gül a gyümölcsöt elkülönítjük a vizes közegből. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jelle­mezve, hogy a gyümölcsöt tartalmazó vizes kö­zeget 90°C fölötti hőmérsékletre melegítjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal j e 1- ..g lemezve, hogy a felhasznált színezék mennyiségét 0 a gyümölcs súlyára vonatkoztatva 0,005-0,05 tö­megára állítjuk be. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jelle­mezve, hogy festékként eritrozint használunk. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal j e 11 e - 20 m e z v e, hogy a felhasznált élettanilag elfogadha­kalciumsó mennyiségét a gyümölcs súlyára vonat­koztatva 0,05-1,5 tömeg%-ra állítjuk be. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jelle­mezve, hogy élettanilag elfogadható kalcium­sóként kalcium-glukonátot vagy kalcium-kloridot 25 használunk. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jelle­mezve, hogy a kalciumsót és a színezéket együtt adagoljuk a vizes közegbe. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal j e I I e­­_ m e z v e, hogy miután a festék kívánt mennyisége 30 behatolt a gyümölcs szövetbe, a pH-t 3 értékig csök­kentjük, melyen a festék oldhatatlanná válik és a megemelt hőmérséklet 20-40 perc időtartamig fenn­tartjuk ezen a csökkentett pH-n. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal j e 11 e­­«c m e z v e, hogy a pH-t megemelt hőmérsékleten 20-40 perc alatt emeljük, mialatt a gyümölcs belső részének pH-ja nem haladja meg a 6,5 értéket, és ezután a gyümölcsöt elkülönítjük a vizes közegből. 10. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jelle­mezve, hogy gyümölcsként cseresznyét haszná-40 lünk, melyet kén-dioxid tartalmú vizes közegben kezeltünk. ábra nélkül Kiadja:Országos Találmányi Hivatal Felelős kiadó : Himer Zoltán KODEX 3

Next

/
Thumbnails
Contents