190522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló, kerámiai kötésű szilicium-karbid-tartalmú égési segédeszközök sajtoló masszájának előállítására

1 190 522 2 A UUlminy tárna eljárás égetési segédeszközök, mint például tokok, alátétek, lapok, előállítására használt tűzálló, kerámiai kötésű, szilicium-karbid­­tartalmü anyagok oxidációval szembeni ellenállásá­nak és mechanikai szilárdságának növelésére. A ke­rámiai masszához adagolt színterelődést elősegítő adalékanyag lehetővé teszi az égetési segédeszközök gyártása során az energiaköltségek, alkalmazásuk során a fajlagos felhasználás csökkentését és az ége­tett termékek minőségének javítását. Finomkerámiai termékek általában 850°C és 1430°C között végzett égetésével speciális tűzálló termékek alkalmazása szükséges. Ezeket nevezzük égetési segédeszközöknek. Az égetni kívánt termékek­től függően az égetési segédeszközök is különböző geometriai kiképzésűek lehetnek, így példáid tokok, alátétek, lapok. Ezek anyaga az égetési hőmérséklet­től és az égetési folyamattól függően lehet samott, kordierit-mullit, korund-mullit vagy agyag/kaolin bázisú, kerámiai kötésű szilicium-karbid. Az égetési segédeszközök túlnyomó többségét 35—95% szili­cium-karbid (SiC) tartalmú anyagokból készítik. Ezen anyagok a többi tűzálló anyagokkal szemben igen jó hőlökésállóságukkal, mechanikai szilárdságuk­kal, nagyobb tűzállóságukkal és hővezetőképességük­kel tűnnek ki, de hátrányuk, hogy a felhasználás so­rán öregednek. Ez az öregedési folyamat abból áll, hogy a SiC oxidáció révén krisztobalit formájában szilicium-dioxiddá )Si02) alakul, és a különböző SiOj módosulatok eltérő fajsúlya következtében a SiC-tartalomtól és a felhasználás körülményeitől függően 3-8%-os térfogatnövekedés és ezzel egyide­jűleg a szövetszerkezet fellazulása következik be. A térfogatnövekedést befolyásolja a felhasználások száma és ezért ezek növekedésével az égetési segéd­eszközök mechanikai szilárdsága csökken. Ezzel ma­gyarázható, hogy például égetőtokok esetén a ke­mence felrakásánál és leszedésénél a mechanikai ter­helések következtében is növekvő selejttel kell szá­molni. Ehhez járul még az is, hogy az új és már több­ször használt eszközöknél mutatkozó méretkülönb­ségek hátrányosan befolyásolják a rakomány stabili­tásit, és akadályozzák az alagútkemencéknél haszná­latos rakodó-segédberendezések (manipulátorok) al­kalmazását. Fixen egymáshoz rögzített polcos rendszerben al­kalmazott égetőlapok esetében az anyagszerkezet fellazulása következtében fellépő méretváltozás defor­mációt és repedéseket okoz. Az egymáshoz nem rög­zített lapok esetében pedig az új és már többször használt lapoknál mutatkozó méretdifferencia jelent problémát. Ismeretes, hogy ezt a szerkezetben bekövetkező öregedési folyamatot, a SIC szemcseméret és szemcse­­eloszlásának megfelelő megválasztásával csökkenteni lehet, mivel az oxidációs folyamat függ a fajlagos felülettől és annak növelésével erősödik. Ugyanakkor azonban technológiai szempontból a finomabb szem­esé zet kívánatos (< 0,2 mm), mivel ez nagyobb szi­lárdságot biztosít. Ismeretesek olyan termékek, amelyeknél a SiC fi­nom szemcsefrakcióját más anyagokkal, például samottal, korundszemcsével vagy timfölddel helyet­tesítik, de ezen anyagok mechanika) szilárdsága és hölökésáüósága nem éri el a szokásos SiC anya­gokét. Más eljárás szerint a szokásos SiC tartalmú anya­gokból készült égetési segédeszközök felületét az oxidációs folyamat csökkentése ércekében alumí­­nium-oxid védőréteggel („engobbal ’) vonják be. A többszöri felhasználás és kemencefelfűtés alatt bekövetkező repedések: miatt azonban ezek a rétegek is elvesztik hatásosságukat. A találmány célja tehát a SiC-tartalmú égetési segédeszközök oxidációval szembeni ellenállóképes­ségének és mechanikai szilárdságának növelése, mi­által lehetővé válik a finomkerámiai üzemekben egyrészt az égetési segédeszközök költségének csök­kentése, másrészt azok selejtcsökkenése révén a fi­nomkerámiai termékek minőségének javulása. Ugyan­akkor az égetési segédeszközöket előállító vállalatok­nál az alacsonyabb égetési hőmérséklet révén jelentke­zik költségmegtakarítás. A találmány szerinti eljárással a kitűzött célt úgy érjük el, hogy a tűzálló,, kerámiai kötésű SiC-tartalmú termékek előállításánál a 35-95% SiC tartalmú masz­­szához 0,9-6,2% mennyiségben színterelődést előse­gítő adalékanyagot (a továbbiakban adalékanyag) adunk. A masszához adagolt adalékanyag mennyisége függ a mindenkori SiC tartalomtól és annak szemcseel­oszlásától, valamint a masszából gyártani kívánt termékek méretétől, formájától és a felhasználás kö­rülményeitől. Továbbá jelentősége van, hogy az adalékanyag szílikátkötésű és K20 + Na20 tartalma 6,0—16,6%, KjO tartalma 2,8—14,2%, Na20 tartalma 2,1—10,2% között van és CaO tartalma kisebb, mint 0,5%. Ada­lékanyagként egyaránt használhatunk természetes ás­ványi anyagokat és szintetikus vegyületeket, mint például vizüveget, szflánokat vagy szilikonokat. Az adalékanyagokkal a kívánt hatást akkor érjük el, ha szemcseméretük 95%-ban kisebb, mint 63 jum és a feldolgozási folyamat során a masszával homo­genizáljuk. A találmány szerinti eljárás hatását fokozhatjuk, ha az adalékanyagot az agyag/kaolin és A12Oj korn-Íonenssel együtt poriasztva-szárítással dolgozzuk fel. így is eljárhatunk, hogy az adalékanyagot szuszpen­zió formájában adagoljuk a masszához. A találmány szerinti eljárással előállított égetési segédeszközök a korábban előállított termékkel szem­ben nagyobb oxidációvá szembeni ellenállással és nagyobb mechanikai szilárdsággal tűnnek ld. Több­szöri felhasználás után sem mutatkozik csökkenés a hideg hajlltószilárdság értékében - ez mutatja az oxidációval szembeni nagyobb ellenállóképességet - és meglepetésszerűen ezzel egyidejűleg a meleg haj­lítószilárdság értékeknél is növekedés állapítható meg. A következő példákban a találmány szerinti el­járást és a fentiekben részletezett előnyös tulajdon­ságokat mutatjuk be. 1. példa A 80% SiC (0 - 1 mm szemcsézetű) és 20% kaolinból álló alapmasszához (AM) 4,5% adalék­anyagot (100 súly% AM-ra számolva, K20 ♦ Na2) tartalma 8,6%) adunk, és sajtolómasszát készítünk. Az anyagból 150 x 25 x 25 mm-es próbapálcákat sajtolunk, PK 141-nek megfelelő hőmérsékleten kiégetjük, majd a felhasználásnak megfelelő égetési R 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents