190513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogénezett ergot-alkaloidokat és heparint tartalmazó trombózis ellenes új készítmény előállítására

1 190513 2 A találmány tárgya eljárás érszűkitő hatású, hid­rogénezett ergot-alkaloidot vagy annak gyógyászati szempontból alkalmas savaddiciós sóit, valamint egy Ids molakulav lyű heparint vagy annak gyógyá­szat1 szempontból alkalmas 45 853-2703/FT sóit tartalmazó, terápia hatásd új készítmény előállítá­sára. A találmány szerinti készítmény trombózisok- különösen műtét utáni trombózisok - megelőzé­sére alkalmazható. Ismeretes, hogy az átlagosnan 14 000-19 000 inolekulasúlyú, természetes heparinnak valamilyen érszűkítő hatásokkal rendelkező, hidrogénezett ergot­­alkaloiddal — különösen dihidroergotaminnal — való együttes adagolása különös előnyökkel jár trombó­zisok - megelőzésében (lásd például a 2 554 533 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebo­csátást iratot). Ennek megfelelően a heparinnal és dihidroergotaminnal végzett együttes terápia értékes és általánosan elterjedt kezelési forma olyan betegek számára, akiknek esetében a trombózis veszáye- különösen műtétek következményeként — nagy. Az adagolás általában parenterálisan, tehát intravé­nás befecskendezéssel történik. Az irodalomból is­meretesek például olyan készítmények, amelyek sta­bilitása a fentebb említett indikációs területen általá­nosan alkalmazott oldatok stabilitásánál kedvezőbb (4 402 929 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás). Ilyen készítmények kereskedelmi forgalom­ban vannak. A találmány értelmében meglepő mó­don azt találtuk, hogy műtét utáni trombózisok meg­előzése során különösen jó eredményeket érhetünk el, ha heparin-komponensként például a 2 554 533 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzétételi iratban ismertetett kombináció heparin-komponen­­sét alkalmazzuk, amelynek ^átlagos molekulasúlya a természetes heparin molekulasúlyához viszonyítva csekély. Különösképpen azt találtuk, hogy ha kis molekulasúlyú heparint alkalmazunk érszűkítő hatá­sú, hidrogénezett ergot-alkaloidokkal, különösen di­hidroergotaminnal együtt, akkor - szemben az is­mert, természetes heparint tartalmazó készítmények­­kel - a trombózis elleni hatás időtartama - és így a terápiás alkalmazás lehetősége — drámai módon meg­javul, mert a heparinnak és a hidrogénezett ergot­­-alkaloid-komponensnek a trombózis hatékony meg­előzéséhez szükséges napi adagja ennek megfelelően csökkenthető. Ezek alapján a találmány tárgya eljárás olyan te­rápiás készítmény előállítására, amelynek segítségével egy érszűkítő hatású, hidrogénezett ergot-alkaloidból és heparinból álló kombinációnak a trombózist meg­előző kezeléshez szükséges adagja lényegesen csök­kenthető. Mivel a kombináció adagolása célszerűen befecskendezéssel történik, a találmány szerinti terá­piás készítmény segítségével a beteg kellemetlen szorongása már azzal is enyhíthető, hogy a készít­mény naponkénti egyszeri adagolása is elegendő. Ez különösen fontos olyan betegek esetében, akik súlyos műtétek után épülnek fel. A fentiek értelmében a találmány tárgya eljárás 0 valamilyen érszűkitő hatású, hidrogénezett ergot­alkaloidot vagy annak gyógyászati szempontból alkalmas savaddiciós sóit és II) valamilyen kis molekulasúlyú heparint vagy an­nak gyógyászati szempontból alkalmas sóit tartalmazó terápiás készítmény előállítására. Hidrogénezett ergot-alkaloidokként (a készít­mény I) komponenseként) elsősorban az (I) általános képletű vegyiUeteket - ahol R jelentése hidrogénatom vagy 1 —4 szénatomos al­­kilcsoport, R, jelentése metil-, etil- vagy lzopropilcsoport, Ra jelentése izopropil-, szekunder-butil-, izobutfl­­vagy benzilcsoport, és X jelentése hidrogénatom vagy metoxiesoport - vagy e vegyületek gyógyászati szempontbői alkalmas savaddiciós sóit alkalmazzuk. ~ Az l) komponensként különösen előnyös a dihid­­roergotamin - amelynek összetétele 6 nor-6-izo­­propdl-9,10-diludro-2 /3-metil-5 a-benzil-ergopeptin- és a dihidrovalin, valamint ezek gyógyászati szempont­ból alkalmas savaddiciós sóinak az alkalmazása. A hidrogénezett ergot-alkaloidok sóiként főként a metán-szulfonátokat, maleátokat és tartarátokat alkalmazzuk. A hidroergotamint különösen metán­­szulfonátja alakjában adagoljuk. __ „Kis molekulasúlyú heparin -ként (a készítmény II) komponenseként) a találmány értelmében olyan heparint alkalmazunk, amelyet például a természetes heparin rövid láncú alkotórészeinek elkülönítésével vagy a természetes heparin láncának hasításával kapunk: ezzel sikerül a heparin átlagos molekula­súlyát lényegesen csökkenteni. A találmány szerint alkalmazott, kis molakulasú­­lyú heparin átlagos molekulasúlya körülbelül 10 000 vagy kisebb, különösen körülbelül 8000 vagy kisebb. Az átlagos molekulasúly előnyösen nem kisebb, mint körülbelül 4000, különösen körülbelül 5000- től körülbelül 8000-ig teijedő, például körülbelül 7000 ± 1000 vagy körülbelül 6000 ± 1000 moleku­lasúlyú heparin alkalmazása. Előnyös továbbá, ha a II) komponens molekulasúlyeloszlása viszonylag egységes, tehát például a polimer egységek legalább 60 százalékának, különösen 80 százalékának a mole­kulasúlya a fentebb megadott határok között van, azaz a molekulasúly 10 000 vagy annál kisebb. A II) komponensként alkalmazott, kis molekula­súlyú heparin gyógyászati szempontból alkalmas sói a kalcium- és kálium-, különösen a nátriumsók. A II) komponensként alkalmazott, kis molekuL - súlyú heparin vagy annak gyógyászati szempontból alkalmas sói ismert módon előállíthatok, például a természetes heparinból származó, kis molekula­súlyú frakciók elkülönítésével — például frakcionált kicsapás és ultraszűiés útján, amint ezt a 2 945 591 számú Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási iratban ismertették vagy a természetes heparin nagy molekulasúlyú frakcióinak depolimerizációja útján, például kémiai lebontással, ahogyan ezt pél­dául a 888 864 számú belga szabadalmi leírásban vagy a 27 089 számú közzétett európai szabadalmi bejelentésben leírták. Előállítható azonban a II) komponensként alkalmazott heparin ezeknek az el­járásoknak a kombinációival is, például úgy, hogy a természetes heparinból kis molekulasúlyú alkotó­részeket elkülönítjük, majd a visszamaradó, nagy molekulasúlyú alkotórészeket de polimerizáljuk, ami­nek során olyan, kis molekulasúlyú heparint kapunk, amelyet adott esetben az elkülönítéssel nyert, kis mo­lekulasúlyú heparinnal összekeverhetünk. A találmány szerint előnyös egy olyan, kis mole­kulasúlyú heparin alkalmazása, amelyen semmiféle - vagy semmi lényeges - kémiai változás nem ment végbe. 5 10 15 20 26 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents