190499. lajstromszámú szabadalom • Úszótest
1 190 499 2 összekapcsolása oly módon hajtható végre, hogy az 53 csapot a 20a lyukba illesztjük, a 22 kapcsolócsövet a 19 kapcsolóhüvelybe nyomjuk, majd ezt kissé megemelve és a kapcsolócsövet elforgatva a 25 csapot a 21a résen átvezetjük, és a csövet visszaforgatjuk. Ezzel a kapcsolat önzáróvá válik, a kapcsolódó szerkezetrészek egymásból nem tudnak kiakadni. A megfelelő folyadékzárást az egymásba illeszkedő hüvelyt és csövet körülvevő flexibilis anyag, pl. műbőr biztosíthatja. A 13. és 14. ábrákon a szomszédos 1 úszótestek közötti kapcsolat kialakításának egy másik lehetőségét érzékeltettük. Az egyik 1 úszótest 11 kapcsoló-végrésze 26 csőhüvelyt, a másik 1 úszótest kapcsoló-végrésze pedig 27 kapcsolócsövet tartalmaz, amely utóbbi az előbbibe vezethető, a kapcsolóhüvelyben kialakított 26a hosszanti résnek köszönhetően. A műbőr tömlő anyagához a hüvely, illetve cső szárai 30 kapcsolóelemekkel rögzíthetők. E kiviteli példa szerint a lineáris nehezéket 28 lánc alkotja; a szomszédos láncdarabok végei éppen a csatlakoztatási helyeken kapcsolhatók oldhatóan össze egymással, pl. a 29 karabinerek segítségével (13. ábra). A 15. és 16. ábrákon tüntettük fel a fentiekben részletesen ismertetett 1 úszótestekből összeállított, és egészében 31 hivatkozási számmal jelölt olajterelő két alkalmazási példáját. A 15. ábra szerinti esetben a 34 állóvíz 33 partjáról hajtjuk végre a 36 olajfolt eltávolításának a műveletét úgy, hogy a 31 olajterelővei a 36 olajfoltot körülvesszük, lokalizáljuk, és a 32 olajleszedő segítségével a vízfelszínről eltávolítjuk. A 16. ábra szerint 35 vízfolyás felszínén úszó 36 olajfolt eltávolításához használjuk a 31 olajterelőt; a víz áramlásirányát a c nyíllal jelöltük. Ebben az esetben a művelet végrehajtása nem a 33a, 33b partokról, hanem magán a 35 folyóvízen történik úgy, hogy a 31 olajterelőt olyan nyitott háromszög alakzatnak megfelelően helyezzük el, amelynek szárai a c nyíllal szemben, a partok felé irányulóan húzódnak, a 32 olajleszedő pedig a háromszög csúcsában helyezkedik el. Visszatérve az 1. és 2. ábrákhoz megjegyezzük, hogy az egymáshoz kapcsolt 1 úszótestek hengeres 3 felső tömlői az olajtereléskor hullámtörőként funkcionálnak, meggátolják a felfutó, tarajos hullámok átbukását. A 2 középső tömlő az egész szerkezetet tartó és az olajfoltot határoló elemét alkotja. A 4 alsó tömlőre függesztett 7 zárólemez alul zárja le az olaj útját a 31 terelőszerkezeten kívülre. Az összefüggő (nem rekeszes) belső terű 4 alsó tömlőbe torkolló 10 töltöszelepen át - tehát egyetlen helyen - történik egy-egy teljes 1 úszótest felfújása, így egy-egy úszótesthez egyetlen szelepre van szükség. A 17. és 18. ábrán az 1. és 2. ábrák szerinti 1 úszótestek felhasználásával készült tutaj látható, amelyet egészében 37 hivatkozási számmal, a korábban már ismertetett szerkezeti elemeket pedig a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A szorosan egymás mellé helyezett, egymással öszszekapcsolt 1 úszótesteken csak a fából készült 38 fedélzetet kell elhelyezni és megfelelően rögzíteni ahhoz, hogy a 37 tutaj használható legyen. A 19. és 20. ábrán látható találmány szerinti úszótest egészében 39 hivatkozási számmal jelölt mentőmellényként van kialakítva. Ennek alsó peremén körbenfutó 40 alsó tömlő van kiképezve, amelynek válaszfalakkal meg nem szakított, tehát rekeszek nélküli belső tere van, amely a 6 nyílások útján áll kapcsolatban a 39 mentőmellény hosszúkás, és a 40 tömlő hosszirányára merőleges 41 mellső rekeszeket (cellákat) tartalmazó tömlővel. Más szóval a 39 mentőmellényt is lényegében egy osztatlan belső terű tömlő és egy rekeszes tömlő alkotja, ugyanúgy, mint az 1. és 2. ábra szerinti példánál, csak a rekeszek másként helyezkednek el, illetve más alakúak. Könnyen belátható, hogy amennyiben bármelyik cella, vagy a tömlő kilyukad, a 4. és 5. ábrákkal kapcsolatban magyarázottal azonos folyamat játszódik le, vagyis a mentőmellényt viselő személy - és ezzel maga a mentőmellény is - lejjebb süllyed a vízben, és a megnövekedett hidrosztatikus nyomás a 4 alsó tömlőt összenyomva a 6 nyílásokat lezárja, miáltal a 41, 42 cellák különkülön funkcionálnak, és a kilyukadt cellát a többi merevíti, miközben maga a 39 mentőmellény, mint egész, biztonságosan úszik tovább. Az automata 43 töltőcsonk a 40 alsó tömlőbe torkollik, így a mellény felfújása nem cellánként, hanem egyetlen ponton eszközölhető. A 39 mentőmellénynek 44 felkötő hevederei vannak, fejnyílását 45 hivatkozási számmal jelöltük, és a gombokkal ellátott 46 hosszpántokkal fogható elöl két szárnya össze. A 21. és 22. ábrán látható, egészében 47 hivatkozási számmal jelölt mentőcsónak is a találmány szerinti módon van felépítve. Egy-egy hosszanti oldalon egy-egy 100 úszótest van, ezek elöl csúcsban futnak össze, találkozási helyükön a 21. ábrán látható módon a mentőcsónak orrát alkotják. Egyegy 100 úszótest 2’ felső tömlőből és azzal 6 nyílásokon keresztül kapcsolatban álló 4 alsó tömlőből áll ; ez utóbbi belső tere egybefüggő, és (nem ábrázolt) 10 töltőszelep torkollik bele, míg a T felső tömlő keresztirányú válaszfalakkal ugyanúgy rekeszekre van osztva, mint az 1. és 2. ábrán látható 2 középső tömlő. A 100 úszótestek tartják az egészében 50 hivatkozási számmal jelölt csónaktestet, amelynek 48 önürítője 49 nyílásokkal rendelkezik. A mentőcsónak működési mechanizmusa a korábban már leírtakkal azonos: ha a 4 alsó tömlő, vagy a 2’ felső tömlő valamely rekesze kilyukad, a csónak kissé lejjebb süllyed, és a megnövekedett hidrosztatikus nyomás a 4 alsó tömlőt összenyomja, miáltal a 6 nyílások elzáródnak, és a 2’ felső tömlő rekeszei külön-külön, egymástól független egységekként funkcionálnak. A találmány előnye, hogy egyetlen helyen, egyszerre fújható fel az egész úszótest, így rendkívül gyorsan üzembe helyezhető, könnyen telepíthető és elborítható, ugyanakkor kis helyen tárolható és szállítható, önsúlya csekély. Olajterelőként való alkalmazása esetén különösen előnyös tulajdonsága a (pl. mintegy 50 cm-es) hullámtűrő képesség, az a tény, hogy uszadék, vízinövényzet nem akad bele, és hogy a szomszédos úszótestek kapcsolatánál a testek többi részével egyenértékű erőátvitel, olajszivárgással szembeni tömítettség, valamint könnyű és gyors összekapcsolási (zárási)-bontási (oldásí) lehetőség van biztosítva. Az. úszótestekből összeállított olajterelővei a vízen úszó olajfolt könnyen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
