190495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adott esetben klórozott anilinszármazékok előállítására

1 190 495 2 A találmány tárgya új eljárás adott esetben kló­rozott anilinszármazékok előállítására (poli)halo­­gén-benzol-származékok ammonolízisével. Ezek az anilinszármazékok, különösen a 3,5-diklór-anilin, közbenső termékek agrotechnikai célokra alkalmas hatóanyagok előállításánál. Ismert olyan eljárás 3,5-dihalogén-anilin-szár­­mazékok előállítására, amelynek során a megfelelő halogén-benzol-származékot ammóniagázzal, fo­lyékony ammóniával vagy vizes ammónia-oldattal reagáltatnak, rézkatalizátor jelenlétében (1 601 746. számú brit szabadalmi leírás). Az eljá­rásban a rezet komplex formájában is alkalmazhat­ják. Ez az eljárás nem gazdaságos, a reakció lassan megy végbe, nem megfelelő a szelektivitása és kiter­melése korlátozott. így például a 3,5-diklór-anilin előállítása során nagy mennyiségű l,3-diamino-5- klór-benzol keletkezik. A leírtak alapján tehát ez az eljárás nem alkalmazható megfelelően ipari mére­tekben. A reakcióban kapott termék'ek, különösen a 3,5-diklór-anilin agrotechnikai célokra alkalmas hatóanyagok előállításánál közbenső termékek és az agrotechnikai készítmények növekvő szükségle­te miatt az említett vegyületre is egyre nagyobb az igény. A találmányunk tárgya új eljárás, olyan adott esetben halogénezett anilinszármazékok előállítá­sára, amely mentes az említett hátrányoktól. A találmány szerint előállított, adott esetben ha­logénezett anilinszármazékok az (I) általános kép­lettel jellemezhetők. Az (I) általános képletben Y jelentése klóratom, n jelentése 0-3, egész szám. Az (I) általános képletű vegyületeket - a képlet­ben Y és n jelentése a már megadott - a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy (II) általános kép­letű halogén-benzol-származékot - a képletben Y jelentése a már megadott és X jelentése klóratom - vizes ammóniaoldatban, rézkatalizátor és a rézzel komplexet képző szer jelenlétében am­­monolízisnek vetjük alá. A reakcióban komplex­képző szerként 8-hidroxi-kinolin-származékot al­kalmazunk. A kiindulási vegyületként alkalmazott halogén­­benzol-származékok lehetnek n ono-, di-, tri-, klór­benzolok, különösen trihalogén-benzol-származé­­kok, főként 1,3,5-triklór-benzol. A találmány szerinti ammonolízist vizes, előnyö­sen koncentrált ammóniaoldattal folytatjuk le, azért hogy a reakció gazdaságos legyen. Találmá­nyunkat nem korlátozzuk az ammóniának ib mó­don történő alkalmazására, bármely olyan ‘izes kompozíció alkalmazható, amely hasonló körül­mények között ammóniát tesz szabaddá. Az am­mónia mennyisége a kiindulási vegyületre számítva lehet sztöchiometrikus, ennél kisebb, de előnyösen nagyobb is, azaz mólaránya a kiindulási vegyületre számítva ( 1—20) : 1, előnyösen (3—10) : 1. A rézkatalizátor lehet fémréz, réz-oxid, réz­­hidroxid, ásványi vagy szerves savakkal képzett réz(I)- és réz(II)-só, különösen halogenid, előnyö­sen kiorid, acetát, oxid vagy cianid. A katalizátort a kiindulási vegyületre számítva a réz mennyiségére vonatkoztatva 0,08-30 mol%, előnyösen 1-10 mol% mennyiségben alkalmazzuk. A katalizátort használhatjuk inert hordozón, de előnyösen a reak­cióközegben önmagában alkalmazzuk. A katalizá­tor a reagáltatás hőmérsékletén feloldódik, így a reagáltatást homogén katalízisként hajthatjuk végre. A találmány szerint Icomplexképző szerként 8-hidroxi-kinolin-származékokat alkalmazunk. A 8-hidroxi-kinolin-származék kifejezés magában foglalja magát a 8-hidroxi-kinolint és annak szár­mazékait is, különösen a magban szubsztituált származékait, így például a 8-hidroxi-kinolin-5- szulfonsavat. Ezeknek a vegyületeknek az alkalma­zása nagymértékben javítja a reakció kitermelését. Ez rendkívül meglepő, mivel egy nagyon hasonló másik komplexképző szer, a 2-hidroxi-kinolin al­kalmazásával alig kapunk jobb kitermelést, mint csak a réznek az alkalmazásával. A komplexképző szert a találmány szerint olyan mennyiségben alkal­mazzuk, hogy a komplexképző szer/réz mólarány (0,1—5) : I, előnyösen (0,5—2) : I legyen. A reakció szelektivitását javíthatjuk, ha a reak­­cióelegyhez olyan vízzel elegyedő oldószert adunk, amely a halogénbenzol-származékot oldja és nem fejt ki dezaktiváló hatást a rézre. Az oldószert olyan mennyiségben használjuk, hogy az oldószer/ kiindulási halogén-benzol-származék mólaránya (0,1—10): I, előnyösen (0,5—4): 1 legyen. Az alkalma­zott oldószer különböző kémiai szerkezetű vegyület lehet. Különösen jó eredményeket kapunk N-metil­­pirrolidon és tetrametil-karbamid alkalmazásával, ezenkívül piridinnel, etanollal, 400 és 1500 közötti molekulasúlyú polietilénglíkolokkal és diglimmel. A találmány szerinti eljárást viszonylag magas hőmérsékleten folytatjuk le, általában 150-250 °C, előnyösen 170-220 °C hőmérsékleten dolgozunk. A reakció nyomása - amely előnyösen magától alakul ki - általában 10-70 bar, előnyösen 20-50 bar. A találmány szerinti eljárást lefolytathatjuk fo­lyamatosan vagy szakaszosan. A jobb konverzió elérése céljából a reakciót előnyösen folyamatosan végezzük, ennek során az átalakulatlan halogén­­benzo!-származéko(ka)t visszavezetjük a reakcióba. A reakció termékeként kapott anilinszármazékot ismert módon izoláljuk a reakcióelegyből, például a keletkező ammónium-klorid forrón történő szű­résével, az ammóniának és a víznek a nyomás csök­kentésével történő lepárlásával - így az ammónia és a víz visszavezethető a reakcióba -, majd a visz­­szamaradó szerves fázisnak a klór-benzol szelektív oldószerében való felvételével vagy desztillációval. így az adott esetben klórozott anilinszármazékot a kívánt tisztaságban kapjuk meg. A következőkben találmányunkat a példákkal mutatjuk be. /. példa Keverővei ellátott autoklávba a következő kom­ponenseket visszük be: 1,3,5-triklór-benzol (0,5 g), 28 tömeg%-os vizes ammóniaoldat (2,9 g), réz(I)­­klorid (0,014 g, 1,5 * 10~4 mól) és (egy kísérlet kivételével) különböző komplexképző szer (1,5 x 10 4 mól), azaz a találmány szerinti 8-hidroxi-kino-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents