190487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüstkatalizátorok előállítására

1 190 487 2 szabadalmi leírásban végül különösen előnyös komplexképzőknek említik az ezüst hordozóra tör­ténő felviteléhez az NH2—R—NH—R'—OH ál­talános képletű aminokat, ahol R és R' jelentése 2-4 szénatomos alkilcsoport. Az ezüstnek és a promotornak a hordozóanyag­ra történő felvitelével kapcsolatban az említett an­­terioritásokban különféle eljárásokat ismertetnek. így a 23 00 512 és a 27 34 912 sz. német szövetsé­gi köztársaságbeli közrebocsátási iratban tárgyalt eljárás szerint az ezüstöt (az ezüstsó-amin komple­xet) és a promotort (a promotor vegyületet) egyide­jűleg és átitatással viszik fel a hordozóanyagra. A 26 40 540 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat szerinti ezüstkatalizátor előállításá­nál nem kritikus az ezüstnek és a promotornak a hordozóra való felviteli módszere. Az ezüstöt és a promotort egyidejűleg és egyetlen átitatással felvihe­tik, vagy pedig egymást követően. Ez utóbbi meg­oldásnál vagy az ezüstöt csapják ki az első átitatás­nál, és a második átitatásnál történik a promotor kicsapása, vagy pedig megfordítva, először viszik fel a promotort, és utána az ezüstöt. A javított tulajdonságokkal rendelkező ezüstka­talizátorok ezüstsó-amin komplexek alkalmazásá­val történő előállításához már nagy számú komp­­lexképzö amint ajánlottak. Ennek ellenére fennáll az igény további aminok alkalmazása iránt, mivel az ismert komplexképző aminok egyrészt többnyire nehezen hozzáférhetők, másrészt pedig a használa­tukkal elért aktivitás, szelektivitás és élettartam még hagy kívánnivalót maga után. Meglepő módon azt találtuk, hogy komplexkép­ző (szolubilizáló és redukáló) aminként különösen előnyös egy olyan elegy, amely legalább egy tercier­­alkilaminból és legalább egy szekunder-alkilamin­­ból áll. Ezek felhasználásával ugyanis olyan ezüst­katalizátorokat kapunk, amelyek nemcsak rendkí­vül nagy aktivitással, szelektivitással és élettartam­mal rendelkeznek, hanem, meglepő módon, a sze­lektivitásuk olyan csekély mértékben függ az etilén­átalakulástól, ami a technika állásából ismert ami­­nokkal nem érhető el. A találmány szerint alkalma­zott amin (aminelegy) hatása független az ezüstnek és a promotornak a hordozóra történő felviteli módjától. A fent vázolt követelményeket kielégítő új ezüst­katalizátor oly eljárással állítható elő, amelynek során hőálló porózus hordozóanyagra a kész kata­lizátor súlyára vonatkoztatva 3-20 tömeg% ezüstöt és promotorként 0,003-0,05 tömeg% káliumot, ru­­bídiumot és/vagy céziumot viszünk fel oly módon, hogy a hordozóanyagot ezüstsó-amin komplexek­kel és promotorvegyületekkel impregnáljuk, majd az így impregnált hordozót az ezüstsó-amin komp­lex elbontása céljából 170-400 °C hőmérsékletre melegítjük, mimellett a találmány szerinti új eljá­rást az jellemzi, hogy az ezüstsó-amin komplex képzéséhez aminként egy olyan elegyet alkalma­zunk, amely 10-40 tömeg% mennyiségben legalább egy (I) általános képletű tercier-alkilaminból, amelynek képlete R>\ r2^c—nh2 RS és 60-90 tömeg % mennyiségben legalább egy (II) általános képletű szekunder-alkilaminból, amely­nek képlete >CH—NH2 Rs áli, ahol Rj, R2, R3, R4 és R5 jelentése 1-4 szénato­mos alkilcsoport. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott/ szolubilizáló/redukáló aminelegy előnyösen 20-30 tömeg% mennyiségben tartalmaz legalább egy (I) ál alános képletű tercier-alkilamint és 70-80 tö­­meg% mennyiségben legalább egy (II) általános képletű szekunder-alkilamint. A találmány értelmében alkalmazott tercier-al­­ki'aminok és szekunder-alkilaminok közül előnyö­sek azok, ahol az általános képletekben R,, R2, R3 illetve R4 és Rs jelentése metilcsoport vagy etilcso­­pc rt. Különösen előnyös tercier-alkilamin a tercier­­butilamin, amelynek képlete CH3\ ch3—c—nh2 CH3^ Különösen előnyös szekunder-alkilamin a szekun­­der-butilamin, amelynek képlete C2H5 >CH—NH2 ch3 A találmány szerint a komplexképző amint leg­alább olyan mennyiségben alkalmazzuk, amennyi az ezüstsó-amin komplex képződéséhez szükséges, amennyi jelenlétében a használt ezüstsó teljesen feloldódik. Mivel egy ezüstkation az Ag(amin)2X általános képletű vegyület képzéséhez - ahol X je­lentése az alkalmazott ezüstsó anionja - két amino­­csoportot köt meg, egy mól ezüstkationhoz leg­alább két aminocsoport alkalmazása szükséges. Annak érdekében, hogy teljes mértékű oldást ér­jünk el, rendszerint kis mólfeleslegben vesszük a szolubilizáló amint. A találmány szerint alkalmazott aminmennyiség általában 2,05-5 mól, előnyösen 2,1-3 mól a hasz­nált ezüstvegyületben lévő ezüst minden móljára számolva. Uj ezüstkatalizátor esetén a katalizátor a meny­­nyiségére számított előnyösen 7-14 tömeg% ezüs­töt és 0,008-0,035 tömeg% promotort tartalmaz, ahol ez utóbbi kálium, rubidium vagy cézium vagy keverékük. A promotor előnyösen cézium. Az, hogy milyen ezüstsót és milyen promotorve­­gyületet használunk, önmagában nem kritikus a hordozó impregnálása szempontjából. Ezüstsóként használhatunk szervetlen és/vagy szerves sókat. Célszerű szerves sók az ezüstkarboxi­­látok, például az ezüstformiát. ezüstacetát, ezüst­mai onát, ezüstoxalát, ezüstlaktát és/vagy ezüstcit­­rát. Célszerű szervetlen só az ezüstkarbonát, ezüst­nitrát és/vagy ezüstnitrit. A felsorolt ezüstsók közül előnyös az ezüstace­tát, ezüstlaktát, ezüstoxalát, ezüstkarbonát és/vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents