190483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pamut és pamut-poliészter keverék-szövetek fehérítésére stabilizált fehérítőrendszerekkel

1 190 483 2 mindig a peroxidot tartalmazó legyen az utolsó, koncentrációikat pedig úgy állítjuk be, hogy a szinglet oxigén képződés után a kezelt anyag számí­tott feleslegben tartalmazza a legutóbbi kezelőfür­dő vegyszerét. Az utolsó ciklust követően célszerűen 0,5-10 per­cig atmoszférikus vagy 1,5-4,0 bar nyomáson fo­lyamatosan gőzöljük a még el nem használódott, hidrogén-peroxidot tartalmazó szövetet. A gőzölés után a szövetből a maradék vegyszereket folyama­tos vagy szakaszos műveletben mossuk ki. Az eljárás egyesíti magában a vizes és szerves közegben végzett fehérítés előnyeit, emellett kisebb anyagszükséglettel, rövidebb idő alatt nyerhető az említett eljárásokkal megegyező vagy azoknál jobb minőségű termék. Az eredmény annak köszönhető, hogy a szöveten egymást követő lépésekben újra és újra keletkező szinglet oxigén a savas karakterű vegyület jelenlété­ben irányítottan oxidálja a szálasanyag járulékos színes alkatrészeit, ugyanakkor csak minimális mértékben okoz oxidativ szálkárosodást. A szinglet oxigén hatására a fehérítés hatásfokának nagymér­vű megnövekedése következtében a szálasanyagon 30-300 s alatt 75-85%-os fehérségi fok érhető el. A találmány szerinti eljárást a következő példák­kal mutatjuk be az oltalmi kör korlátozása nélkül. Az 1., 2., 3. és 4. példákban írtelenített és főzött pamutszövet került kezelésre, amelynek az átlagos polimerizációs foka 2400, fehérségi foka 71,0 ± 1%, a négyzetmétertömege 110 g/m2 volt. A fehérségi fok meghatározása MOMCOLOR színmérővel történik. A megadott értékek Y szín­összetevők, vagyis világossági tényező értékek. DP meghatározást a BASF által módosított, Magyarországon is szabványosított Cuoxámos, viszkozitásos molekulatömeg meghatározási mód­szerrel végezzük. (Szentpály T.-Szentpályné Lei­­ther P. : Textíliák kémiai vizsgálata. Budapest, Mű­szaki Könyvkiadó, 1963. 890.) /. példa Az alkalmazott fürdők jelölése és összetétele a következő: S: 0,5 t% ecetsav, H: 0,145 t% nátrium-hipoklo­­rit, P: 0,137 t% hidrogén-peroxid + 0,2 t% nátri­­um-hidroxid + 1,0 t % vízüveg. A száraz pamutszövetet 15 s alatt átitatjuk az S fürdővel szobahőmérsékleten, majd 100%-os ki­préselésig fulározzuk. A műveletsor jelölése = S. Az így impregnált szövetet szintén szobahőmérsék­leten 15 s alatt átitatjuk a H fürdővel és fulározzuk 100%-os kipréselésig (jelölése = H), majd a szöve­tet 15 s alatt átitatjuk szobahőmérsékleten a P für­dővel és 100%-os kipréselésig fulározzuk (jelölése = P). A teljes műveletsor 2-szer (S + H + P)2, 3-szor (S + H + P)3, 4-szer (S + H + P)4, stb ... megismétel­hető. A vegyszeres kezelések után a szövetet először csapvízzel, majd mintegy 0,2 t%-os hidrogén­­klorídoldattal, végül szintén csapvízzel kimossuk. A nedves szövetet szobahőmérsékleten megszárít­juk. A fehérségi fok és az átlagos polimerizációs fok (DP) értékek változása a szinglet oxigén keltések számának függvényében az 1. táblázatban látható. I. táblázat szinglet oxigén keltések száma művelet­sor jelölése fehérsé­gi fok DP 0 kezeletlen szövet 71,0 2400 l (S + H + P), 79,6 2330 2 (S+H + P)2 81,9 2320 3 (S + H + P)3 82,2 2230 4 (S + H + P)4 81,5 1970 A fenti példában szereplő módon eljárva, de ecet­sav helyett azonos koncentrációjú hidrogén-klori­­dot alkalmazva azonos eredményeket kapunk. 2. példa Ugyanúgy járunk el, mint az 1. példában, azzal a különbséggel, hogy a ciklusok száma három (S + H + P)3 és az utolsó hidrogén-peroxidos telítés és fulározás után a szövetet 0, 2 illetve 5 percig gőzöljük 100 °C-on. A gőzölés után a szövetet az 1. példa szerint savazzuk, mossuk és szárítjuk. 2. táblázat gőzölési idő (min) fehérségi fok DP kezeletlen szövet 71,0 2400 0 (S+H + P)3 79,5 2230 2 82,1 2170 5 82,7 2080 3. példa Ugyanúgy járunk el, mint a 2. példában, azzal a különbséggel, hogy S: 0,2 t%-os hangyasav, víz­üveg helyett azonos koncentrációjú magnézium­­szilikátot alkalmazunk és az alkáliák semlegesítésé­re a savazást 3 t%-os ecetsavval végezzük. 3. táblázat gőzölési idő (min) fehérségi fok DP kezeletlen szövet 71,0 2400 5 82,4 2100 4. példa Az alkalmazott fürdők összetétele a következő: S: 0,5 t% ecetsav, H: 0,145 t% nátrium-hipoklo­­rit, P, : 0,137 t% hidrogén-peroxid + 0,2 t% nátrí­­um-hidroxid + 0,5 t% Prestogén K* * Komplexképző anyag, löbbértékű szerves aminokarbonsa­­vak sóinak keveréke, nemionos tenzidet is tartalmaz (gyártója BASF, NSZK). 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents