190470. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés szekunder körben áramló közeg hőtartalmának legalább két primer körben áramló hőhordozó közeg segítségével történő megváltoztatására
1 190 470 2 12 kondenzvízvezetékkel van összekötve. A belépő oldal 10 szeleppel van ellátva. Az első 1 hőcserélő 6 váltószelepe és az 5 keverőszelep első hőmérsékletszabályozó 4 egységgel van összekötve, amelynek a szekunder köri közeg hőmérsékletét érzékelő szerve van az A ágban. A 4 egység t, hőmérséklet alapértékre van beállítva. A második 2 hőcserélő 8 váltószelepe második hőmérsékletszabályozó 7 egységgel van összekötve, amelynek ugyancsak van a szekunder köri közeg hőmérsékletét érzékelő szerve, de a B ágban. A 7 . egység szintén t, hőmérséklet alapértékre van beállítva. A harmadik 3 hőcserélő 10 szelepe harmadik hőmérsékletszabályozó 9 egységgel van összekötve, amelynek a szekunder köri közeg hőmérsékletét érzékelő szerve szintén a B ágban van elrendezve. A 9 egység a t, hőmérséklet alapértéknél alacsonyabb t2 hőmérséklet alapértékre van beállítva. A bemutatott kapcsolási elrendezés a következőképpen működik: A 4 egységhez kapcsolt 5 keverőszelep állása a kondenzvízzel fűtött 1 hőcserélő hőleadásától és a használati melegvíz rendszer hőfogyasztásától függ. Ha az 1 hőcserélő képes az igényszintnek megfelelő vízhőmérséklet előállítására, az 5 keverőszelep a-c ága teljesen nyitott. Ha a fogyasztás nagyobb, mint amit az 1 hőcserélő fedezni tud, az 5 keverőszelep b-c ága is nyit mindaddig, amíg az egyensúly helyre nem áll. Az 5 keverőszelep b-c ága felé áramló vizet először a változó hőmérsékletű forróvízzel fűtött 2 hőcserélő melegíti az előírt hőmérsékletre. Teljesítményét a tj alapértékre beállított 7 egység változtatja közvetett szabályozással. A gőzzel fűtött 3 hőcserélő csak akkor lép be, ha a 2 hőcserélő teljesítménye már nem elég. Ezt az állapotot a 9 egység t,-nél néhány fokkal alacsonyabb t2 alapértékre beállított érzékelőszerve jelzi. Ha a fogyasztás kisebb mint az 1 hőcserélő hőleadóképessége, a t, alapértékre beállított 4 egység felső hőmérsékletkorlátozója a 6 váltószelepet a-c állásból b-c állásba viszi (lezárja). Ha a kondenzvízszolgáltatás megszűnik, az 5 keverőszelep b-c állásba kerül. Ez nem jelenti az a-c ág teljes zárását. Ha a kondenzvízszolgálatás megindul, az 5 keverőszelep a-c ágának korlátozott zárása miatt megmaradó gyenge áramlásból ezt a 4 egység érzékeli. Ha az 5 keverőszelep b-c állásban van, és a fogyasztás csökken, először a 10 szelep zár, majd a 8 szelep b-c állás felé nyit. A működési hatásláncból kitűnik, hogy az előírt sorrendiség teljesül. A kondenzvízzel fűtött 1 hőcserélő és a változó hőmérsékletű forróvízzel fűtött 2 hőcserélő mindig a hőcserélő folyamatba belépő leghidegebb használati melegvízzel találkozik. Sorrendiségi probléma tehát nincs. A fűtőkörben a teljesítményeloszlás a kondenzvízzel fűtött I hőcserélőhöz igazodik. A hőcserélő teljesítményszabályozása közvetlen. A beavatkozás eredményeképpen a kondenzvíz hőcserélőn mindig annyi használati melegvíz áramlik, amennyit az fel tud melegíteni. A másodlagosan favorizált B ágban a hiányzó mennyiség áramlik. A változó hőmérsékletű forróvízzel fűtött 2 hőcserélő és a gőzzel fűtött 3 hőcserélő közötti elsőbbséget a bekötési sorrend garantálja-A találmány szerinti kapcsolás a fűtőközegeknek az előírt sorrendiség szerinti tökéletes kihasználása 5 mellett a hagyományos megoldásokhoz képest jelentős mértékben javítja a melegvízszolgáltatás minőségét is. Ezen túlmenően szabályozástechnikai előnyökkel is bír. Egyrészt két fűtőközeg esetén elmarad a soros kapcsolásokra jellemző hőmérsék- 10 letszínt léptetés, illetve több fűtőközeg esetén egygyel csökken a léptetések száma. Másrészt a közvetlen szabályozás csökkenti a favorizált hőcserélő holtidejét, és ezzel együtt a statikus jelleggörbe közel lineárissá válik. 15 A beavatkozás eredményeképpen létrejövő módosuló folyam visszahat a másik két hőcserélő szabályozott szakaszára. A visszahatásnak zavaráskompenzációs hatása van azáltal, hogy a teljesítményváltozással szinkronban levő fűtött közeg ol- 20 dali térfogatáram-változást kelt. Ezek együttesen lényegesen stabilabb és pontosabb szabályozást tesznek lehetővé, mint a korábbi megoldások. így a rendszer megfelelően képes követni mind a fogyasztás, mind a hőtermelés változásait. Szabadalmi igénypontok 1. Kapcsolási elrendezés szekunder körben 30 áramló közeg hőtartalmának legalább két, a szekunder körrel hőcserélőn át összekapcsolt primer körben áramló, különböző értékű hőhordozó közeg segitségével történő megváltoztatására, amelynél az egyes primer körök vezérelhető zárószerel-35 vénnyel vannak ellátva, és ezek a zárószerelvények a szekunder köri közeg hőmérsékletét érzékelő szervvel rendelkező szabályozó egységekkel vannak összekötve, azzal jellemezve, hogy a legértéktelenebb hőhordozó közeget tartalmazó első primer 40 kör hőcserélőjének (1) szekunder oldala a szekunder kör egy első ágába (A), az értékesebb hőhordozó közeget tartalmazó második és minden esetleges további primer kör hőcserélőjének (2, 3) szekunder oldala pedig a szekunder kör egy második, az első- 45 vei párhuzamos ágába (B) van beiktatva, és a szekunder kör első és második ágának (A, B) kilépő oldala vezérelhető keverőszelepen (5) át van közösítve. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés 50 azzal jellemezve, hogy kondenzvízzel fűtött első hőcserélője (1), változó hőmérsékletű forróvízzel fűtött második hőcserélője (2) és gőzzel fűtött harmadik hőcserélője (3) van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolási 55 elrendezés azzal jellemezve, hogy a szekunder kör második ágában (B) a második primer kör hőcserélője (2) a belépő oldal felől, a harmadik primer kör hőcserélője (3) pedig a kilépő oldal felől van elrendezve. 60 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés azzal jellemezve, hogy az első primer kör és a keverőszelep (5) szabályozó egysége (4) a szekunder kör első ágában (A) fennálló közeghőmérsékletet érzékelő szervvel, a második és har- 6g madik primer kör szabályozó egysége (7, 9) a sze3
