190464. lajstromszámú szabadalom • Szerszámbefogó készülék forgácsoló szerszámok,főleg fúrók, marók, dörzsárak befogására

1 190 464 2 A találmány tárgya szerszámbefogó készülék forgácsoló szerszámok, főleg fúrók, marók, dörzs­árak befogására. A találmány szerinti készülék al­kalmazható kézi fúrógépekkel, stabil fúrógépekkel, marógépekkel, esztergákkal kapcsolatban. Általá­ban minden olyan helyen használható a javasolt készülék, ahol hengeres szárú szerszámok befogása válik szükségessé. A javasolt szerszámbefogó készülék a hasonló célú befogó készülékek olyan csoportjába sorolha­tó, amely csoportba tartozó készülékeknél üreges törzs, és a törzshöz képest annak hossztengelye irányában elmozgatható, kúpos külső vetülettel el­látott befogó pofák vannak. Az ismert szerszámbefogó készülékek általában fúrók befogására szolgálnak. Legalábbis fúrók be­fogására szolgáló készülékek terjedtek el legin­kább. Ezeknél lényegében több befogó pofa van, és ezek külső kúpfelületeik mentén vannak vezetve a szerszámbefogó készülék vezetőhüvelyének belső kúpfelülete által. Az említett vezetőhüvely szabad végénél rendszerint olyan fogaskoszorú vagy fogas­ív van kiképezve, amelyhez szorító elem csatlakoz­tatható, amely legtöbb esetben hajtókaros fogaske­rék. Ez a szorító elem mintegy kulcs használható a szerszám befogásakor, valamint a készülék oldása idején, amikor a szerszámot ki akarják venni a befogó készülékből. A befogó pofák különleges vezetéséről kell gondoskodni és általában több ru­gót kell alkalmazni, hogy a befogó pofáknak oldás­kori szétnyomását és a készülék belseje felé továb­bítását biztosítsák. Az ismert szerszámbefogó ké­szülékeknél szorító elemmel nem lehet biztosítani a befogott szerszám számára olyan szorítást, ami nagyobb megmunkáló erő esetén is merev megfo­gást eredményez. Ezért az ismert rendszerű szer­számbefogó készülékekkel főleg fúrókat lehetett csak hatásosan befogni, de például marószerszá­mokat, vagy dörzsárakat nem. A találmány szerinti készülékkel érintett műszaki területen általában a szerszámgéphez csatlakoztat­ható szárral vagy kúpos furattal van ellátva a fej­rész, amelynek üreges belsejében van elrendezve az a mechanizmus, amiről korábban szó esett, és ami a befogó pofákat mozgatja. Hátrányos az ismert szerszámbefogó készülékek­nél, hogy - mint arra már utaltunk, - külön szorító elem, mintegy kulcs szükséges a szerszám befogásá­hoz illetve a szerszám kivételekor a szerkezet meg­­lazításához. Ha ez a szorító elem elvész, vagy meg­sérül, akkor a befogó készülék gyakorlatilag hasz­nálhatatlanná válik. E körülményen túl az ismert szerszámbefogó készülékek vázolt típusánál az elő­állítási költségek magasak, a sok és kritikus meg­munkálást igénylő alkatrész miatt. Az ismert szerszámbefogó készülékek egy tipikus szerkezete ismerhető meg például a 22 25 052 szá­mú DE AS-ből. Ennél a szerkezetnél a szorítópofák az őket vezető és részben övező befogó testen túl a szerkezet belsejébe nyúlnak. Mindegyik szorító po­fa külső kúpos részén csavarmenet van. A szorító pofákat a befogó test mögött olyan menetes gyűrű veszi körül, amelynek belsejében a szorító pofák külső menetéhez illeszkedő kúpos anyamenet van, külső szabad homlokrészén pedig kúpfogazás szol­gálja a szorító elemhez való kapcsolódást. A szer­kezetnek a szorító pofákkal átellenes végénél mene­tes furat van a hajtó géphez való csatlakoztatásra. E szerkezethez is tehát szorító elem tartozik, amely lényegében egy toldalék csappal rendelkező kúpfo­gaskerék, amelynek toldalék csapja a befogó test zsákfuratába illeszthető, fogazott része pedig a me­netes gyűrűn lévő kúpfogazáshoz kapcsolódhat. A szorító elem forgatását a hozzátartozó hajtórúd szolgálja. A szerkezetben a vázolt főbb elemeken túl külön­féle vezető testek, hüvelyek találhatók. Látható a vázlatos ismertetés alapján is, hogy bonyolult tech­nológiát igényel több alkatrész elkészítése, hisz kú­pos menetek, kúpos anyamenet, kúpfogaskerék, kúpfogazás a menetes gyűrűn, válik szükségessé szoros tűrésekkel. Érthető, hogy az ilyen szerkeze­tek rendkívül drágák és a szorító elem szükségessé­ge miatt használatuk is kedvezőtlen. A találmány szerinti szerszámbefogó készülék elé kitűzött cél az volt, hogy egyszerű felépítésű legyen, alkatrészei lehetőleg olcsón előállíthatok legyenek, a befogást biztosító szorító erő ne csak fúró befogá­sára legyen elegendő, hanem más szerszámok befo­gására is. A kitűzött cél elérése a találmány szerinti szer­számbefogó készülék segítségével azért érhető el, mert a szorító erőt úgy biztosítjuk, hogy a készülék belsejében alkalmazott tolattyút mozgatjuk axiális irányban és ez a tolattyú nyomja a befogó pofákat axiális irányban, miközben a vezetőhüvely kúpos felülete révén a befogó pofákra ható radiális irányú erőkomponens is ébred. Az így kialakított készülék esetében a készülék szerkezeti felépítése egyszerűb­bé válik, a készülék alkalmazásához nem szükséges semmiféle segédeszköz (szorító elem), és mindeze­ken túl a készülék olcsóbban előállítható, egysze­rűbb az alkalmazása, és biztonságosabb is, továbbá megfelelően nagy szorító erőt lehet kifejteni a to­lattyú segítségével, így a készülék univerzális jelle­gűvé válik. A találmány szerinti szerszámbefogó készülék tehát az ismert hasonló célú szerkezetekhez képest lényegesen egyszerűbb mind az előállítás, mind a használat tekintetében. Alkalmazásához nem szük­séges szorító elemet igénybe venni. Ennek megfele­lően a szorító elem előállítási költsége eleve elesik. Nem szükséges a szerszámljefogó készülék egyéb alkatrészeit sem különleges technológiát igénylő drága eljárással előállítani, jpéldául nem szükséges minden esetben fogazást alkalmazni. A találmány szerinti szerszámbefogó készüléknél a befogó pofák különálló testek, amelyek például a készülék tör­zséhez tartozó és a készülék belső üregében helytál­lóan elrendezett vezető testek között kialakult hor­nyokban vannak vezetve. Ez a vezetés azonban más módon is biztosítható. A találmány szerinti készüléknél is befogó pofák külső felületei kúpfelületek, és e kúpfelületek illesz­kednek a készülék vezetőhüvelyéhez. Az említett vezetőhüvely a találmány szerinti készülék egyik típusánál a készülék törzséhez menettel csatlakoz­tatható, és természetesen belső felülete kúpfelület. A vezetőhüvely a találmány szerinti készülék másik alaptípusánál tulajdonképpen nem alkot különálló S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents