190461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek folyamatos öntéséhez

1 190 461 Az eljárás alkalmazása során célszerű a lebegte­tést oly módon végezni, hogy a fémolvadék hid­rosztatikus nyomása gyakorlatilag 0 legyen, azaz súlytalan állapotban mozogjon. A kihúzáshoz szükséges erőt, amellyel a fémosz­lopot emeljük, a kihúzófej segítségével biztosítjuk. Ez lényegében egy egyszerű fémrúd, amelyet az öntés kezdetén a fémolvadékkal érintkezésbe ho­zunk és a ráfagyott anyaggal folyamatosan fölfelé mozgatunk. A kihúzófej mozgatását a vele együtt emelkedő szilárd tuskórésszel folyamatosan végez­zük az erre a célra alkalmazott hajtómű segítségé­vel. A kihúzás sebessége megfelel a fémoszlopban lévő fémolvadék dermedési sebességének. A találmány szerinti eljárás azon foganatosítási módjánál, amikor gyakorlatilag nem alkalmazunk elektromágneses lebegtetést, a fémoszlopot hosszá­nak legnagyobb részén, de különösen a dermedési zónában az elektromágneses térrel formázzuk, azaz gyakorlatilag fal nélküli kokillát alkalmazunk. En­nek megfelelően a fémoszlop keresztmetszetét az elektromágneses térrel tetszőlegesen szabályozhat­juk. A fémoszlop magassága is tetszőlegesen vá­lasztható meg, és ennek függvényében egyetlen elektromágneses tér vagy stacionárius elektromág­neses terek sorozata alkalmazható. s Valamennyi foganatosítási módnál az elektro­mágneses tér hossza általában nagyobb, sőt célsze­rűen sokkal nagyobb, mint átmérője. Hasonlókép­pen nagyobb a lebegtetett fémoszlop hosszúsága is átmérőjénél. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés­ben függőleges krisztallizátor van lebegtető csőként kialakítva. Körülötte hűtőegység, valamint elekt­romágneses egység van elrendezve. A berendezés a megszilárdult anyagot kihúzó szerkezettel van el­látva. Az elektromágneses egység többfázisú villamos áramforráshoz csatlakoztatott tekercsekből áll és lehetővé teszi a fémoszlop „emelését”. A fémoszlop emelése ez esetben azt jelenti, hogy a fémolvadék­ból álló oszlopot állandóan érintkezésben tartjuk a kihúzófejen lévő megdermedt anyaggal. Ily módon üregek, repedések és egyéb anyaghibák kialakulása megelőzhető. A berendezés lényegében öntőedényből és krisz­­tallizátorból, illetve kokillából áll. Az öntőedény­ben van a fémolvadék és e fölött helyezkedik el a kokilla, amelybe a fémolvadékból álló fémoszlop benyúlik. A fémolvadékból képzett oszlop mindig az elektromágneses egység alsó vége fölé nyúlik. Általában az elektromágneses egység lebegtető egy­ségként van kialakítva, amely képes a folyadékosz­lop súlytalan állapotban történő tartására. A találmány szerinti eljárással és berendezéssel előállítható termékek hosszú fémtestek: tuskók, rudak, illetve huzalok, amelyek átmérője hosszuk mentén teljesen egyenletes és összetételük is teljesen homogén minden részükön. A termék öntött álla­potban is sima, enyhén hullámos palástfelülettel rendelkezik, minthogy a dermedés előtt, közben és utána a fémoszlop palástját célszerűen elektromág­nesesen alakítjuk, azaz gyakorlatilag nem érintke­zik a kokilla falával. Emellett a fellépő örvényára­mok a fémolvadék állandó keverésével biztosítják a homogén eloszlást, akkor is, ha olyan tuskót öntünk, amely erősen hajlamos a fázis szétválásra. Az eljárással végzett kísérletek során azt tapasz­taltuk, hogy a lebegtetéssel előállított termék átmé­rőszórása 0,02-0,05 mm, ami a különlegesen jó felületi minőséggel együtt azt bizonyítja, hogy a megdermedés során az anyag a hűtőfelülettel lénye­gében nem érintkezik. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés és a hoz­zákapcsolt meleghengerlc egység vázlata, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott berendezés vázla­tos metszete, a 3. ábra a 2. ábrán bemutatott berendezés egy részének nagyított képe a lebegtető egység feltünte­tésével, a 4. ábra a találmány szerinti berendezés egy másik kiviteli alakjának a 3. ábrához hasonló metszete, az 5. ábra az 1-4. ábrákon bemutatott berendezé­sekben alkalmazott lebegtető egység tekercselési sémája, a 6. ábra a találmány szerinti eljárással és berende­zéssel készített réz rúd fényképe, a 7. ábra a 6. ábrán bemutatott réz rúd közelképe a felületi jellemzők bemutatására és a 8. ábra két különböző ellenállású fém görbéit ábrázolja, amelyek a lebegtetési hányados százalé­kában mért emelő erő variációját mutatják a nö­vekvő frekvencia függvényében. Az 1. ábrán látható, hogy a billenthető öntőüst­ből, amelyet a rajzon nem tüntettünk fel, a fémol­vadék 10 olvadék tartályba kerül. Ebben a fémol­vadékot mindig a megfelelő szinten kell tartani ahhoz, hogy folyamatosan a 11 öntőedénybe jus­son. Á 11 öntőedény a 10 olvadék tartályra van szerelve függőleges helyzetben. Felső részéről fo­lyamatosan vezetjük el a 12 rudat, amely először a 13 hűtőkamrán halad át, majd a 14 és 15 hengeráll­ványok közé kerül. A meleghengerlés után a huzalt hűtjük és a 16 tekercselőbe vezetjük. Ha a 12 rudat öntött állapotban kívánjuk fel­használni, a szaggatott vonallal jelölt módon vezet­jük el a 17a késztermékként. A fémolvadék a 10 olvadéktartályból folyékony fémoszlopként kerül a 11 öntőedénybe, a közleke­dő edények törvényének megfelelően. A 10 olva­déktartályban lévő fémolvadékot megfelelő időkö­zönként öntőüstből kell feltölteni. Megvalósítható azonban a 10 olvadéktartály ellátása folyamatos olvadékbevitellel is. A 2. ábrán látható, hogy a találmány egy célszerű foganatosítása során a 20 fémoszlop a 10 olvadék­tartályban lévő fémolvadék szintje fölé kerül az elektromágneses tér hatására. Az elektromágneses mozgóhullámok lebegésben tartják a fémoszlopot és közömbösítik annak hidrosztatikus nyomását. A 20 fémoszlopot tehát csupán a 11 öntőedény alsó részéig kell eljuttatni, aholis annak legalább egy részéig kell eljuttatni, aholis annak legalább egy része lényegében súlytalanná válik, amint a lebegte­tő egységet áram alá helyezzük. A 11 krisztallizátor 25 lebegtető csővel van ellát­va. Ez célszerűen a 10 olvadéktartályhoz erősített hőálló cső, amelyben a fémolvadék megdermed és 7 5 IC 16 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents