190431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biciklohexán-származékok előállítására

1 190 431 2 tásba jöhet például valamely klórozott szénhidro­gén, továbbá éterek, szénhidrogének, ketonok. A klórozott szénhidrogének 1-4 klóratomot tartal­maznak, a szénlánc 1-4 szénatomos; vagy a szén­­hidrogén egy benzolgyűrűt is tartalmaz; célszerűen az alábbi oldószerek jöhetnek figyelembe : széntet­­raklorid, kloroform, diklór-metán, klór-benzol, vagy 1,2-, ill. 1,3-diklór-benzol. Előnyösek azok az észter-származékok, amelyek 4-6 szénatomosak, így például a dietil-észter, metil-terc-butil-éter, vagy diizopropil-éter. Tetrahidrofurán és dioxán szintén eredményesen alkalmazható. Az alkán ve­­gyületek közül megemlítjük az 5-10 szénatomos származékokat, valamint az alkánokban dús kő­olaj-frakciókat. Petroléter szintén használható ol­dószerként. A 6-8 szénatomos cikloalkán oldósze­rek közül példaként megemlitjük a ciklohexánt és a metil-ciklohexánt. Az aromás szénhidrogének célszerűen 6-10 szénatomosak, ezek közül említjük meg a benzolt, toluolt, o-, m- és p-xilolt, a trimetil­­benzolt, valamint a p-etil-toluolt. A megfelelő keto­nok közül megemlítjük az acetont, továbbá a metil­­etil-ketont. Abban az esetben, ha felesleges mennyi­ségben alkalmazunk epoxi-ciklohexanolt, ez a ve­­gyület oldószerként is szerepelhet és a további oldó­szer alkalmazását feleslegessé teszi. A reakciót elő­nyösen víz távollétében játszatjuk le. A reakcióhőmérséklet 0-75 °C, célszerűen 0-50 °C között van. A reakcióhőmérséklet előnyö­sen 5 és 40 °C, még előnyösebben 10 és 30 °C között van. A kapott 2-exo-hidroxi-7-oxabiciklo[2,2,l]­heptánt ismert módon tisztíthatjuk vagy további tisztítás nélkül alakíthatjuk éterszármazékká. A kiindulási anyagként alkalmazott cisz-3,4- epoxi-ciklohexanolt a megfelelő ciklohexanol epo­­xidálásával állíthatjuk elő; erre a célra megfelelő oldószert használunk. CA ciklohexanol-származé­­kokat a (III) általános képlettel szemléltetjük; a képletben R,, R2, R3, R4 és R5 jelentése a fenti. Az oxidálószerek közül megemlítjük a peroxi­­savakat, a hidrogén-peroxidot, a szerves peroxido­­kat, mint az m-klór-perbenzoesavat, perecetsavat, perftálsavat, kumol-hidroperoxidot, a perboros­­tyánkősavat, pernonánsavat, valamely alkil-hidro­­gén-peroxidot, így például a terc-butil-hidrogén­­peroxidot, perkénsavat és a hidrogén-peroxidot. Az oxidációt célszerűen valamely alkil-hidrogén­­peroxid vagy hidrogén-peroxid segítségével végez­zük el; a művelethez katalizátorként átmeneti fé­met használunk. A katalizátor mennyisége általá­ban a peroxid móljára számítva 0,0005-0,10mól; a katalizátor mennyisége peroxidra számítva cél­szerűen 0,01-0,03 mól. Átmeneti fémkatalizátor­ként olyan fém-komplexek jönnek számításba, amelyekben a fém rendszám: 22-31, 40-49 vagy 72-81. Célszerűen szerves komplexeket, például ß­­diketon-komplexet, o-hidroxi-benzaldehid- vagy o­­hidroxi-benzofenon-komplexet használunk; külö­nösen kedvezőek az acetil-acetonnal készült komp­lexek. Előnyös, ha molibdén vagy célszerűen vaná­­dium tartalmú katalizátort használunk. Legelőnyö­sebb, ha vanádium (IV)-bisz-(2,4)-pentén-dionát­­oxidot alkalmazunk katalizátorként. Célszerűen 0,5-3, célszerűen 1,0-1,2 mól, még előnyösebben 1,0-1,1 mól oxidálószert használunk a ciklohexa­nol mól mennyiségére számítva. Az oxidálószerrel való kezelést előnyösen egy oldószerben végezzük ; oldószerként a ciklizációnál fölsorolt oldószerek jöhetnek figyelembe. A reakcióhőmérséklet általában - 10 és 75 °C, előnyösen - 10 és 50 °C között van. Még előnyö­sebb, ha a reakciót - 5 és 40 °C, célszerűen 10 és 30 'C között játszatjuk le. Az így kapott epoxi­­alkoholt szokásos módon tisztíthatjuk, majd a ka­pott vegyületet további elkülönítés nélkül 2-exo­­hidroxi-7-oxabiciklo[2,2,l]heptánná alakítjuk át gyürűzárás segítségével. Különösen kedvező az a megoldás, amelynek során a megfelelő ciklohexanolt terc-butil-hidro­­gén-peroxiddal és vanádium-(IV)-bisz-(2,4-pentán­­dioát)-oxiddal kezeljük oldószer jelenlétében. Ol­dószerként például metilén-kloridban dolgozunk. Másik előnyös megoldás szerint a ciklohexanolt hidrogén-peroxiddal vanádium katalizátor jelenlé­tében oldószerben, így például acetonban reagál­­tatjuk. Ezt követően a közbenső termékként kapott epoxidot célszerűen in situ valamely szulfonsavval, így például p-toluolszulfonsavval kezeljük. Némely esetben az epoxidáció során a peroxi-savból kelet­kező sav, így például az m-k lór-perbenzoesavbó! keletkező sav a ciklizációt közvetlenül elősegíti. Az epoxidációt és a gyűrűzárást egymás után közvetlenül is elvégezhetjük; másik lehetőségként a 3-ciklohexen-l-olt célszerűen egy oxidálószerrel és egy savval egyidejűleg kezeljük; ily módon az epoxidálást és gyűrűzárást in situ játszatjuk le. A 2-exo-hidroxi-7-oxabiciklo[2,2,l]heptán szár­mazékok geometriai és optikai izomériát mutat­nak. A kapott, különféle optikai és geometriai ala­kokból, továbbá ezek elegyéből különféle mérték­ben herbicid hatást mutató étereket állíthatunk elő. Azok a vegyületek, amelyeknek (I) általános képle­tében a hidroxilcsoport exo helyzetben áll, a (la) általános képlettel írhatók le. Ezekből a vegyüle­tek bői exo térállású éterek állíthatók elő; ezek az étéi származékok általában erősebb herbicid hatást mu'atnak mint azok az éterek, amelyekben a hidro­­xicsoport endo helyzetben van: vagy akár az exo és endo vegyületek elegyei. Abban az esetben, ha R2 jelentése hidrogénatom, a (la) és (Ib) általános képletű vegyületek IS abszo­lút konfigurációt mutatnak. Ezek a vegyületek igen hatásosak. Abban az esetben, ha endo-alakot kívá­nunk kapni, ezt a 2-exo-hidroxi-származék oxidá­­lásrval állíthatjuk elő. A vegyületet a megfelelő ketonná oxidáljuk, majd a kapott vegyületet nátri­um borohidriddel redukáljuk. Az (I) általános képletű vegyületek új, herbicid hatású éterszármazékok előállításánál közbenső termékként alkalmazhatók. A 2-hidroxi-csoport hidrogén atomját egy WCQ2 csoporttal helyettesít­jük - W jelentése adott esetben szubsztituált telítet­len 2-4 szénatomos csoport; adott esetben szubszti­­tuá t, legfeljebb 14 szénatomos aromás- vagy hete­­roc klusos csoport; adott esetben 1-3 alkilcsoport­­tal szubsztituált 3-10 szénatomos cikloalifás cso­port; vagy 3-10 szénatomos szekunder alkilcso­­port; mindkét Q szubsztituens jelentése hidrogén­atom vagy fluoratom. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents