190416. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagytisztaságú 1-butén és 2-butén elválasztására C4-szénhidrogén-frakcióból

1 190 416. 2 A találmány tárgya eljárás nagy tisztaságú 1-bu­tán és 2-butén kinyerésére n-butánt, izobutánt, 1-butént, 2-butént és legalább egy dién- vagy alkin­­vegyületet tartalmazó C4-szénhidrogén frakcióból. A nagy tisztaságú 1-butént segédmonomerként használják az etilén polimerizációjánál. Az erre a célra alkalmazott 1-butén tisztaságával szemben támasztott követelményeket az 1. táblázat illuszt­rálja. Az 1-butén 1-polibutadiénné polimerizálható, amely rendkívül alkalmás fűtőberendezések forró­vízcsöveinek anyagaként, miután a magas- és kör­nyezeti hőmérsékleten mutatott szilárdsági tulaj­donságai egyaránt jók. 1. táblázat Etilén polimerizációjánál ko-monomerként alkalmazott 1-butén tisztasági követelményei butén-1 99,0 t% fölött butén-2 0,5 t% alatt izobutén 0,5 t% alatt n-bután 0,5 t% alatt 1,3-butadién 150 ppm alatt acetilének 15 ppm alatt viz 10 ppm alatt A 2-butén ugyanakkor a maleinsavanhidrid elő­állításának előnyös kiindulási anyaga. Ezen túlme­nően a 2-butén katalitikus, oxidativ dehidrogénezé­­sével butadiént lehet előállítani. Az alkalmazott katalizátor fő alkotórésze molibdén- vagy bizmut­­oxid. L. M. Welch, a Petrotex Company (USA) mérnöke cikkében (Hydrocarbon Processing, 11./131-136. (1978) megállapítja, hogy az 1,3-buta­dién gyártásánál a kiindulási anyagok közül szelek­tivitás szempontjából a legkedvezőbb a cisz-2- butén, ezt követi a transz-2-butén. Egy C4-szénhid­­rogén-frakció összetevőinek elkülönítése közönsé­ges desztillációs eljárással gazdaságossági szem­pontból roppant előnytelen, tekintve, hogy az n-bután és a transz-2-butén forráspontja igen közel esik egymáshoz (lásd a 2. táblázatot). Az említett cikk szerint, ha az n-bután mennyisége az elegyben kisebb, mint a 2-butén mennyiségének 14%-a, ak­kor előbbinek kifejezetten negatív hatása nincs - pl. nem csökken a dehidrogénezési reakció szelektivi­tása. Minthogy azonban az n-bután reagálatlanul marad vissza és a reakciótermékkel összekeveredik, nagyobb mennyiségű n-bután jelenléte a gázelegy­­ben nagyméretű reaktor használatát teszi szüksé­gessé, és romlik a keletkező 1,3-butadién elválasz­tásának hatásfoka. Célszerű emiatt az n-butánt a reakció előtt a lehető legnagyobb mértékben eltá­volítani a rendszerből. Különösen fontos, hogy az n-bután mennyisége 5 t%-nál kevesebb legyen. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 A 2 465 047. számú egyesült államokbeli szaba­dalmi leírásban 2-bután előállítását ismertetik C4- acetilén-szénhidrogénnel szennyezett 2-buténből. Az eljárásnál frakciónál! desztillációt végeznek izobután jelenlétében, amikor is a C4-acetilén-izo­­bután azeotrópos elegyként távozik és az 2-butén tisztán marad vissza. Az 1 206 423. számú NSZK-beli szabadalmi le­írásban diolefin-monoolelin elegyek (pl. butadién 1- butén) szétválasztására 2,5 t% vizet tartalmazó dimetil-szulfoxiddal végzett extrakciós desztillációs eljárást ismertetnek. A 3 898 135. számú egyesült államokbeli szaba­dalmi leírásban paraffin mono-olefin diolefin szén­­hidrogén elegyek szétválasztását ismertetik extrak­ciós desztillálással, alkoxi-nitril oldószer alkalma­zásával. A 857 094. számú szovjet szabadalmi leírás eljá­rása szerint bután-butén elegyeket MeCN, butén­­butadién elegyeket DFM-oldószer alkalmazásával, extrakciós desztillálással választanak szét. A találmány egyik célja, hogy olcsón és nagy mennyiségben lehessen nagytisztaságú 1-butént és 2- butént előállítani, amely káros szennyezőket nem tartalmaz és így az említett alkalmazási célokra megfelel. A találmány szerinti eljárással feldolgozásra ke­rülő C4-szénhidrogén-frakció lehet például a kőolaj gőzzel végzett krakkolása melléktermékeként kelet­kezett és 1,3-butadién és az izobutilén eltávolítása után nyert termék. Ugyanígy, a kőolaj katalikus krakkolása melléktermékeiként keletkező C4-szén­­hidrogének elegye, amelyből az izobutilént eltávolí­tották, szintén megfelel, de más úton nyert C4-szén­­hidrogén-elegyek is alkalmazhatók. Az 1,3-butadi­­ént ezekből a C4-szénhidrogén-elegyekből általá­ban vagy réz-amin-acetáttal (CAA) lehet eltávolíta­ni, vagy extraktiv desztillációs eljárás segítségével, valamely poláros oldószert (pl. dimetil-formami­­dot, dimetil-acetamidot, N-metil-pirrolidont, ace­­tonitrilt) alkalmazva. Másfelől, az izobutilént a klasszikus kénsavas extrakciós eljárással is el lehet távolítani. További lehetőséget nyújt erre egy nem­rég kidolgozott módszer, amely szerint alifás alko­hollal éterezik az izobutilént. A. Clementi, az AS­­SORNI (az ENI csoport vállalatainak kutatási tár­sulása) kutatója például leírja a Hydrocarbon Pro­cessing 1979. decemberi számában (109-113 old.), hogy egy C4-szénhidrogén-frakció és metanol vala­mely sav (pl. szulfocsoportokat tartalmazó ioncse­rélő gyanta) által katalizált reakciója során az izo­butilén majdnem teljesen étereződik és a C4-szénhid­­rogénelegyben mindössze 0,1 t%-os vagy annál is kisebb koncentrációban marad vissza. A 2. táblázat egy C4-szénhidrogénelegy összeté­telét mutatja be az 1,3-butadién és az izobutilén eltávolítása után. I 2

Next

/
Thumbnails
Contents