190407. lajstromszámú szabadalom • Őrölt rizshéjat tartalmazó fogápoló készítmény
1 190 407 2 eddig használt koptatóanyagok tartományába és kisebb a fogzománc keménységénél, amelynek értéke a fenti skála szerint 7. A rizshéj összetétele a következő: körülbelül 34-44 tömeg % cellulóz, 16-22 tömeg% pentozánok, 13-29 tömeg% hamu (kovasav), 31-50 tömeg% nyers rost (lignin), 24-39 tömeg% nitrogénmentes kivonat, 0,4-3 tömeg% nyers zsír, 1,7-7,3 tömeg% nyers fehérje és 2,4-11 tömeg% víz (a fent idézett „Rice” közlemény 308. oldala). A rizshéjat fehérítetlen formában kapjuk és általában így használjuk fel, bár kívánt esetben fehéríthetjük. Azt találtuk, hogy a 0,074 mm lyukbőségű szitán átmenő, őrölt rizshéjak nátrium-karboxi-metilcellulóz-géllel készített 50 tömeg%-os szuszpenziójának csiszolóképessége hasonló a csiszolóanyagként 50 tömeg% hidratált timföldet, hidratált kovasavat és dikalcium-foszfátot tartalmazó, kereskedelemben kapható fogkréméhez. Az őrölt rizshéjak RDA-értékét („Radioactive Dentine Abrasivity”) 12,5 g őrölt rizshéjat tartalmazó 1 tömeg%-os nátrium-karboxi-metil-cellulóz-oldat 62,5 ml-ével határozzuk meg; ennek eredménye: Rizshéjak RDA 0,074-0,053 mm 270 < 0,044 mm 259 0,053-0,044 mm 230 Megfelelő fogápoló készítményben az RDA értékék beleesnek az előnyös 200-450 tartományba. Az RDA értékeket a fogászati szakirodalomban leírt radioaktív technikával határozzuk meg [C. K. Stookey és J. C. Muhler, J. Dental Res., 47., 524-538. (1968)]. A festékeltávolító (SR, „Stain Removal”) próbákat 0,044 mm alatti részecskeméretű, 32 tömeg% őrölt rizshéjat tartalmazó fogkrémekkel végezzük el és az eredményeket összevetjük a fent említett, kereskedelemben kapható fogkrémével. Az összehasonlítás alapján a találmány szerinti fogápoló készítmény előnyösebb, mivel SR értéke 32%, szemben a kereskedésbeli készítmény 22% értékével. A festékeltávolító próbában emberi fogzománc metszeteket 0,1 n sósavoldattal maratunk 2 percig, leöblítjük vízzel, majd megnedvesítjük híg vizes ón-difluorid-oldattal, szárazra töröljük, végül hidrogén-szulfid áram hatásának tesszük ki, amelynek eredményeként barna ón-diszulfid lerakódás jön létre. A felületen levő festék mennyiségét Gardnerféle automata színkülönbségmérővel határozzuk meg. A felületet ezután a fogápoló készítmény szuszpenziójával megtisztítjuk 3000 oda-vissza mozgást végző mechanikus kefélögép segítségével és a visszamaradt festéket a fenti színkülönbségmérővel meghatározzuk. Végül a megmaradt festéket fogászati horzsakövei eltávolítjuk és leolvassuk e felület fényvisszaverését („Reflectance”). A fogápolószer festékeltávolító képességét a következő egyenlettel fejezzük ki: Eltávolított fcstckmcnnyiscg (%) = 3000 löket utáni Rd-kiindulási Rd =------------------------------------------------------------------------x 100, horzsaköves dörzsölés utáni Rd-kiindulási Rd ahol a kiindulási Rd, a 3000 löketes tisztítás utáni Rd, illetve a horzsaköves dörzsölés utáni Rd a kezdeti festékes felületen, a 3000 oda-vissza lökettel végzett tisztítás után, illetve a visszamaradt festék horzsaköves eltávolítása után mért fényvisszaverési, értékeket jelenti. Azt tapasztaltuk, hogy fluortartalmú vegyületek, mint a monofluor-foszfát, 49 °C-on legalább 9 hétig stabilak maradnak a rizshéjtartalmú fogápoló készítményekben. Monofluor-foszfátot (MFP) tartalmazó, fenti fogápoló készítményekben végrehajtott öregítési próbák - amelyekben a fluor oldékonyságát határozzuk meg - eredményeit az alábbi táblázat mutatja: /. táblázat Uő Hőmérséklet, °C Összes oldható F Ionos F (ppm) Oldható MFP Kezdeti 0,092 37 0,088 2 hél 43”-49“ 0,096 156 0,080 3 hél 43” 0,092 246 0,067 49° 0,091 219 0,069 6 hét 43” 0,087 359 0,051 49° 0,084 398 0,044 9 hét . 43” 0,075 372 0,038 49° 0,069 417 0,027 A fenti eredmények kivételes stabilitásra utalnak. mivel messze felülmúlják a korábbi stabil fogápolószerekkel kapott eredményeket; azok általában 3 hét után 0,060 értéket adnak, míg a találmány szerinti, rizshéjtartalmú fogápolószer, ezt az értéket 9 hetes meggyorsított öregítés után is meghaladja. A fluortartalmú vegyületeket a találmány szerinti, rizshéjtartalmú fogápolószerben adott esetben azért tartjuk előnyösnek, mert kedvezően befolyásolják a szájüreg épségét és higiéniáját, például csökkentik a zománc savoldékonyságát és védik a fogakat a szuvasodástól. A használt fluorvegyületek közé tartozik a nátrium-fluorid, ón-difiuorid, kálium-fluorid, ón-difluorid-kálium-fluorid (SnF2KF), nátrium-[hexafluoro-sztannát (IV)], óndiklorid-difluorid (SnCl2F2), nátrium-[hexafluorocirkonát (IV)] és nátrium-monofluor-foszfát. Ezek az anyagok, amelyek vízben disszociálva fluorionokat adnak le, előnyösen hatásos, de nem mérgező mennyiségben vannak jelen, általában mintegy 0,01—1 tömeg% tartományban (a vízoldható fluortartalomra számolva). A fluorvegyületet tartalmazó, rizshéjtartalmú fogápolószerekről az is bebizonyosodott, hogy korróziót nem okoznak. A találmány szerinti, rizshéjtartalmú fogápolószert tartalmazó, bevonattal el nem látott alumínium-fogkrémtubust 9 hétig 49 °C- on öregítettük, majd felvágtuk és megvizsgáltuk. Bemaródás vagy elszíneződés nem volt látható. Azt is megfigyeltük, hogy a rizshéjtartalmú fogápolószer, fogszuvasodás elleni hatásosságát, szuszpendált állapotban még 2 hónap múlva is megtartja; ezt az 1 ml vizsgálandó oldattal végzett nyál-glükóz próbában állapítottuk meg, 3 ml nyálat és 0,5 ml 10 tömeg%-os glükózoldatot használva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
