190362. lajstromszámú szabadalom • Vizes peroxid emulzió
1 190 362 2 2. példa Az 1. példában leírt eljárást ismételjük meg, azzal az eltéréssel, hogy 400 g di-(2-etil-hexil)-peroxidikarbonát helyett 400 g di-(szek.-butil)-peroxidikarbonátot alkalmazunk. A kompozíció - 10 °C hőmérsékleten szállítható, stabilitására vonatkozóan az 1. példában megadott eredményt kaptuk. 3. példa 448 g 40 °C hőmérsékletű vízben feloldunk 20 g etoxilezett nonil-fenolt és 2 g szantán-gumit. A kapott oldathoz hozzáadunk 130 g etanolt. Az oldatot lehűtjük 2 °C hőmérsékletre, majd keverés közben hozzáadunk 400 g di-(2-etil-hexil)-peroxidikarbonátot. A kompozíció - 10 °C hőmérsékleten folyékony emulzió alakjában szállítható. Az emulziónak nyolc hétig ezen a hőmérsékleten való tárolása után az aktív oxigén tartalma csak 1,0%-kal csökkent. A di-(2-etil-hexil)-peroxi-dikarbonáttal vizsgálva ez az érték 0,5%, azonos ideig, azonos hőmérsékleten történő tárolás esetén. 4. példa A 3. példában leirt eljárást ismételjük meg, azzal az eltéréssel, hogy 400 g di-(2-etil-hexil)-peroxidikarbonát helyett 400 g terc.-butil-peroxi-neodekanátot alkalmazunk. A kompozíció — 10 °C hőmérsékleten szállítható, stabilitása a 3. példában megadottal azonos. 5. példa A 3. példában leírt eljárást ismételjük meg, azzal az eltéréssel, hogy 400 g víz helyett 388 g vizet, és 130 g etanol helyett 190 g etilénglikolt alkalmazunk. A kompozíció - 10 °C hőmérsékleten folyékony emulzió formájában szállítható, stabilitása a 3. példában megadottal azonos. 6 I 6. példa 460 g 40 °C hőmérsékletű vízben feloldunk 20 g etoxilezett zsírsavalkoholt és 20 g poli-vinil-alkoholt. A kapott oldathoz hozzáadunk 100 g metanolt. Az oldatot lehűtjük 2 °C hőmérsékletre, majd keverés közben hozzáadunk 400 g di-(2-(etil-hexil)peroxi-dikarbonátot. A kapott kompozíció — 10 °C hőmérsékleten folyékony állapotban szállítható. Nyolc hétig ezen a hőmérsékleten történő tárolás után az aktiv oxigén tartalom csak 1%-kal csökkent. Ugyanezeket az eredményeket kapjuk, ha stabilizáló rendszerként 20 g etoxilezett szorbitánésztert és 20 g hidroxi-propil-metil-cellulózt alkalmazunk. 7. példa 10 Ebben a példában a találmány szerinti emulzió alkalmazását mutatjuk be. Az 1. példa szerinti emulziót vinil-klorid polimerizálásánál alkalmazzuk. 0,26 g 1. példa szerinti emulziót hozzáadunk 340 g víz, 200 g vinil-klorid 15 és 0,2 g poli-(vinil-alkohol) elegyéhez. A polimerizációs reakciót 1 literes, keverővei felszerelt autoklávban folytatjuk le. A reakció hőmérséklete 55 °C. összehasonlítás céljából ugyanezt a kísérletet végezzük el, azzal az eltéréssel, hogy a metanol helyett 20 vizet alkalmazunk. A következő táblázat tartalmazza a kísérletek eredményeit. Az eredményekből világosan látható, hogy a metanolnak semmilyen kedvezőtlen hatása sincsen a kapott poli(vinilklorid) tulajdonságaira. 25 I. táblázat Az emulzió alkalmazása metanol metanollal 30 nélkül konverzió (%) 88 88 látszólagos sűrűség (g/cm3) 0,39 0,40 lágyító abszorpció (%) 19 18 részecskeméret (gm) 152 153 száraz folyás (g/mp) 3,2 3,3 K-érték* 68 68 * a K-érték a polimer molekulasúlyára jellemző Szabadalmi igénypontok 1. Vizes peroxidemulzió, amelyben olyan - 5 °C hőmérsékleten folyékony, szerves peroxid, amely-45 nek (I) vagy (II) általános képletében- Rj jelentése 4-9 szénatomos tercier alkilcsoport;- R2 jelentése 4-8 szénatomos alkilcsoport;- R3 jelentése 3-8 szénatomos alkilcsoport, 50 valamint felületaktív anyag és/vagy védőkolloid van, azzal jellemezve, hogy az emulzió összmennyiségére számítva 2-20 t% 1-4 szénatomos alkanolt és/vagy alkándiolt tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti emulzió, azzal jelle-55 mezve, hogy alkanolként metanolt tartalmaz. I oldal rajz . 4
