190357. lajstromszámú szabadalom • Helyettesített oxo-nikotin-származékokat tartalmazó, növények fejlődését szabályozó készítmények
1 190 357 7 gatra egészítjük ki. Az így kapott vizsgálandó oldatból 467,51/hektár mennyiséget permetezünk a vizsgálandó növényekre. A fenti módon elkészített LC hatóanyag koncentrációja 23,81 t%, a belőle készült D dózisé 1,89 t%, a D/2, D/4 stb. felező 5 dózisoké arányosan kevesebb. Ha a növények levelének kezelésére használt készítmény hatóanyagként szabad karboxilcsoportot vagy karbonsav-észtert tartalmazó (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, a készítményt ugyan- 10 úgy készítjük el, mint a fenti, alkálifémsót tartalmazó készítményt, azzal az eltéréssel, hogy folyékony vivőanyagként víz helyett termőföldi kísérlet esetén aceton-víz 1 : 1 térfogatarányú elegyet, üvegházi kísérlet esetén víz-metanol-aceton-elegyet haszná- 15 lünk. Felületaktív anyag nélkül készítjük, vagy felületaktív anyagként ugyanazt az anyagot használjuk, mint az alkálifémsó esetén. A folyékony koncentrátumot megfelelő hígítás után 467,51/ha mennyiségben használjuk fel. 20 A következő biológiai vizsgálatokhoz a fenti módon előállított készitményeket használtuk. A találmány szerinti eljárással előállított készítmények biológiai hatását az alábbi kísérletekkel kívánjuk bizonyítani. 25 A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek hím sterilitást okozó hatását gabonafélékben a következőképpen vizsgáljuk : Toklászos (Fielder), illetve toklász nélküli (Mayo-64) tavaszi búzából 6-8 szemet ültetünk 30 egy 15,24 cm átmérőjű, 3 rész talajból és 1 rész humuszból álló steril táptalajt tartalmazó cserépbe. A növényeket rövid napos (9 óra) körülmények között neveljük 4 héten át, ily módon a virágzás megkezdődése előtt jó vegetatív növekedést érünk 35 el. Ezután a növényeket hosszú napos (16 órás) körülmények közé helyezzük, amelyet nagy teljesítményű lámpákkal biztosítunk az üvegházban. A növényeket 2,4 és 8 héttel az ültetés után 1,3 ml/1 víz töménységű vízoldható műtrágyával 40 (16 : 25 : 16 tömegrész NPK) megtrágyázzuk, és Izotox-szal (hexaklór-benzol) gyakran bepermetezzük a levéltetvek elszaporodásának megakadályozására, ezenkívül kénnel porozzuk az üszögösödés ellen. 45 A vizsgálandó vegyületeket a toklászos anyanövények leveleire visszük fel, mikor a növény eléri a levél lekonyulásával kezdődő fejlődési szakaszt (flag leaf emergence stage) (a Feekes-skála szerinti 8. szakasz, lásd W. Feekes, Vers 17 Tech Tarwe Comm. Groningen, pp 560-561, 1941). Az összes vizsgálandó vegyületet vizes hordozóanyagban, 467,51/ha mennyiségben alkalmazzuk, a felületaktív anyag (Triton X-100) mennyisége 567 g/189,251. A kalász megjelenése után, de még a portokképződes előtt cserepenként 4-6 kalászt becsomagolunk (bezacsk ózunk) az átkereszteződés megakadályozása céljából. A virág kinyílásának első jelére cserepenként két kalászt keresztezve beporzunk, összeérintéses módszerrel, a toklász nélküli apanövénnyel. Amint a magok láthatók lesznek, a kalász hosszúságát lemérjük és megszámoljuk a kalászonként magokat, mind a keresztezett, mind a becsomagolt kalászokban. A hím sterilitás mértékének a kezelt növények becsomagolt kalászaiban levő szemek számának százalékos csökkenését tekintjük, a kontroll kalászokhoz viszonyítva. A női termékenységet (fertilitást) pedig a keresztezett kalászokban levő szemek számának százalékából lehet számolni, a kontroll (kezeletlen) növényhez viszonyítva. Az érés után a keresztezett kalászokban levő szemeket elültetjük a százalékos hibridizáció meghatározása céljából. A százalékos sterilitás, százalékos fertilitás és a növekedés százalékos gátlása a következő képletek szerint számítható ki : a) %-os sterilitás = (Sc — St) / Sc • 100, ahol Sc a kontroll növények becsomagolt kalászaiban levő szemek száma (szem/kalász); St a kezelt növények becsomagolt kalászaiban levő szemek száma (szem/kalász). b) %-os fertilitás = F,/Fc • 100, ahol Ft az összeérintéses módszerrel keresztezett kezelt növények kalászaiban levő szemek száma (szem/kalász); Fc a kontroll (kezeletlen) növények keresztezett (becsomagolatlan) kalászaiban lévő szemek száma (szem/kalász). í) %-os növekedésgátlás = (Hc-H,)/Hc- 100; ahol Hc a kontroll növények hossza; H, a kezelt növények hossza. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületekkel kapott eredményeket a IV. táblázatban foglaljuk össze. A vízszintes vonal ebben és a következő táblázatokban is azt jelenti, hogy az adott esetben nem végeztük el a meghatározást. IV. táblázat Üvegházban nevelt búzával kapott biológiai adatok Vegyület száma %-os hím sterilitás táblázat) D D/2 D/4 D/8 D/16 D/32 D/64 4a — 100 100 77 36 ' — — 5a* 100-100-43-2 6a 100 — 85-18-54 8a— 98-34-1 9a 99-88-32-5 * az 5. vegyület nátriumsója 14
