190352. lajstromszámú szabadalom • Zsaluzat építmények utószilárduló anyagból monolitikus építésmóddal történő építéshez,főleg beton héjszerkezetekhez, valamit ilyen zsaluzattal történő építési eljárás
!9û3b2 4 A Daltonszerú I zsaluzat flexibilis 2 leluietképzője lezárható 4 nyílással van ellátva, amelyen keresztül ki-betölthetó' 5 közegtöltet (például nem ábrázolt szelepen keresztül), amely e jelen esetben szabályozható nyomású levegő. Ennek nyomását 1,15—1,4 bar közötti túlnyomásra célszerű megválasztani. A sűrített levegőt külön nem ábrázolt sűrített levegő forrásról, például kompresszorból nyerjük. Az 5 közegtöltet ugyancsak a stabilizáló 3 segédszerkezet részét képezi. Az 1. ábrán a stabilizáló 3 segédszerkezetnek térbeli 6 kötélhálója van, amely ugyancsak döntően résztvesz a zsaluzat alaktartásában. Ennek XY síkokkal párhuzamos 7 szálból, az XZ síkkal párhuzamos 8 szálból és az YZ síkkal párhuzamos 9 szálból álló keresztmetszettartó szálkeretei vannak, ezeket a flexibilis 2 felületképző belső felületéhez csatlakozó 10, 11 és 12 átkötőszálak rögzítik. A 10, 11 és 12 átkötőszálak csatlakozásainál 13 csomók rögzítik egymáshoz azokat (az 1. ábrán a 6 kötélhálónak csupán egy részletét ábrázoltuk a jobb áttekinthetőség végett). A 2. ábrán látható a 10, 11 és 12 átkötőszálak térhálójának kinagyított részlete. Természetesen a keresztmetszettartó 7, 8 és 9 szálak és a 10, 11 és 12 átkötőszálak elrendezését és azok rögzítési pontjait, valamint a belső túlnyomás értékét mindenkor az 1 zsaluzat alalkjának, méretének és az építendő épület rendeltetésének és mérettűrés-igényének megfelelően kell megválasztani. A 6 kötélháló természetesen állhat sík hálók sorozatából is. A 3—5. ábrákon az 1 zsaluzat ívelt felületekkel kombinált változatai láthatók. A 6. ábrán viszont öszszetett 1 zsaluzat látható, amely a jelen esetben nyolc darab, de háromféle méretű, hasábalakú ballonszerű, 14, 15 és 16 térzsaluegységből áll, amelyek a feltüntetett módon egymás fölött illetve egymás mellett hézaggal illetve hézag nélkül vannak elrendezve. A 7. ábrán a 6. ábrához hasonló összetett 1 zsaluzat látható, amely azonban mindössze két, 17 és 18 térzsaluegységből áll. Ez alkalmas lehet, például hézag nélküli illesztés esetén csamokszerű épület héjszerkezetének készítéséhez. A 8. ábra A—I részletein a találmány szerinti 1 zsaluzat ballonszerű kiviteli alakjaival történő monolitikus építés néhány példakénti lehetőségét tüntettük fel. Ezekből kitűnik, hogy például a különböző méretű térzsaluegységek kombinációjával számos épületváltozat készíthető. Amennyiben az egymás melletti, illetve fölötti térzsaluegységek között megfelelő hézagot hagyunk, akkor egyúttal válaszfalakat, illetve födémeket is készíthetünk. A találmány szerinti 1 zsaluzat azonban akár egyetlen ballonszerű, illetve sátorszerű kivitelben is lehetőséget nyújt szinte tetszőleges alakú (például forgástest, gúlaszerű vagy egyéb) betonhéj zsaluzására, amihez az 1 zsaluzat flexibilis leplekből konfekcionáltan előregyártható. Sátorszerű kivitelnél természetesen külön kell gondoskodni a flexibilis 2 felületképző és a fogadószínt közötti tömítésről, ha például légnemű 5 közegtöltetet is alkalmazni kívánunk. A nagyobb mechanikai igénybevételnek kitett felületképző részeken például a gumilemez illetve külső belső felületén, vagy annak falvastagságán belül kis nyúlású textil vagy műszál szövetbetéttel erősíthető. Sőt, a flexibilis 2 felületképző többrétegű is lehet, ..bo’ a ré'ege» helvenkénfi összekötése következtében olyan rétegkozi cellák képezhetők ki, amelyek ugyancsak közegtöltettel, előnyösen sűrített levegővel kitől ihetők. Ezzel a felületképző saját síkjában tovább me revíthető. A flexibilis 2 felületképzőt merevítő-támasztó, azaz stabilizáló 3 segédszerkezet az 5 közegtölteten túlmenően vagy ahelyett rendelkezhet járulékos mere vítésekkel is, például flexibilis anyagú, célszerűen gumifóliából készült támasztó 19 tömlőkkel (9. ábra), amelyek ugyancsak közegtöltettel, például túlnyomásos levegővel vannak feltöltve. A támasztó 19 tömlők legalább helyenként a flexibilis 2 felüle^képzőhöz vannak rögzítve (külön nem ábrázoltuk). Ez a járulékos merevítés lehet azonban bármely más, merev támasz is, például belső 20 árboc vagy pilon (10. ábra), vagy' akár külső kikötés, illetve árboc is. A fentiekben említett egyes vagy összetett zsaluzatokon túlmenően a találmány szerinti 1 zsaluzat állhat a stabilizáló 3 segédszerkezeten kifeszített vagy felfüggesztett, vagy azzal alátámasztott különálló lepelszerű 2 felületképzőből is (nem ábrázoltuk). Ilyen esetekben tehát az 1 zsaluzat belső terében nincs közegtöltet, ezért itt a flexibilis 2 felületképzőnek nem feltétlenül kell gázzáró anyagból készülnie. Anyagaként szóba jöhetnek ponyva-jellegű anyagok egy vagy' több rétegben, homogén vagy heterogén összetétellel, például ponyvák, műbőrök, stb. Ez utóbbiak készülhetnek ragasztással, laminálással, szövetbetétekkel, sőt gázzáró kiviteleknél akár rétegközi légcellákkal is, például paplanszerűen. Az itt alkalmazott stabilizáló 3 segédszerkezetek szerkesztésénél ügyelni kell arra, hogy azok szétszedhetők legyenek lehetőleg, például ragasztott fa tartószerkezetként vagy' csővázként alakíthatók ki, amelyek azután a betonban kialakítandó technológiai nyíláson keresztül a flexibilis 2 felületképzővel együtt kizsaluzás után eltávolíthatók. Megemlítjük, hogy a találmány szerinti 1 zsaluzatok többször felhasználhatók. Az egyrészes ballonszerű változatok azonban benntmaradó zsaluzatként is alkalmazhatók, sőt ilyenkor egyúttal szigetelésként is szolgálhatnak. Az 5 közegtöltet a szabályozott nyomású levegőn túlmenően lehet bármely más megfelelő gáz vagy folyadék, sőt akár utólag eltávolítható szemcsés szilardanyag vagy utólag kioldható polisztirolhab. A 10. ábrán vázlatosan jelöltük, hogy a flexibilis 2 felületképzőnek a formázó felülete a találmány szerint merevítő-tapadásjavító 21 fogadóréteggel van ellátva. Ez valójában ugyancsak a stabilizáló 3 segédszerkezet részeként tekinthető. A 21 fogadórétegnek az a rendeltetése, hogy például torkrétozással történő betonfelhordásnál energiaelnyelőként szerepeljen, továbbá mindenkor növelt felületi tapadást és a beton jó beágyazódását biztosítsa, valamint legalább részben csökkentse a flexibilis, de kis nyúlású 2 felületképző rugalmasságát. A 21 fogadóréteg akár egymás után felhordott többrétegű is lehet. Anyagaként egyrészt poliuretán, polisztirol habok, nylon-pelyhekkel dúsított flokkulációs ragasztók jöhetnek szóba, amelyek jól tapadó, és megszilárdult állapotban a zsaluzatról leválasztható masszák. De készülhet a 21 fogadóréteg olyan utószilárduló anyagokból is, amelyek képlékeny vagy képlékennyé tett állapotban kerülnek felhordásra, de megszilárdulásuk után merev, nyomás- és ütésálló kérget képeznek a flexibilis 2 felületképző formázó felületein, így például szálerősítésű poliészte rek, epoxigyantákba kevert töltőanyagok, például fűrészpor, finomszemcsés kőzúzalék, kerámia granulátumok, homok, gázszilikát-dara, stb. A 21 fogadóréteg legegyszerűbben önmagában ismert gjpszrabicolással 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
