190351. lajstromszámú szabadalom • Térbeli logikai játék

1 190 351 O A találmány térbeli logikai játék, amelyet adott össztérfogatú téridőm és azon belül különböző helyzetbe hozható ugyancsak térbeli idomegységek alkotnak. Az idomegységek egymáshoz viszonyí­tott helyzete változtatható, de azok mindegyike a téridom eltávolíthatatlan tartozékát képezi. Az idomegységek látható felüleletei egyúttal informá­cióhordozók, amelyeken a megjelenített informáci­ók az idomegységek maghatározott módon való egymáshoz rendelését segítik elő. Köztumású, hogy a játékot, mint időtöltést és kikapcsolódást a felnőtt is igényli, míg a gyermek­nek - legalábbis bizonyos életkorban - fő tevé­kenységét, a környező világgal való megismerkedé­sét és végső soron a „munka” jellegű elfoglaltságot jelenti. A rómaiak már több ezer évvel ezelőtt az embert a „homo ludens” meghatározással illették, és fölismerték, hogy több egyéb mellett a játékra való hajlama is megkülönbözteti az állatvilágtól. A történelem folyamán a különböző kultúrák a játékok megszámlálhatatlanul sok változatát ter­melték ki. Egyik részük fizikai, másik részük szelle­mi jellegű, és mindegyik lehet egyénileg és csopor­tosan is űzhető. A csoportos játékok sajátságos fajtái a csapatjátékok, melyek a szellemi játékok között is megtalálhatók. Tipikus példa erre a kár­tyajátékok egy része. A szellemi játékok külön családját alkotják az ún. logikai játékok, amelyek a játék szerkezeti fel­építéséhez igazodó játékszabályok alapján logikai feladatok megoldását teszik lehetővé. Alapvető tu­lajdonságuk, hogy elsősorban a következtető ké­pességet fejlesztik és használják ki, de adott esetben szerephez juthat bennük a kézügyesség is. A közelmúlt logikai játékai közül említést érde­mel a világszerte gyorsan elterjedt ún. „bűvös koc­ka”, amelyet a 170 062. lajstromszámú magyar sza­badalmi leírás tartalmaz. A játék kocka alakú tér­időm, amely 9-9 elemi idomot tartalmazó három rétegben, összesen 27 elemi idomot tartalmaz. Kö­zülük 26 db egyúttal információhordozó is, és lehe­tővé teszi az elemi idomok rétegenkénti elforgatá­sával azoknak bizonyos rendszer szerint történő összeállítását. A befoglaló téridom közepén elhe­lyezkedő huszonhetedik idom információhordozó szereppel nem bir, csupán a három különböző sík­ban végrehajtható rétegenkénti elforgatás számára képez centrális idomot. A bűvös kocka elvileg egyé­ni játék, bár társas- és csapatjáték változatai is ismertek. A logikai jellegű társasjátékoknak tipikus példá­ja az ún. „LOGI”, amely egy kocka alakú téridom­ból áll, és azon belül függőleges helyzetű lábakkal rendelkező 4 darab négyzet alakú és átlátszó anya­gú lemez támaszkodik egymásra. Az egymással párhuzamosan egymás fölött lévő vizszintes leme­zekben mélyedések vannak, és ezekbe kívülről la­pos szines korongokat lehet beilleszteni. A játék arra irányul, hogy a mélyedésekbe helyezett koron­gokból vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan 4 db egyszínűt egy vonalba lehessen hozni. Mindkét említett logikai játék a maga nemében szellemes és alkalmas a következtető képesség ki­használására és fokozására. Hátrányuk, hogy rövid idő alatt kiismerhetők. A bűvös kocka esetében pl. arra kell csupán rájönni, hogy vannak a nagy koc­ka lapközepein helyben maradó elemek, míg a töb­biek (részben él mentén elhelyezkedők, részben sa­rokpontiak) a forgatás során két vagy három lehet­séges pozícióba juthatnak. Az él menti elemek azonban mindig csak él menti, a sarokpontiak min­dig csak sarokponti helyzetbe kerülhetnek. Más szóval ez annyit is jelent, hogy az információhordo­zók között mindig vannak létrehozhatatlan szim­bólumkapcsolatok. Hasonló a helyzet a másik em­lített játék esetében is. Ezért ha valaki fölismeri a szimbólumkapcsolatok lehetséges létrehozatalának „nyitját”, akkor a játék hamar elveszti vonzerejét. A találmány célja olyan logikai játék kifejleszté­se amely a szimbólumkapcsolatok létrehozásának igen nagy számú variációját teszi lehetővé, a logikai játékok választékát pedig olyan megoldással bővíti, amely az adott össztérfogatú téridomon belül az idomegységek helyzetváltoztatása útján a befoglaló téridőm különböző térbeli alakzattá való módosí­tását teszi lehetővé. Feladata a találmánynak annak megvalósítása is, hogy az idomegységek valamennyi oldalán le­hessen információkat megjeleníteni, és így az idom­egységeket különböző pozíciókban lehessen a szomszédos idomegységgel kapcsolatba hozni. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az adott térfogatában egyetlen szét nem szed­hető egységet alkotó játékot olyan idomegységek­­bol célszerű fölépíteni, amelyek a szomszédos idomegységek különböző pozíciójú csatlakoztatá­sát megengedő sajátságos kapcsoló szervek útján vannak egymással összeköttetésben. A felismerés­hez tartozik, hogy ez a variábilis kapcsolatteremtés azáltal valósítható meg, ha az idomegységek egy­máshoz rugalmas kapcsoló szervek útján csatla­koznak. A rugalmas kapcsoló szerv ugyanis a szomszédos idomegységeknek a különböző térbeli irányokban való kölcsönös elforgatását, valamint az elforgatás befejezése után a szomszédos idomegységek stabili­zálását szolgáló összeszorítását is megvalósítja. Úgyszintén része a felismerésnek az is,hogy az idomegységeknek lehetővé kell tenniök a kapcsoló szerv különböző irányú beállását és a szomszédos idomegységek síkbeli elforgatását egyaránt. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti térbeli logikai játék - amelyet adott össztérfo­gatú téridom és azon belül különböző helyzetbe hozható ugyancsak térbeli idomegységek alkotnak, az idomegységek egymáshoz viszonyított helyzete változtatható, de azok mindegyike a téridom eltá­volíthatatlan tartozékát képezi, az idomegységek latható felületei egyúttal információhordozók és a rajtuk megjelenített információk az idomegységet meghatározott módon való egymáshoz rendelését segítik elő - oly módon van kialakítva, hogy az idomegységek mindegyike egy előnyösen gömb ala­kú központi teret és a központi terek körül elhe­lyezkedő nyolc-nyolc részidomot tartalmaz, min­den két szomszédos idomegység a két központi tér körül lévő összesen tizenhat részidomból álló idom­­egységpár két nyolcas csoportja egymáshoz képest k étféle mozgást, nevezetesen a központi terek geo­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents