190342. lajstromszámú szabadalom • Felszínről építhető, térszín alatti zárt szelvényű vonalas műtárgy, különösen kéregalatti metróalagút, eljárás ilyen műtárgy építésére, valamint előregyártott vasbetonelem az eljárás foganatosítására

1 190 342 2 dilatációs szerkezetet tartalmazó előregyártóit vas­beton réselemtáblát tüntettünk fel; a 46. ábrán a 44. ábra szerinti tábla látható, beépített dilatációs szerkezettel; a 47. és 48. ábrákon olyan ikeralagutakat tüntet­tünk fel keresztmetszetben, amely oszlopsorokkal osztott terűek; a 49. ábra egy kettős oszlopelemet mutat oldal­nézetben, a 48. ábra szerinti alagútszerkezethez; az 50. ábra a 49. ábrán bejelölt J-J metszet; az 51. és 52. ábrákon az ikeralagút további kivi­teli példái láthatók vázlatos keresztmetszetben ; az 53. ábrán Siemens-ducolás védelme alatt épü­lő alagút látható, előregyártott oldalfalelemekkel, és monolit fenéklemezzel, illetve födémmel ; az 54. ábrán két, az 53. ábrán látható előregyár­tott vasbetonelem csatlakozása látható; az 55. ábra az 54. ábra szerinti XV részletet na­gyobb méretarányban szemlélteti; az 56. ábrán nagyobb méretarányban függőleges metszetben látható egy, all. ábra szerintihez ha­sonló olyan csomópont, amely réseléses technológi­ával, előregyártott vasbetonelemek felhasználásá­val épült fal találmány szerinti kialakításánál je­lentkezik; az 57. ábrán az 56. ábra szerintihez hasonló cso­mópont látható; az 58. ábrán ugyancsak függőleges metszetben tüntettük fel két szomszédos előregyártóit vasbe­tonelem egy további kapcsolat-kialakítási lehetősé­gét, azonban olyan esetben, amikor az alagút­­oldalfalat a találmány szerinti eljárással ducolt munkagödörben építjük meg. Amint az 1. és 2. ábrán látható, az alagútnak 1 oldafalai, 2 íves födémé és 3 íves fenéklemeze van. Az 1 oldalfalak a kiviteli példa esetében réseléses technológiával készülnek, előregyártott vasbeton 4 és 5 oldalfalelemek alkalmazásával; az 5 oldalfal­elemek a 4 oldalfalelemektől csak annyiban térnek el, hogy 6 dilatációs szerkezetet tartalmaz (2. ábra), amelynek ismertetésére és működésére a későbbi­ekben még részletesen kitérünk. A 43. ábrán egyéb­ként perspektivikus nézetben látható két 4 oldal­falelem, a 45. ábrán pedig egy 5 oldalfalelem. A 4 oldalfalelemek téglatest alakú lapos elemek, ame­lyek állított helyzetben kerülnek a résbe, belső (az alagút belseje felé néző) felületükön 7 alsó váll és a 8 felső váll van kiképezve. Ezek a vállak homorú 7a. 8a íves támasztófelületekkel rendelkeznek, ame­lyekbe a 2 íves födém, illetve 3 íves fenéklemez 9, 10 íves vasbetonelemeinek megfelelő legömbölyí­tett peremei illeszkednek, amint ezt a 8. és 10. ábrák nagyobb méretarányban szemléltetik; ugyanezeken az ábrákon látható az alsó 11 szigetelés és a felső 12 szigetelés és a résfalak kapcsolatának kialakítá­sa. A 9, 10 íves vasbeton elemek és a 7, 8 vállak között acél anyagú 13 csapok biztosítják a jó csat­lakozást. A 11, 12 szigetelőlemezek az 1 résfalakba 15 karmokkal beépített 16 acéllemezekhez hegesz­tett 14 lemezkonzolokhoz csavaros leszorítással csatlakoztathatók, így a vízzáró, és egymáshoz víz­zé róan kapcsolódó előregyártott vasbetonelemek­kel készült 1 résfalak és az alsó-felső műanyagleme­­zekböl készült 11, 12 szigetelések zárt szigetelő­szerkezetet alkotnak. Az alsó 11 szigetelés alatt 17 aljzatbeton van, felette pedig 18 védőbeton. A felső 12 szigetelés alatt 20 betonkitöltés, felette 19 védő­beton, a védőbetonon pedig 21 kavicsfeltöltés van. (1. és 2. ábra). Az 1. ábrán egyébként jól látható, hogy az 1 résfalak felső vége a t terepszint alatt a mélységben helyezkedik el, és az 1 résfalak h ma­gassága közel azonos az alagút magasságával. Az 1 résfalak v, vastagsága kb. 40 cm, a v2 vastagsága 50 cm lehet. A pl. mintegy h = 7,0m magasságú résfalak felett az a távolság elegendő ahhoz, hogy a kellő vastagságú 21 homokos-kavics feltöltésben az alagútra keresztirányú talajvízáramlás bekövet­kezzék. A 9, 10 íves vasbetonelemek pl. 18 cm vastagsá­gúak lehetnek, és statikailag háromcsuklós ívek­ként funkcionálnak. Az íves födém jó lehetőséget nyújt az alagút 75 szellőzőcsatornáinak elhelyezésé­re is. Az 1. ábra szerinti csomópont nagyobb mé­retarányban a 9. ábrán látható, itt is acél anyagú csapokat alkalmazunk az íves felfekvési felületek középső tartományában. Egy-egy födém- és fenék­elemet a 17-22. ábrákon külön-külön is feltüntet­tünk, a 22. ábrán két szomszédos fenékelem kap­csolatát is ábrázoltuk, és a 22. ábra szerinti B rész­let a 23. ábrán nagyobb méretarányban látható. Az emeiőfüleket 22 hivatkozási számokkal jelöltük a 17-22. ábrákon. Az alagút fent részletezett szerkezeti kialakítása ilyen kis mélységben (kéregalatti alagútról van szó) szokatlannak tűnhet. A statikai váz ugyanis hason­ló a mélyalagutaknál alkalmazott rúd-lánchoz (ön­töttvas vagy betontübing). A találmány szerinti megoldás a mélyalagutaknál alkalmazott, gazdasá­gos boltívszerkezetet vezeti be kéregalatti alagutak építésénél; ezt az teszi lehetővé, hogy a „lebegő" résfal mint egy nagyfelületű „egyenes ívelem”, a passzív földellenállás révén az alsó és felső boltívek­től kapott terhelést felveszi. Statikai számítás iga­zolja, hogy a passzív földnyomás - a szabályzatok által előírt biztonsági tényező mellett - a tényleges nyomást fel tudja venni. A szerkezet a különleges terhelésre vonatkozó követelményeket is ki tudja elégíteni. A boltíves kialakítás a különleges terhelés vonatkozásában még azzal az előnnyel is jár, hogy boltozatnál a lengésbőUzármazó dinamikus hatás­sal nem kell számolni. így az egyébként is gazdasá­gos szerkezet a különleges terhelésekre kevésbé ér­zékeny, gazdaságossága tovább növekszik, és nagy teherbírási tartalékkal rendelkezik. A résfal az épí­tés közben lényegében ugyanolyan statikai váz sze­rint dolgozik, mint végleges állapotban. Ez a vas­szerelés vonatkozásában különösen kedvező, mert az acélbetétek mennyisége csökkenthető. A 14-16. és 43. ábrákon 4 elöregyártott oldalfal­­elenjeket (réselemeket) tüntettünk fel, amelyek szerkezeti kialakulása olyan, hogy egyrészt oldalt a teljes magasságuk mentén egymáshoz csatlakoz­tathatók, másrészt a csatlakozási tartományukban a kapcsolatuk vízzáró. A szomszédos 4 oldalfalele­mek közötti kapcsolat a 3a. ábrán vízszintes met­szetben, all. ábrán pedig a 3. ábra szerinti V rész­let nagyobb méretarányban jól látható. A 4 elemek egyik - célszerű belső - hosszanti oldalélé tartomá­nyában az elem teljes hosszában végighúzódó 23 csatorna, az átellenes hosszanti oldalélé tartomá­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents