190312. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet toronyszerű és magas súlypontú építményeken keletkező szeizmikus igénybevétel csökkentésére, az alapozás és a falszerkezet között rugalmas elemekkel ellátott épületek felborulásának megakadályozására

1 190312 2 rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az ábra a találmány szerinti szerkezet egy kiviteli alakját mu­tatja. A bemutatott kiviteli alak természetesen a rugó­zást, illetve a lehorgonyzást biztositó rendszer csu­pán egyetlen eleme. Látható, hogy az adott épít­mény 1 alapozása és 2 felszerkezete között a víz­szintes mozgásokat biztosító és energiaelnyelő 3 rugóelemek vannak beépítve. Ezek hordják az épít­mény teljes függőleges terhét. A 3 rugóelemek úgy vannak függőleges teherre méretezve, hogy billenés esetén az épület keresztmetszet szélső - nyomott - szálában is megfeleljenek a billentésből származó többlet nyomófeszültségeknek. Ezek az elemek hú­zószilárdsággal nem rendelkeznek. A földlökések tetszőleges iránya miatt számolni kell azzal, hogy a billenés egy tetszőleges függőleges síkban alakul­hat ki. Ezt az épület-keresztmetszet szélső szálaiban elhelyezkedő rugóelemek kiosztásánál kell figye­lembe venni. Az 1 alapozás és a 2 felszerkezet közötti húzott­­kapcsolatot nagyszilárdságú 4 kábelek biztosítják. Ezek a 4 kábelek egyik végükön merev, másik végü­kön rugalmas rögzítéssel csatlakoznak az 1 alapo­zás, illetve 2 felszerkezet födémlemezeihez, illetve tartószerkezeteihez. A 4 kábelek rögzítése az alsó 5 és a felső 6 fejré­szek segítségével történik. Az alsó 5 fejrész az 1 alapozás 7 fészkébe van beillesztve és biztosítja, hogy a 4 kábel felfelé ne tudjon az 1 alapozásból kihúzódni. A rögzítés itt, amint az az ábrán is látható, merev befogás. A felső 6 fejrész hasonló az alsó 5 fejrészhez, azonban itt rugalmas befogást kell biztosítani. Ez - mint már mondottuk - azért szükséges, hogy az építmény felső merev része a rugalmas ágyazáson elbillenhessen és az elbillenés során a 2 felszerkezet a felső 6 fejrészhez képest elmozdulhasson. A rugalmas rögzítést úgy oldottuk meg, hogy a 6 fejrész alatt 8 rugalmas betételemek vannak elhe­lyezve. Ezek a bemutatott megoldásnál rugalmas neoprén tárcsák, amelyek a 2 felszerkezet 9 furatai­nak kibővített 10 felső szakaszán vannak elhelyez­ve. A rugalmas ágyazást a nyomott elemek alakvál­tozási készsége és a húzott kábelvégek rugalmas lehorgonyzása biztosítja. Tekintettel arra, hogy a földlökések teljesen tetszőleges irányúak lehetnek, emiatt a billenés is teljesen tetszőleges irányú lehet. Ezt figyelembe kell venni a lehorgonyzó kábelele­mek kiosztásánál, amelyek hasonlóan a nyomott elemekhez az épület-keresztmetszet teljes kerületén helyezkednek el. Számuk és méretük olyan, hogy a legerősebb földlökések ellen is kellő biztonsággal szolgálják az építmény felső részének az alapozás­hoz való rögzítését, felborulás elleni stabilizálását. Tekintettel arra, hogy a földrengések során az 1 alapozás és a 2 felszerkezet között 1-10 cm nagy­ságrendű vízszintes relatív mozgásokkal kell szá­molni, a 4 kábelt befogadó 9 és 11 üregeket kúpos alakúnak kell kiképezni. Ugyancsak kúpos fura­tokkal vannak ellátva a 8 rugalmas betételemek is. 1 így a földlökések során létrejövő vízszintes elmoz­dulások alatt a 4 kábel nem feszülhet neki sem az 1 alapozás, sem a 2 felszerkezet 9, illetve 11 üregei­nek A 4 kábelnek az 1 alapozás vízszintes irányú elmozdulásai során felvett helyzeteit az ábrán szag­gatott vonallal jelöltük. Látható, hogy a vízszintes mozgások alatt a 4 kábelek a két végüket rögzítő pon'ok között végig egyenesek maradnak. Az eredetileg függőleges kábel a vízszintes el­mozdulások közben ferde helyzetbe kerül, ami mi­att egy háromszög eredetileg függőleges befogójá­ból ugyancsak háromszög átfogójává válik. Ezt a méretváltozást nem a kábel megnyúlása, hanem a rugalmas lehorgonyzást biztosító neoprén rugó függőleges összenyomódása kompenzálja. A kábel természetesen számítható mértékű rugalmas alak­­változást is szenved saját hossztengelye irányában, amit szintén figyelembe lehet venni. Tekintettel arra, hogy „teljesen tetszőleges föld­lökések hatására” a vízszintes mozgások is teljesen tetszőleges irányúak lehetnek, az eredetileg függő­leges helyzetű kábel ilyen mozgását annak hajlé­konysága feszültségnövekedés nélkül tudja biztosí­tani. Éppen emiatt célszerű kábelek alkalmazása. A bemutatott példából jól látható, hogy a talál­mány szerinti szerkezet roppant egyszerű, ugyan­akkor megbízható lehorgonyzást tesz lehetővé a szeizmikus igénybevételek csökkentésére rugalmas elemekkel ellátott épületek alapozása és felszerke­zete között. A kábelek gyártása és elhelyezése mini­mális többletráfordítást igényei, alkalmazásuk te­hát nem csupán biztonságos, hanem gazdaságos is. Szabadalmi igénypontok 1. Szerkezet toronyszerű és magas súlypontú építményeken keletkező szeizmikus igénybevételek csökkentésére, az alapozás és a felszerkezet között rugalmas elemekkel ellátott épületek felborulásá­nak megakadályozására, azzal jellemezve, hogy az alapozás (1) és a felszerkezet (2) között rögzítő kábelek (4) vannak, amelyek az alapozás (1) és a felszerkezet (2) függőleges üregeiben (9, 11) vannak elrendezve és mindkét végükön az üregek (9, 11) átmérőjénél szélesebb fejrésszel (5, 6) vannak ellát­va, a felső fejrészben (6) pedig rugalmas betételem vagy betételemek (8) vannak elhelyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jelle­mezve. hogy az alapozásban (1) kialakított üregek (11) felfelé növekvő átmérőjűek. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a felszerkezetben (2) kialakí­tott üregek (9) lefelé növekvő átméröjüek. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szer­kezet, azzal jellemezve, hogy a rugalmas betétele­mek (8) gumi és/vagy neoprén tárcsák. 5. A 4. igénypont szerinti szerkezet, azzal jelle­mezve, hogy a rugalmas betételemek (8) a fels/crke­­zet (2) üregeinek (9) felső kibővített s/akas/ún (10; vannai elhelyezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 1 oldal rajz

Next

/
Thumbnails
Contents