190309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mogyoró (corylus sp.-ek) sarjhajtásfejlesztő képességének megszűntetésére
1 .90 309 2 A bejelentés tárgya olyan eljárás, mellyel a mogyoró sarjhajtásfejlesztő képessége megszüntethető. A mogyoró természetes körülmények között és kultúrába vonása után is bokrosodó tulajdonságú. Jellemzője, hogy rendszeresen nagymennyiségű tősarjat fejleszt. Ez az erős tősarjfejlesztö tulajdonsága termesztése szempontjából több okból hátrányos. Fontosabb okok: Rendszeres eltávolítása többlet munkát és költséget igényel. A növény hasznos teljesítőképessége a tösarjfejlesztés következtében csökken, a sarjak késedelmes eltávolítása esetén a korona fagyérzékenyebbé válhat. A gyakorlatban jelenleg a Török mogyoró (Corylus colurna) alanyra való oltására vonatkozó eljárás ismert az erős tősarjfejlödés elhárítására, ezen eljárással azonban csak mérsékelni lehet a sarjképződés mértékét, de az nem szüntethető meg, miután a Török mogyoró is fejleszt tösarjakat. További hátránya e megoldásnak, hogy a mogyoró oltása technológiailag igényes és költséges eljárás, ezek következtében bár ismert eljárás, alkalmazása nem terjedt el. Az egyes termesztői próbálkozások, melyek bujtványgyökereztetés alkalmával a rügyek ledörzsölésével igyekeznek sarjadzásmentes növényt létrehozni ugyancsak eredménytelenek maradtak, miután a rügyalapból később ismét előtörtek a hajtások. A találmány alapja az a felismerés, hogy a mogyoró csak rügyből és a rügyalap közelében lévő szöveteiből fejleszt hajtásokat, a rügytől távolabbi szárrészekből nem.- Ez a tulajdonság változatlan a tartósan talaj alatti szárrészek esetében is.- A rügy és a rügyalaphoz tartozó szövetek elhalása, vagy azok eltávolítása (pl. kivágása) esetén az életképesen maradó szárrésznek a további hajtásfejlesztő képessége megszűnik. Tehát az eljárás lényege, hogy bujtvány, sarj, vagy dugvány gyökereztetése előtt a talajba kerülő szárrészen lévő rügyeket és e rügyek alapjához tartozó szöveteket elöljük, vagy késsel kivágjuk (kivakoljuk). Az. eljárás egyik lehetséges foganatosítási módja szerint a mogyoró önmagában ismert porbujtása alkalmával a gyökereztetésre kiválasztott vesszőnek a talajtakarásra kerülő vesszőrészén lehúzás előtt a rügyeket ki vakoljuk. Az eljárás másik lehetséges foganatosítási módja szerint a dugványozás alkalmával a dugványnak a gyökereztető közegbe kerülő részén a rügyeket kivakoljuk. Az eljárás további lehetséges foganatosítási módja szerint a feltöltéses bujtás alkalmával a hajtások feltöltése előtt, vagy a letermelt gyökeres bujtványokon a kiültetés előtt a talajtakarásba kerülő szárrészeken lévő rügyeket kivakoljuk. A találmány szerinti eljárást részletesebben az alábbi kiviteli példákban ismertetjük anélkül, hogy oltalmi igényünket kizárólag ezekre korlátoznánk. I. példa Porbujtáskor a bokor vesszeit vagy gallyait 10-15 cm mély árokba húzzuk meghajlítva, hogy a vessző vége a talaj színe felett álljon. Lehúzás előtt a talajtakarásra kerülő vesszőrészen lévő rügyeket kivakoljuk. A kivakolt és az árokba lehúzott veszszőt földdel feltöltjük, és a feltöltést nyár folyamán nyirkosán és gyommentesen tartjuk. Ősszel vagy tavasszal a gyökeres bujtványokat letermeljük. 2. példa Dugványozáskor párafüggöny alatti dugványok gyökereztetéséhez a hajtásokból a dugványt megvágjuk. A dugvány alsó - gyökereztető közegbe kerülő - hajtásrészen levő rügyeket a hozzájuk tartozó levéllel és levélnyéllel együtt kivakoljuk, s ezt követően végezzük el a serkentőszeres kezelést és dugványozást. A dugványok további kezelése és nevelése nem tér el a gyakorlatban alkalmazott korábbi eljárásoktól. 3. példa Feltöltéses bujtásnál nyugalmi állapotban a talajfelszínig visszavágott anyatő tövéből előtörő hajtásokat, azok 25-35 cm-es fejlettségi állapotában megritkítjuk s a megtartott hajtások alsó 10-15 cmes részén lévő rügyeket a hozzájuk tartozó levéllel és levélnyéllel együtt kivakoljuk, majd földdel 10-15 cm magasan feltöltjük. A növények további ápolása és kezelése azonos a gyakorlatban alkalmazott korábbi eljárásokkal. A talajba kerülő szárrészén rügyeitől és e rügyek alapjaitól megfosztott (kivakolt) bujtvány és dugvány - szaporítása során a nevelés igényeinek megfelelően - csak földfeletti részéből fejleszt hajtást és elágazásokat. Az így kezelt növény csak abban az esetben és olyan mértékben hoz ismét sarjukat, amilyen mértékben pontatlanul végeztük el a gyökereztetésre kerülő szárrész összes rügyeinek a kivakolását. Az e módszerrel nevelt szaporítóanyag az ültetvénybe kihelyezése utáni időre is megtartja előnyös - tősarjaktól mentes jellegét. A sarjadásmentes növény forgalmazási és használati többletértéke bőségesen kiegyenlíti a szaporítóanvag-termelés során a kivakolásból adódó csekély többletköltséget, az így szerzett előny - a savmentes növény - annak teljes élettartamára kiterjed. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 2
