190294. lajstromszámú szabadalom • Műgyanta kötőanyagú építőipari burkolóelem gyártására és eljárás annak előállítására

1 HU 190 294 B 2 réteget és terítőkéssel egyenletesen elterítjük. A 20 műgyanta rétegbe célszerűen cellás adagolóval egyen­letesen beszűrjük a nemes (márvány, gránit stb.) anya­got tartalmazó mintázó 22 töltőanyagot és bevibrál­juk. A mintázó 22 töltőanyag szemcseátmérője célsze­rűen 1 mm-nél kisebb. A mintázó 22 töltőanyagot tar­talmazó 20 műgyantaréteg vastagsága célszerűen 1,5- 2 mm. A vibrálás hatására a 22 töltőanyag lesüllyed és a 18 gel-coat rétegen fekszik fel. A 20 műgyantaréteg felszínén gyantafilm alakul ki. Erre a gyantafilmre a 16 keret belső méretével megegyező nagyságú 24 hálót fektetünk. A 24 háló anyaga üveg- vagy műszál, osztá­sa olyan, amely a műgyantát átengedi, de megakadá­lyozza a burkolóelem egyes töltőanyagrétegeinek ke­veredését Ezt követően újabb műgyanta réteget ön­tünk aló keretbe, amelybe nagyobb szemcseátmérő­jű, a nemes töltőanyagot helyettesítő 28 töltőanyagot szórunk. A helyettesítő 28 töltőanyag célszerűen bá­nyakavics, szemcseátmérője 1,6-5 mm közötti. A 28 töltőanyagot bevibráljuk, majd a 26 műgyantarétegbe a 28 töltőanyag súlyának mintegy 5-10%-át kitevő mennyiségű 30 homokot adagolunk és azt újra bevib­ráljuk. A 30 homok kitölti a helyettesítő 28 töltőanyag szemcséi közötti teret és így a szükséges műgyanta mennyisége lecsökken. A 30 homok egy része felúszik a felületre és így szimmetrikus szemcseszerkezetű ke­resztmetszetet kapunk. Ennek a 26 műgyantarétegnek vastagsága ekkor célszerűen 7-19 mm közötti Az így kialakuló burkolóelem szerkezet a 2. ábrán látható. Az elem teljes vastagsága minimálisan 8-10 mm közötti lehet, ha homlokzati elemként kerül alkalmazásra. A szilárdság növelésére és a vetemedés iránti hajlam csökkentésére a felső felületre vágott üvegszálat lehet szórni vagy üvegszövetet helyezni. A kötés meggyorsí­tására célszerű a terméket mintegy 1 órán keresztül 80 °C körüli hőmérsékleten hőkezelni. Ezt követően enyhe hűtés után leszereljük a 16 keret 12 elemeit és a kész burkolóelemet a 10 üveglapról leválasztjuk. A találmány szerint természetesen kettőnél több töltőanyag rétegből álló burkolóelemek is kialakí­thatók. Ha vetemedésére különösen ellenálló konst­rukciót kívánunk kialakítani, akkor a 2. ábra szerinti rétegezés tetejére célszerű még egy 24 hálót helyezni és e fölé a 20 műgyanta réteg és a mintázó 22 töltő­anyagréteg szemcseszerkezetével és vastagságával megegyező további réteget vinni feL Ebben az esetben teljesen szimmetrikus rétegezésü burkolóelem konst­rukciót kapunk, amely tökéletesen vetemedésmentes lesz. A műgyanta ugyanis kötése során zsugorodik, ezért az eltérő műgyantatartalmú rétegek között de­formációhoz vezető feszültségek léphetnek fel A találmány szerinti előállítási eljárást a következő példák segítségével ismertetjük részletesebben. 1 1. példa Gránit mintázatú műkőlap előállításához formale­­választóval ellátott üveglapot használunk, amelyen rögzített keret van elhelyezve. A felületen először gel­­coat réteget alakítottunk ki a következő módon: 500 g gel-coat gyantába (kolloid-szilíciumdioxidot tartal­mazó közepes reaktivitású flexibilis poliésztergyanta, melyben 2%-nyi kobaltnaftenát - amely fémkobaltra 1%-os oldat - gyorsító van) 15 g 50%-os metüetilke­­tonperoxid oldatot keverünk és az anyagot egyenletes vastagságban felhordjuk az 1 m2-es felületre. Ha a gel-coat erősen géles állapotú, rátölt jük a 20 °C- on 100 cP viszkozitású közepes reaktivitású telítetlen poliésztergyantát, amelybe előzőleg iniciátort és akti­vá tort kevertünk. 1 m2-es, 10 mm vastagságú műkőlap előállításához a következő receptet alkalmazzuk: 2500 g telítetlen poliésztergyanta 50 g metiletilketonperoxid (50%-os oldat) 25 g kobaltnaf tenát (Cc-ra 1%-os oldat) 125 g szűrői monomer A gyantát a komponensek összekeverése után a for­maadó keretbe töltjük, terítőkéssel eloszlatjuk. A gyantafilmbe 2500 g szarvaskői diabázt (0,25-1,0 mm) adagolunk és bevibráltatjuk. A felúszó gyan­tafilmre 1 mm osztású üveg vagy műszál hálót helye­zünk, melynek mérete pontosan megegyezik a gyár­tandó lap méretével. Ezután a felületre 7500 g 1,6- 5 mm szemcseméretű bányakavicsot szórunk, amit szintén bevibrál tatunk. Végül 500 g 0-1,6 mm szem­cseméretű homokot adagolunk és vibráltatunk be. A terméket 80 °C-on 1 órán keresztül hőkezeljük, majd enyhe hűtés után leválasztjuk az üveglapról. 2. példa Márvány mintázatú műkőlap előállításához forma­­leválasztóval ellátott üveglapot használunk, amelyen rögzített keret van elhelyezve. A felületen először gel­­coat réteget alakítunk ki, az 1. példában leírttal azonos módon. A továbbiakban elkészítjük az 1. példában le­írtaknak megfelelően a teljes gyanta mennyiséget. Az elkészített gyantát két részre osztjuk, és a két részbe a gyantával azonos súlyú különböző színű komponenst összeöntjük, kismértékben keverjük, hogy csíkos, márványszerű mintázatot kapjunk a kiöntés után. A márvány mintázatú réteget elterítve, a továbbiakban az l. példában leírtak szerint járunk el. A találmány alkalmazásához fűződő előnyök a kö­vetkezők: az eljárással hagyományos minimum 20 mm elemvas­tagsággal szemben 8-10 mm-es vastagságú burko­lóelemek is előállíthatok, amelyek súlya ennek meg­felelő arányban kisebb a burkolóelemek gyantatartalma a hagyományos ele­mekéhez képest csökken mintegy 5-10%-kal a gyártáshoz nincs szükség műgyantabeton keverő lerendezésre a burkolóelemek mérete elérheti akár az 1500 x 3000 mm-t is az eljárással előállított burkolóelemek könnyűszerke­zetes, függönyfalas építési technológiánál homlok­zati elemekként alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Műgyanta kötőanyagú burkolóelem, azzal jelle­mezve, hogy legalább két, egymástól eltérő anyagú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents