190269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás baktérium- és gombaellenes, valamint gyulladásgátló és hajszálér ellenállást növelő hatású kivonat előállítására

1 190 269 2 A találmány tárgya eljárás baktérium- és gomba­ellenes, valamint gyulladásgátló és hajszálér-elle­nállást növelő hatású kivonat előállítására. A különböző Gram-pozitív baktériumok által okozott krónikus bakteriális fertőzések antibioti­kumokkal végzett kezelése során gyakran alakul­nak ki rezisztens törzsek és jelentkeznek gombás fertőzések, allergiás túlérzékenység vagy egyéb kel­lemetlen mellékhatások. Ilyen fertőzések kezelésére ezideig nem alkalmaztak természetes anyagokat. A találmány célja baktérium- és gombaellenes és emellett gyulladásgátló és hajszálér-ellepállást nö­velő hatású hatékony növényi kivonat előállítása, amely különösen alkalmas krónikus betegségek ke­zelésére. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fenti cél elérhető a nyárfarügy (Populi gemma) és menta­levél (Menthae folium) és adott esetben benedekfű (Cardui benedicti herba) együttes kivonatolásával. A találmány további alapja az a felismerés, hojgy a fenti kivonat hatékonysága tovább növelhető, ill. a kivonatnak egyéb gyógyászati hatékonyságot is adhatunk ismert gyógynövények vagy azok ható­anyagainak együttes alkalmazásával. A fentiek alapján a találmány eljárás baktérium- és gombaellenes, valamint gyulladásgátló és haj­szálér-ellenállást növelő hatású kivonat előállításá­ra. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy 2 sr nyárfarügyet és 0,01-20 sr mentalevelet és adott esetben 0,01-20 sr benedekfüvet a növényi részek súlyára vonatkoztatva 3-100, előnyösen 4-40, cél­szerűen 8-15 sr szerves oldószerrel +4°C és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten és/ vagy 4-100 °C hőmérsékletű vízzel kivonatolunk. Szerves oldószerként célszerűen alifás szénhidro­géneket, előnyösen petrol-étert, étereket, előnyösen dietil-étert vagy izopropil-étert, klórozott szénhid­rogéneket, előnyösen diklór-metánt vagy klorofor­mot, ketonokat, előnyösen acetont, észtereket, elő­nyösen etil-acetátot, továbbá alkoholokat, előnyö­sen metanolt, etanolt vagy butanolt vagy ezek ele­­gyét alkalmazhatunk. A kivonatolást végezhetjük áztatás, keverés, rá­zás, turmixolás vagy ellenáramú oldószeres extra­hálás, valamint gőzölés vagy Papin-fazékban vég­zett főzés alkalmazásával. A kivonatolás végezhető friss vagy szárított nö­vényi részekből együtt vagy külön-külön. Utóbbi esetben a kivonatokat egyesítjük. Az. így kapott kivonatok komplex gyógyhatást mutatnak, igen hatékony baktérium- és gombaelle­nes, valamint gyulladásgátló és hajszálér-ellenállást növelő hatást fejtenek ki. Az egyesített kivonatok antibakteriális hatását tovább növeljük olyan módon, hogy a szirupsűrű­ségűre betöményített kivonatot vízben oldjuk, és a vizes oldatot szerves oldószerrel, kloroformmal, diklór-metánnal vagy kloroform és izopropanol 3 : 1 arányú elegyével vagy dietil-éterrel egyszer vagy többször kirázzuk. A betöményített szerves oldószeres rész lényegileg azonos hatású az oxitet­­raciklinnel. A vizes maradék betöményítés után igen jó gyulladásgátló és hajszálér-ellenállást növe­lő hatást mutat. A szerves oldószerrel kapott frakciókat betömé­nyítés után külön-külön is alkalmazhatjuk, mivel speciális gyógyhatással bírnak. A találmány szerinti eljárással nyert kivonat alaphatását, különösen a hajszálér-ellenállást növe­lő hatását tovább növelhetjük C-vitamin tartalmú növények, növényi kivonatok vagy azok hatóanya­gainak együttes alkalmazásával. Ilyen célra első­sorban csipkebogyót, málnalevelet, szederlevelet vagy gyümölcsleveket, így citromlevet alkalmazha­tunk. A kivonat alaphatását, különösen a gyulladás­gátló hatást tovább növelhetjük lenmag és csalánle­vél együttes kivonatolásával. A nyárfarügyet (Populi gemma) a fűzfafélék (Sa­­licaceae) családjába tartozó, sokfelé ültetett Popu­­lus nigra és egyéb Populus fajok még ki nem nyílott és szárított rügyei szolgáltatják. A jóminőségű rü­gyet januártól március közepéig gyűjtik. A rügyek 2-3 cm hosszúak, lándzsa alakúak, zöldesbarna pikkelylevelekkel borítottak, balzsamos iliatúak, gyantásak, ragadósak, 2 kg friss rügyből kapnak 1 kg száraz drogot. A nyárfarügy eddig ismert tartalomanyagai: illó­olajok, zsírsavak, szénhidrát-származékok, flavo­­noidok, aromás savak, triterpének stb. A nyárfarügy eddig ismert gyógyhatásai : égés és fagyás ellen, valamint aranyeres sebek kezelésére alkalmazzák. Nyálkaoldó, vizelethajtó és reumael­lenes hatású (Rápóti J., Romváry V.: Gyógyító növények, Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1977. 224-225. oldal). A borsosmentalevél drogot a Labiatae családba tartozó Mentha piperita L. em. Huds. (Menta aqu­­atica x spicata) nálunk is több változatban és sok helyen termesztett évelő növény közvetlenül virág­zás előtt gyűjtött és szárított levele szolgáltatja. A drog mentolra emlékeztető jellegzetes szagú és ízű. A levél lemeze 3-8 cm hosszú és 1-3 cm széles, hosszúkás, elliptikus vagy lándzsás, hegyes, széle élesen fűrészes, zöldessárga mirigyszőrökkel borí­tott. Virágzata álörvekből összetett tömör füzér, pártája kékeslila. A drog eddig ismert tartalomanyagai: 1,5-2% illóolaj, flavonoidok, aromás savak, cserzőanya­gok, keserűanyagok stb. Az illóolaj fő komponense a mentol. A drog eddig ismert gyógyhatásai : teáját epemű­ködést serkentőnek, étvágygerjesztőnek, idegnyug­tatónak, görcsoldónak, valamint gyomor- és bélhu­rut és epekőkólika ellen alkalmazzák. Külsőleg to­rokgyulladás ellen, gargarizálószerként alkalmaz­ható. Illóolaja íz- és szagjavító, fájdalomcsillapító, nyugtató és hűsítő hatású. Az illóolajat és a mentolt a gyógyszer-, élelmiszer és kozmetikai iparban al­kalmazzák (Rápóti J., Romváry V. : Gyógyító nö­vények, Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1977. 96-99. oldal). A fodormentalevél drogot a Labiatae családba tartozó Mentha spicata L. em. Huds var. crispa (Benth.) Mansf. és a Mentha aquatica var. crispa L. Benth. különböző változatokban és fajtákban nálunk is termesztett évelő növények szárított leve­le és föld feletti része szolgáltatja. 5 m 15 20 25 30 3!» 40 46 50 5f 6C 6E 2

Next

/
Thumbnails
Contents