190254. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rézsűk, különösen földművek rézsűinek megerősítésére és/vagy eróziós károk elleni védelmére szolgáló burkolóelem előállítására, berendezés az eljárás foganatosítására valamint eljárás rézsűk megerősítésére és megvédésére a burkolóelem felhasználás
1 190 254 2 A találmány rézsűk, különösen földművek rézsűinek megerősítésére és/vagy eróziós károk elleni védelmére szolgáló burkolóelem előállítására irányuló eljárásra, valamint az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésre vonatkozik. A találmány tárgyát képezi a burkolóelemek felhasználásával földrézsük megerősítésére és megvédésére irányuló eljárás is. Gyakran válik szükségessé földművek létesítése olyan területeken, ahol a felszíni, illetve felszínközeli talajok túlnyomó része gyengén kötött, úgynevezett átmeneti talajokból, pl. homoklisztből, iszapos homoklisztből stb. áll. Ezek jellegzetessége, hogy a víztartalom viszonylag csekély változása következtében is gyorsan megszűnik az állékonyságuk, és megfolyósodásra hajlamossá válnak. Az ilyen talajokból épült autópálya, illetve út, földművek, vasutak bevágási, de főleg töltésrézsűi kritikus meteorológiai körülmények között megfolyósodnak, a gyeptakarók megcsúsznak, és általában mintegy 30-60 cm mélységű hámlások keletkeznek. Hosszantartó csapadékos időjárás mellett az ilyen földműállapot veszélyezteti a vasút üzemét, de utakon és autópályákon is előállhatnak a forgalom biztonsága szempontjából veszélyes helyzetek. A hámlásos károsodások nehezen, és csak nagy költségráfordítás árán állíthatók helyre, ugyanakkor a helyreállított szakaszok nem minden esetben egyenértékűek az eredeti állapotú földművel. Extrém igénybevételekre méretezni és pl. szilárd burkolattal ellátni a földműveket olyan súlyos költségeket jelentene, amelyek gyakorlatilag nem elviselhetek, ezért a károsodások kockázatát és az eseténként szükséges helyreállításokat kénytelenek vállalni a földműveket karbantartó szervezetek. Az utóbbi időben rézsűvédelem céljára - pl. vízvezető árkok, partfalak stb. kimosással szembeni védelmére - előregyártott gyepnemezeket fejlesztettek ki (1. pl. a 181 127. számú és 179 604. számú magyar szabadalmi leírásokat). Ezek azonban csak részleges védelmet képesek nyújtani, elsősorban kimosás elleni védelemre és eróziós károk megelőzésére alkalmasak, gyengén kötött vízérzékeny talajok esetében azonban a rézsűk átázásakor keletkező húzóigénybevétel felvételére nem alkalmasak, még akkor sem, ha a gyepnemezelemek hálót is tartalmaznak. A jelenleg ismert hálós gyepnemezelemek (181 127. számú magyar szabadalmi leírás) ugyanis tűnemezeléssel készülnek, és e művelet során a.tűk átlyukasztják az erősítőháló elemi széleit, vagy legalábbis roncsolják azokat, így az elembe ágyazott háló szilárdsága a nemezelést megelőző szilárdságnál lényegesen kisebb. A találmány feladata, hogy vízérzékeny talajok rézsűinek megerősítésére, illetve védelmére olyan gyepnemez-burkolatot szolgáltasson, amely nemcsak azonnali védelmet nyújt az eróziós károk ellen, hanem a gyep kifejlődése után az átázott rézsűk hámlását is meg tudja akadályozni. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a fűmagot és növényi tápanyagot tartalmazó nemezanyagba (szálbundába) nem korrodeáló (nem rothadó) anyagból készített erősítőhálót olyan (nem tűzéses) technológiával ágyazunk be, amely a háló elemi szálait nem roncsolja, a háló a burkolóelemek beépített helyzetében húzószilárdságát megtartja, nyíróigénybevételek felvétëlére is képes, így a rézsűkről a jól beállt gyeptakaró nem csúszik le, és az átázott rézsűk hámlását is képes meggátolni. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan burkolóelem előállítási eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során fűmagot, valamint - adott esetben - növényi fejlődést elősegítő tápanyagot vagy/és adalékanyagot tartalmazó szálasanyagot erősítőhálóval dolgozunk össze, és amelyre az jellemző, hogy a szálasanyagot rothadással szemben ellenálló anyagból készült erősítőhálóval ragasztás útján dolgozzuk össze burkolóelemmé. Legelőnyösebb, ha a szálasanyagot és erősítőhálót vizes diszperziós ragasztóval, például polikloroprén latex-szel vagy természetes latex-szel dolgozzuk össze burkolóelemmé. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében darabolt és kártolt elemi szálakat levegőárammal fúvatunk az erősítőhálóra, a ragasztóanyagot pedig az elemi szálakat szállító légáramba porlasztjuk, ily módon a szálasanyagra juttatjuk, és az elemi szálakból álló laza fátyolból ragasztással az erősítőhálóval egyesített bundát képezünk. Ebben az esetben célszerű, ha az erősítőhálót a darabolt, kártolt elemi szálak fáfúvatása közben a levegőáram irányára keresztirányban mozgatjuk, és mozgatása közben megfeszítve tartjuk, és ha az erősítőhálónak azon az oldalán, amely felől az elemi szálakat ráfúvatjuk, az atmoszférikust meghaladó, a másik oldalán pedig az atmoszférikusnál kisebb nyomását tartunk fenn, célszerűen oly módon, hogy e másik oldalról az erősítőhálóra szívóhatást fejtünk ki, és ha az elemi szálakat szállító légáramba fűmagot, valamint - adott esetben - növényi fejlődést elősegítő tápanyagot, pl. műtrágyát és/ vagy adalékanyagot, pl. tőzeget juttatunk. Az eljárás egy másik foganatosítási módjára az jellemző, hogy az erősítőhálót szálbunda - vagy szálfátyol-rétegre helyezzük, a hálóra a ragasztóanyagot felszórjuk, ezt követően a hálóra második szálbunda - vagy szálfátyolréteget terítünk, és e rétegeket nyomással - például hengerléssel - burkolóelemmé egyesítjük ; ebben az esetben célszerű, ha a második bunda- vagy fátyolréteg elhelyezését megelőzően az első ilyen - célszerűen az erősítőhálót már tartalmazó - rétegre fűmagot, tápanyagot, pl. műtrágyát és/vagy adalékanyagot, pl. tőzeget juttatunk. A tápanyagot oldott állapotban, pl. permetezéssel juttathatjuk az elemi szálak közé. Megjegyezzük, hogy a jelen leírás során a „fűmag” fogalmon mindenféle olyan fümagkeverék értendő, amelyet a gyakorlatban az adott feladat - rézsű növényzettel való megkötése - megoldására használni szoktak. Egy további találmányi ismérv szerint 0,5-5,0 cm hosszúságú elemi szálakból álló szálasanyag, pl. pamut felhasználásával készítjük a burkolóelemet. Egy másik ismérvnek megfelelően 9-30 mm2 lyukméretű, 0,02-0,05 mm vastag, műanyag-anyagú elemi szálakból, pl. hasított fóliából készült rácsos szerkezetű erősítőhálót (12) dolgozunk össze a szálasanyaggal és ragasztóanyaggal. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
