190248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lombos fafajok, különösen akác vegetatív szaporitására
1 190 248 2 bizonytalan a fakadás. Túl sekély takarás pedig a termőközeg víztartalmának ingadozását jelenti és félő a gyökérdarabok túlságos kiszáradása. Kísérleteink szerint 4 cm-es vetési mélység esetén sikerült elérni akácnál a maximális, 72%-os megmaradási arányt, ami 5 cm esetén 51% és 3 cm esetén csak 47% volt. A vetést követően a hornyot takarással befedjük, ami előnyösen gereblyével végezhető. Az utolsó munkamozzanat a könnyű hengerrel történő talajtömítő hengerezés. A találmány szerinti eljárás eredményes alkalmazásának lényeges feltétele a talaj nedvességtartalmának előírt szinten tartása, melyet célszerűen esőztető öntözéssel biztosíthatunk. Ha a magágy száraz, el kell kezdeni öntözni már a gyökérvetés előtt. A vetést kb. 5 cm csapadéknak megfelelő vízzel kell beöntözni, később pedig a talaj pillanatnyi víztartalmától és a fafaj vízigényétől függően kell öntözni. A rendszeres öntözés addig elengedhetetlen, amíg a gyökeresedés meg nem indul. A vetés öntözése nagy gondosságot igényel, mivel a keskeny 4-5 cm-es talajréteg, melyben a gyökerek fekszenek, gyorsan kiszárad, ha természetes vagy mesterséges vízutánpótlás nem történik. Ezért naponta egyszeri, esetleg kétszeri öntözés is szükséges lehet, természetesen néhány milliméternek megfelelő vízzel. Az öntözéssel nyomban le kell állni, ha a talaj nem tudja elnyelni a vizet. Az így vagy egy nagyobb esőzés nyomán összállt vizet sürgősen le kell vezetni, mert 1-2 napos pangó víz a gyökerek pusztulását idézheti elő. Az öntözést a facsemete gyökeresedése után fokozatosan a fafaj vízigényének megfelelő szintre lehet csökkenteni, akác esetében pl. fokozatosan abba is lehet hagyni. A gyökeresedés akkor következik be, amikor a hajtás a 20 cm körüli magasságot már elérte, tehát kb. június közepén. Későbbi öntözés csak ritkán, rendkívüli szárazság esetén indokolt, egy alkalommal nagy vízmennyiséggel. A vízhiányt a csemete jelzi. Először a levelek színeződni kezdenek, majd az alsó levelek megsárgulnak. A levelek hullását az öntözéssel nem szabad kivárni. A talaj megfelelő víz- és levegőgazdálkodása érdekében célszerű az eseileges nagy eső, zápor, jégverés vagy erős öntözés miatt bekövetkezett talajeltömődést talajlazítással megszüntetni akkor is, ha a gyomosodás ezt még nem tenné szükségessé. A gyom elleni leghatásosabb védekezés a megelőzés. A gyomosodás elleni megelőző védelmet elsősorban a totális gyomirtás biztosítja az előző évben. Szintén a megelőzést szolgálja a vetés előtt 6-7 nappal 3,5 1/ha Oletref kipermetezése 500 liter vízzel. Ha a talaj mindezek ellenére a fakadás előtt korán gyomosodik, az utolsó lehetőség a vegyszerezésre a fakadás kezdete előtt van. Ilyenkor előnyösen alkalmazható Gramoxone 0,2%-os vagy Gomex 0,4%-os oldata. Fakadás után a gyomtalanítás már csak mechanikai úton végezhető, mivel a kipermetezett vegyszerek a fiatal hajtásokat is károsítják. Az akác különösen vegyszerérzékeny. A gyomlálás és talajlazítás gyakoriságát a gyomosodás és a talajeltömődés határozza meg. A sorközi ápolásra többféle eszköz és gép áll rendelkezésre, a sorokban a gyomlálás viszont csak kézzel oldható meg. A fiatal csemetéket védeni kell a mindenkori kártevők (moly, atka, levéltetű) ellen. A védekezéshez ajánlott permetezőszerek: Mitac-20 0,2-0,3%os, Antiho 33 EC 0,75%-os hígításban. A permetezőszerek többféle kézi és gépi berendezéssel juttathatók ki. Növekedésvisszaesést és lombelszíneződést tápanyaghiány is kiválthat. Ilyen esetben két hetenként Wuxal vagy Mikramid 0,2%-os oldatával kell permetezni, amíg a jelenség meg nem szűnik. A találmány szerinti eljárás alkalmazása a következő előnyös hatásokkal jár: mivel a szaporítóanyagként használt gyökérapríték darabolásánál, tárolásánál, illetve talajba juttatásánál nem kell ügyelni azok polaritására, az eljárás gépesítése sokkal egyszerűbb, miáltal termelékenysége többszöröse az ismert eljárások termelékenységének. A vetéshez használt gyökérdarabok hosszmérete mintegy fele a dugványozásnál használt gyökérdarabokénak, így a szaporítóanyagként kitermelt gyökerek kihasználása is kétszeres. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy lehetővé teszi a nagyüzemi csemetetermelés egyik munkaigényes mozzanatának, a gyökérfeldolgozásnak a téli időszakban történő elvégzését, ezzel tehermentesítve az amúgy is zsúfolt őszi és tavaszi csemetekerti munkát. A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható jól sarjadó lombos fafajok nagyüzemi szaporításához, erdősítések és adott esetben gyümölcsösök létesítésénél egyaránt. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás lombos fafajok, különösen akác vegetatív szaporítására szabad termőközegben, előnyösen előkészített termőtalajban, szaporítóanyagként begyűjtött és megfelelően előkészített darabolt gyökerek felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a begyűjtött és adott esetben tárolt gyökérdarabok apróra vágásával gyökéraprítékot állítunk elő, majd azt vetés útján - vízszintes helyzetben és egymástól lényegében egyenlő távolságokban - megfelelően előkészített termőtalajban kialakított horonyba, ill. hornyokba juttatjuk, a vetést követően a hornyo(ka)t takarással befedjük, majd a talajt célszerűen könnyű hengerezéssel tömörítjük és beöntözzük, ezután a talaj nedvességtartalmát a gyökeresedés megindulásáig rendszeres, célszerűen hetenként legalább egyszeri öntözéssel előírt szinten tartjuk, majd a rendszeres öntözést a mindenkori fafaj vízigényének megfelelő szintre fokozatosan lecsökkentjük, adott esetben abbahagyjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy célszerűen legfeljebb 5%-os CaC03 tartalom mellett az előkészítés során a termőtalaj hy értékét 0,8-3,5%-ra, kémhatását 5,5 7,5 pH-ra, humusztartalmát 3-4% közötti értékre, foszfortartalmát 15-20 mg/100 g-ra, kálium ellátottságát pedig célszerűen 10-15 mg/100 g-ra állítjuk be. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a mindenkori talajadottságoktól függően a talajelökészílési műveletek során a vetést 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
