190248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lombos fafajok, különösen akác vegetatív szaporitására
1 . 190 248 2 A találmány tárgya eljárás lombos fafajok, különösen akác vegetatív szaporítására szabad termőközegben, előnyösen előkészített termőtalajban, szaporítóanyagként begyűjtött és megfelelően előkészített darabolt gyökerek felhasználásával. Lombos fafajok, ezek között pl. az akác szaporítására ismert módszer az úgynevezett gyökérdugványozás, melynek során a megfelelően előkészített talajba az előzőleg kitermelt, feldarabolt, adott esetben a téli időszakban alkalmasan tárolt dugványokat kézzel vagy géppel függőleges helyzetben polaritáshelyesen a talajba rakják. A dugványozásra szánt gyökerek begyűjtése a csemetekitermeléskor vagy később, az ideiglenes vermelésböl történhet. A kitermelés hátráltatása nélkül, hatékonyan általában csak vermelésböl oldható meg a begyűjtés, ahonnan kiszedve a feldolgozásra alkalmas gyökereket levágják kb. 5 cm-es csonkot hagyva a csemetén. Mivel a dugványozásnál ügyelni kell a gyökérdarabok helyes polaritására, már a levágásnál törekedni kell arra, hogy a levágott gyökerek polaritása jól megkülönböztethető módon meg legyen jelölve. Ez a probléma viszonylag egyszerű módon megoldható a kézi darabolásnál azáltal, hogy a gyökerek levágásánál az egyik végükön merőleges, a másikon pedig ferde vágást alkalmaznak. Ez a módszer egyszerűsége ellenére sem alkalmazható a nagyüzemi gyakorlatban, magas kézi munkaigénye és ennek következtében kis hatékonysága és termelékenysége miatt. Ennek megoldására az ÉRTI Gépkísérleti Állomása 1980 tavaszán elkészített egy pneumatikus darabológépet, amelynek az a lényege, hogy a vágókés egy menetben készíti a merőleges és a ferde vágást. A gép hátrányaként említhető, hogy minden dugványt egyenként kézbe kell venni, ami a nagyüzemi termelés követelményeinek nem felel meg. A gépesített darabolás termelékenysége tovább fokozható gyökérdugvány daraboló körfűrész alkalmazásával, így viszont a polaritás megjelölése nem oldható meg a vágással egyidőben. Ezt utólag kell elvégezni pl. a felső dugványlap olvasztott paraffinba mártásával, miáltal a gyökerek kiszáradása is meggátolható. A fentiek alapján látható, hogy a nagyüzemi termelés követelményeinek ez a módszer nem felel meg, mivel a dugványozás még gépesített formában is lassú és kézimunkaigényes, tehát felmerül az igény egy olyan technológia kialakítása iránt, amelynek segítségével a kézimunkahányad minimálisra szorítható és a termelékenység gépesítéssel az igényeknek megfelelően fokozható. A találmány célja tehát egy olyan eljárás kialakítása lombos fafajok, különösen akác vegetatív szaporítására, amely a fentebb említett eljárás hátrányaitól mentes, jól gépesíthető és kézimunkaigénye minimális, tehát a lehető legjobban alkalmazkodik a nagyüzemi termelés igényeihez. A .találmány alapját az a felismerés képezi, hogy lombos fafajok vegetatív szaporítása csak egy olyan technológia bevezetésével feleltethető meg a nagyüzemi termelés követelményeinek, amely lényegében megegyezik a magvetés módszerével. Találmányunk szerint a kitűzött célt a legáltalánosabb értelemben olyan tárgyi eljárás kialakításával és megvalósításával éljük el, melynek során a megfelelően előkészített talajba az előzőleg kitermelt, feldarabolt, adott esetben a téli időszakban tárolt gyökérdarabok apróra vágásával gyökéraprítékot állítunk elő, majd azt vetés útján lényegében vízszintes helyzetben és egymástól lényegében egyenlő távolságokban megfelelően előkészített termőtalajban kialakított horonyba, illetve hornyokba juttatjuk, a vetést követően a hornyot takarással befedjük, majd a talajt célszerűen könnyű hengerezéssel tömörítjük. A vetést kb. 5 mm csapadéknak megfelelő vízzel beöntözzük, ezután pedig rendszeresen (hetenként egyszeri vagy kétszeri) öntözéssel biztosítjuk a talaj nedvességtartalmának szükséges szinten tartását egészen addig, amíg a gyökeresedés meg nem indul. Később az öntözést a fafajta vízigényének megfelelő szintre fokozatosan csökkentjük, illetve adott esetben abbahagyjuk. Mivel az így elvetett gyökérdarabok vízszintes helyzetűek, sem a darabolás, sem a vetés során nem kell ügyelni azok polaritására, tehát a dugványozás gépesítésénél felmerült problémák a találmány szerinti eljárás alkalmazásánál fel sem merülnek. A gyökérvetés eredményes alkalmazásánál figyelembe kell venni a fafajtára jellemző talaj- és klímakövetelményeket, továbbá általában ugyanolyan alapos talajelőkészítés szükséges, mint a dugványozással történő szaporítás előtt. Kísérleteink szerint pl. az akác gyökérvetéses vegetatív szaporítására nem alkalmas nedves, hűvös klímában lévő csemetekert és ugyancsak kerülendő az északias kitettség, a hűvös völgy és a fagyos terület is. Az akáccsemete csak mély termőrétegű, tápanyagban dús, jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszos homokon vagy középkötött vályogtalajon nő megfelelően. Nem alkalmas számára az egyébként laza, de cserepesedésre hajlamos talaj. A talajelőkészítés során elsőrangú fontosságú a tápanyagszint beállítása és fenntartása, és minden esetben gondos talajvizsgálatból kell kiindulni és csak a hiányt pótolni. A találmány szerinti eljárás alkalmazásához kívánatos, hogy a talaj hy értéke 0,8-3,5%, kémhatása 5,5-7,5 pH között legyen. Á humusztartalom 3-4% között a legkedvezőbb. Az 5% alatti CaC03 tartalom még nem káros, a szóda lúgosságát viszont pl. az akác még nyomokban sem tűri. A találmány szerinti eljárást az alábbiakban annak főképpen akácszaporítás mint kísérleti alkalmazás során nyert tapasztalataink alapján, foganatosítási példa gyanánt ismertetjük részletesebben. Általában alapvető követelmény az őszi mélyszántás, melyet csak tervszerű vetésforgóban lehet megvalósítani. Célszerűen alkalmazható a hármas vagy négyes vetésforgó (zöldugar - akác - egyéb lomb, illetve zöldugar - akác - 1 éves fenyő - 2 éves fenyő). A zöldugar alá kell adagolni a szükséges mennyiségű szervestrágyát. A zöldugar a termőhelynek megfelelő, a legnagyobb zöldtömeget adó vetemény legyen, amelyet bimbós állapotban összeaprítunk, majd 500-100 kg/ha nitrogén műtrágya kiszórása után 15 cm mélyen aláforgatunk. Ezt a műveletet célszerű összekapcsolni totális vegyszeres gyomirtással. Csak olyan vegyszer használható, amely legfeljebb 6 hónap alatt lebomlik. Az őszi 5 '0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
