190238. lajstromszámú szabadalom • Lágyfedésű lapostető vizszigetelő és gőz- és/vagy páraelvezető rétege
1 .190 238 2 Lágyfedésű lapostető vízszigetelő és gőz- és/vagy páraelvezető rétege új tetőszerkezethez, vagy meglévő tetőszerkezet felújításához, mely tetőszerkezet tetőfödémet, vízszigetelés aljzatot, tartószerkezeti részt, gőz- és/vagy páraelvezető réteget, vízszigetelő réteget, a gőz- és/vagy páraelvezető réteghez kapcsolódó páraszellőző csonkokat, továbbá adott esetben hőszigetelést és fényvédő réteget tartalmaz. A ragasztott lágyfedésű lapostetők készítése és felújítása során a ragasztással rögzített vízszigetelő réteg alatt gőznyomás elvezető réteget pl. alufóliabetétes, egyoldali kavicsolt bitumenes lemezt, vagy üvegszál-erősítésű, egyoldalt kavicsolt bitumenes lemezt építenek be, amely megoldja az építési (és használati) pára kivezetését a szerkezetből. E rétegre bitumennel vízszigetelő réteget(eket) ragasztanak fel. Az így kialakított szerkezeti megoldás nem felel meg a gőznyomás-kiegyenlítő réteg helyszíni párahatlan beépítése követelményének, a gőznyomáskiegyenlítő réteg és a vízszigetelés közé jutó pára hólyagosodást, a fedés időelőtti tönkremenetelét okozza. Ugyanakkor a gőznyomás-kiegyenlítő réteg párahatlan kialakítása jelentős helyszíni élőmunkát, a lemezszélek tárolás, szállítás következtében egyenetlen minősége pedig nagy gondosságot igényel. A gyakorlatban alkalmazott megoldás másik hátránya - sérülékenysége mellett -, hogy a kavicsszemcséket tartó bitumen a fedés felmelegedésének hatására „beolvad” és elzárja a járatokat. A kavicsolt bitumenes termékek rendkívül gyenge teljesítménye miatt legfeljebb a túlnyomást egyenlítik ki átnedvesedett tetőszerkezetek, vagy építési nedvesség bevitelével épített tetőszerkezetek kiszárítására nem alkalmasak. További hibájuk azegyoldal kavicsolt bitumenes lemez termékeknek, hogy beépítésük (toldásuk, szellőzők csatlakoztatása) élőmunka igényes, bonyolult, kényes munkafolyamat, és megépítve rendkívül sérülékeny. Szakértői tapasztalat szerint igen sok tetőszerkezet hibája a gőznyomáskiegyenlítő rendszer rossz hatásfokával és/vagy hibás megépítésével függ öszsze. A felújításra kerülő tetőszerkezetek meglévő rétegei ezért általában nedvesek. Amennyiben kiszáradásuk jó hatásfokú szellőzőréteg beépítésével nem biztosítható, a nedves rétegeket el kell távolítani, általában a tetőt a nyers szerkezetig vissza kell bontani. A jelenleg alkalmazott gőznyomáskiegyenlítő rendszer túlnyomás-kiegyenlítésére szolgál, amely építési nedvesség bevitele nélkül épített lejtésmentes, hőszigetelő tábla aljzatú vízszigetelő alrendszereknél alakult ki. Az épületszerkezetileg helyesen épített tetőknél a lejtés és a szilárd aljzat építésénél szükségszerűen építési nedvesség kerül a szerkezetbe, ezért a követelmény itt nemcsak a gőznyomás kiegyenlítése, hanem a szerkezet kiszárításának a lehetővé tétele. A találmány célja e hátrányok kiküszöbölése mellett biztonságosabb és olcsóbb fedés kialakítása olyan gőznyomás elvezető réteg alkalmazásával, amely nem igényli a párahatlanságot, ugyanakkor lehetővé teszi a vízszigetelés alsó síkjának az eddigieknél jobb hatásfokú kiszellőzését és ennélfogva a kiszellőzők számának csökkentését. A találmány szerint eljárás azon a felismerésen alapul, hogy a páravándorlási folyamat nem csupán a távolságtartókkal kialakított légrésben (kavicsolt lemez), hanem a szálas, filcszerű anyagokban is létrejön, ha azok nincsenek teljes felületükön (pl. bitumennel) az aljzathoz, illetve a vízszigeteléshez ragasztva. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti lágyfedésű lapostető vízszigetelő és gőz- és/ vagy páraelvezető rétege új tetőszerkezethez, vagy meglévő tetőszerkezet felújításához, mely tetőszerkezet tetőfödémet, vízszigetelés aljzatot, tartószerkezeti részt, gőz- és/vagy páraelvezető réteget, vízszigetelő réteget, a gőz- és/vagy páraelvezető réteghez kapcsolódó páraszellőző csonkokat, továbbá adott esetben hőszigetelést és fényvédő réteget tartalmaz, oly módon van kialakítva, hogy a gőzés/vagy páraelvezető réteg szálas, filcszerű anyagú, és foltszerűen a tetőfödémre van ragasztva, a gőzés/vagy páraelvezető rétegre pedig a vízszigetelő réteg ugyancsak fokonkénti ragasztással van fölerősítve. A találmány további ismérve lehet, hogy a felújítandó tetőszerkezetnél a vízszigetelő réteg alatt utólagos hőszigetelés van elhelyezve, a felújítandó tetőszerkezet és az utólagos hőszigetelés pedig perforálással van ellátva. A vízszigetelő réteg felületvédelemmel van ellátva. A találmány szerinti gőz- és/vagy páraelvezető réteg számos előnnyel rendelkezik. Bármilyen bázisú (bitumen, PVC, PIB, műgumí stb.) vízszigeteléssel alkalmazható, ugyanez a filcszerű réteg nagyobb vastagságban nagyobb szellőző teljesítményt ad, tehát a nagyobb páraterhelés és/vagy a több beépített nedvesség esetén jobb hatásfokú, a vízszigetelő anyag és az aljzat mozgáskülönbségét önálló rétegként jól kiegyenlíti, jobban mint felkasírozva. Lehetővé teszi a vízszigetelő réteg hő és zsugorodás hatására történő elmozdulását az aljzat fölött anélkül, hogy bármely szerkezeti rétegben káros elváltozás keletkezne. Az épített tetőfelület vízszigetelési aljzatára a helyszínen felterített filcréteget pontonként ragasztjuk az aljzathoz, így lehetőség van anyagában csereszabatos (különböző filcek, különböző vízszigetelő anyagok, különböző aljzatok, különböző ragasztóanyagok felhasználására) az igényeknek optimálisan megfelelő szerkezetek kialakítására. Laboratóriumban végzett összehasonlító modellkísérlet bebizonyította, hogy az átnedvesedett hőszigetelés fölé épített filcszerű anyagból kialakított nyomáskiegyenlítő-szellőző réteg lényegesen rövidebb idő alatt és nagyobb mértékű kiszáradást eredményezett, mint az egyoldalt kavicsolt bitumenes lemez. Megépült és felújítandó és újonnan épülő lágyfedésű lapostetőknél egyaránt gazdaságosan alkalmazható. A találmányt kiviteli példák kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon lapostető függőleges metszetét mutatjuk be. A rajz A oldalán újonnan épült, B oldalán felújított lapostetőszerkezetet ábrázoltunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
