190233. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés vezérlőjel állandó komponensének impulzusmodulációjára

1 2 190 233 A találmány tárgya áramköri elrendezés vezérlő­jel állandó komponensének impulzusmodulációjá­ra. Alkalmazási területe elsősorban vezérelt félveze­tő eszközök - a továbbiakban vizsgált eszközök - mérése, áram-feszültség karakterisztikájuk felvéte­le. Vizsgált eszközök (pl. tranzisztorok) mérése so­rán a vezérelt elektróda (pl. bázis) vezérlése ismert módon gyakran egyenjelre (áramra, feszültségre) 10 szuperponált lépcső vagy más alakú vezérlőjellel (árammal, feszültséggel) történik. Az egyenjel (elto­lás) szerepe az, hogy biztosítja a kívánt munkapon­tot, amelynek környezetében a lépcsőalakú vezérlő­jel előidézi a kívánt változásokat. Ismerve az egyen- 5 jel értékét, lépcsőalakú vezérlőjel nélkül is felvehető egy karakterisztika-görbe és kiszámíthatók külön­böző paraméterek. Szokásos ismert megoldás ezenkívül impulzus­üzem alkalmazása, azaz lépcsőalakú vezérlőjel im- 20 pulzusmodulációja révén a vizsgált eszközre jutó átlagáram és átlagteljesítmény csökkentése. Az ismert megoldások közül a technikai szintet a TEKTRONIX 577-D1 és D2 Curve Tracer kép­viseli, a vonatkozó Instruction manuel kiadási éve 25 1977. Az ismert megoldást az 1. ábrán mutatjuk be. Az ábrán szereplő egységek a következők : vezérlőjel­változókomponens 1 generátor, vezérlőjel-állandó­­komponens 2 generátor, első 3 elektronikus kap- 30 csoló, mint impulzusmodulátor, 5 jelösszegző, 6 vizsgált eszköz. Az 1. ábra szerinti áramköri elrendezésnél az első 3 elektronikus kapcsolóval végrehajtott impulzus­moduláció a vezérlőjel állandó komponensére nem 35 csupán a vezérlőjel változó komponensére terjed ki Az ismert megoldások hátrányai a következők :- nincs lehetőség az impulzusüzemű mérés sorár a vezérlőjelet egy, a nullától eltérő értéktől növeln (eltolást alkalmazni) 40- a megvalósítható egyenáramú (nem impulzus üzemű) eltolás alkalmazásánál a vizsgált eszközön jelentős értékű állandó áram folyik át, ami nagy teljesítmény disszpációt okoz és a vizsgált eszköz erős felmelegedésével - és ezzel, karakterisztikájá- 45 nak megváltozásával - jár, de szélső esetben tönk­remenetelét is okozhatja. A találmány célul tűzte ki az ismert megoldás hátrányainak kiküszöbölését. A találmány szerinti megoldás azon a felismeré- 50 sen alapul, hogyha egy második elektronikus kap­csolót használunk és az egyenjelre (eltolási jelre) vagy az egyenjelet és a változójelet együttesen tar­talmazó összegzett jelre is impulzusmodulációt al­kalmazunk, akkor biztosítható az impulzusüzemű 55 mérésnél a vezérlőjel eltolása, valamint a vizsgá't eszköz teljesítmény-disszipációjának csökkentése Az ismert és a találmány szerinti megoldást raj­zok alapján ismertetjük, melyek a következők: az 1. ábra az ismert megoldás tömbvázlatát, 60 a 2. ábra a találmány szerinti egyik megoldás tömbvázlatát, a 3. ábra a találmány szerinti másik megoldás tömbvázlatát ábrázolja. A 2. ábrán a találmány szerinti egyik megoldás 65 tömbvázlata látható, amely tartalmaz vezérlőjel - változókomponens 1 generátort, vezérlőjel - állan­dókomponens 2 generátort. A vezérlőjel - változó­­komponens generátor kimenete első 3 elektronikus kapcsoló 31 bemenetére van kötve. Az első 3 elekt­ronikus kapcsoló 32 kimenete 5 jelösszegző első 51 bemenetére, ugyanennek 53 kimenete 6 vizsgált eszköz 61 bemenetére van kötve. Az áramköri el­rendezésre jellemző, hogy a vezérlőjel - állandó­komponens 2 generátor kimenete második 4 elekt­ronikus kapcsoló 41 bemenetére, ugyanennek 42 kimenete az 5 jelösszegző második 52 bemenetére csatlakozik. A 3. ábra szerinti másik megoldásra jellemző, hogy a vezérlöjel-változókomponens 1 generátor kimenete 5 jelösszegző első 51 bemenetére, ugyan­ennek 53 kimenete második 4 elektronikus kap­csoló 41 bemenetére, a második 4 elektronikus kap­csoló 42 kimenete 6 vizsgált eszköz 61 bemenetére csatlakozik. A találmány szerinti áramköri elrendezésben a vezérlőjel-változókomponens 1 generátor célsze­rűen lépcsőjel generátor, a vezérlőjel-állandókom­­ponens 2 generátor pedig egyenjel generátor. A 2. ábra szerinti áramköri elrendezés működése a következő: A vezérlőjel-állandókomponens 1 ge­nerátor valamilyen függvény szerint változó pl. lép­csős, fűrész stb. jelet ad az első 3 elektronikus kapcsoló, mint impulzusmodulátor bemenetére. A vezérlőjel-állandókomponens 2 generátor állan­dó, célszerűen szabályozható jelet ad a második 4 elektronikus kapcsoló, mint impulzusmodulátor bemenetére. Az azonos ütemben működő első 3 és a második 4 elektronikus kapcsoló impulzusmodulált kimene­ti jelét az 5 jelösszegző algebrailag összegzi, s az 53 kimenetén megjelenő összegzett jelet ráadja a 6 vizsgált eszköz 61 bemenetére, azaz a vezérlő elekt­ródára. A 3. ábra szerinti áramköri elrendezés működése a következő : Az 5 jelösszegző a vezérlőjel-változó­komponens 1 generátor és a vezérlőjel-állandó­komponens 2 generátor jelének összegzését végzi, s az 53 kimenetén megjelenő összegzett jelet a má­sodik 4 elektronikus kapcsoló 41 bemenetére, mint impulzusmodulátorra adja, s annak 42 kimenetéről kerül az impulzusmodulált jel a 6 vizsgált eszköz 61 bemenetére, azaz a vezérlő elektródára. A találmány szerinti megoldások megvalósítot­ták a kitűzött célt és ezzel az ismert, a technmikai szintet képviselő berendezésekkel szemben a követ­kező előnyöket nyújtják :- lehetővé teszik az időben változó amplitúdójú impulzusmodulált vezérlőjel kezdeti pontjának el­tolását nullától eltérő értékre,- lehetővé teszik változó vezérlőjel-komponens hiányában, pusztán a szabályozható impulzusmo­dulált egyenjel felhasználásával a vizsgált eszköz mérését,- biztosítják a vizsgált eszköz túlzott hőmérsék­letnövekedés és károsodás nélküli mérését állandó komponenssel (eltolással) rendelkező vezérlőfej esetén. 2

Next

/
Thumbnails
Contents