190232. lajstromszámú szabadalom • Adapter elrendezés előnyösen szereletlen nyomtatott áramkörök villamos ellenőrzéséhez
1 .190 232 2 A találmány tárgya adapter (csatlakozó) elrendezés, amely előnyösen szeretetlen nyomtatott áramkörök villamos ellenőrzéséhez használható. A huzalozás vizsgálat jelentősége egyre növekszik, az elektronikus készülékek, ill. berendezések gyártásánál. Ennek oka az egyes szerkezeti részegységek egyre nagyobb bonyolultsága, a termelékeny, hatékony gyártás igénye. A huzalozás gyűjtő fogalom alatt a készülékekben, vagy a részegységeken belül az elektronikus alkatelemek, elektromechanikus alkatrészek összeköttetését értjük. Ez az összeköttetés történhet diszkrét huzalokkal, de történhet nyomtatott áramkörön vezeték pályákkal (fóliákkal) megvalósítva is. A huzalozás vizsgálatot tehát szélesebb értelemben az ún. kábelezések, vezetékezések, a szeretetten nyomtatott áramkörök, sőt a szerelt nyomtatott áramkörök bizonyos szintű ellenőrzéseként is értelmezhetjük. A vizsgálat módja, a vizsgálati darab csatlakoztatásának módja, a mindenkori alkalmazásnak j megfelelően nagyon sokféle tehet. ! A huzalozás vizsgálat megfelelő módszerének megválasztásával, a gazdaságosság kérdésével nagyon sok irodalom foglalkozik. Az az elv érvényesül, hogy minden hjba amely a gyártási folyamatban „keletkezik”, annál több költséget okoz, minél később tehet annak helyét megállapítani. A felismerés helyeként, a gyártás folyamatának egészét, sőt a felhasználót, a vevőt is értjük. Ez utóbbi momentum már a hatékonyság fogalmán túl mutat, a megbízhatóság kérdésére. A vizsgálat módja (elektronikusan) többféle algoritmus szerint történhet. Igen hatékony eszközök állnak rendelkezésre, hogy nagyszámú összeköttetés esetén is nagy sebességgel tehessen méréseket végrehajtani. i A mérések legtöbbször ún. zárlat-szakadás vizsgálatok. Az elektronikus elven végrehajtandó mérések, ill. mérés összeállítások legnehezebben megvalósítható és legköltségesebb eleme a mérendő objektum és a mérőeszköz csatlakoztatásának módja. Az ismert adapter kialakítások elvi felépítését az 1-4. ábrákon mutatjuk be. Az 1. ábrán az ún. fix adapter megoldás látható, amelynél a legnagyobb 1 mérendő nyomtatott áramkörnél nem kisebb felületű 2 alaprácsot alkalmaznak 11 forrszemekhez, vagy 12 vezetékpályákhoz csatlakozó rugós első 21 mérőtüske, 22 mérő- , hüvely kombinációval. Az 1 mérendő nyomtatott áramkörön a 11 forrszemek távolsága 2,5 vagy 2,54 mm. Ennek megfelelően pl. egy 350 * 450 mm-es hasznos felülettel rendelkező 1 mérendő nyomtatott áramkör ellenőrzéséhez 25 200 db első 21 mérőtüske, 22 mérőhüvely kombinációra van szükség. Az így kialakított mérőpontokat fix, v^gy bontható huzalozással a mérőelektronikával összeköttetésbe kell hozni, tehát az elektronikának minimálisan 25 200 bemenő 1 ponttal kell rendelkeznie. Ez a megoldás feltételezi, hogy az 1 mérendő nyomtatott áramkör vizsgálandó pontjainak általában 11 forrszemeinek, ritkábban 12 vezetékpályáinak megfelelően helyezkednek el a 2 a)aprácson a 22 mérőhüvelyek. Ezért a fftesleges rugózó, első 21 mérőtüskéket egy célszerűen fúrt szigetelő lemezzel, amit 3 maszknak neveznek, ki kell takarni. Ezt a megoldást alkalmazzák pl. az OLIVETTI vagy PLURITEC olasz cégek, ill. EVERETT CHARLES amerikai cég. A 2. ábrán az ún. speciális adapter megoldás látható, amelynél a 2 alaprács az 1 mérendő nyomtatott áramkör 11 forrszemeinek megfelelő raszterkiosztásban készül. Tehát a 22 mérőhüvelyekbe helyezett rugózó első 21 mérőtüskékből csak annyi szükséges, ahány mérendő pont van. Ilyen megoldást alkalmaznak pl. az EVERETT CHARLES, az OK amerikai cégek. A 3. ábrán az ún. univerzális adapter megoldás egyik tehetséges kivitele látható, amelynél az 1. és 2. ábrán bemutatott módon a 2 alaprács biztosítja a rugózó, első 21 mérőtüskék és 22 mérőhüvelyek raszterkiosztásoknak megfelelő elhelyezését. Az 1 mérendő nyomtatott áramkör 11 forrszemeihez ill. 12 vezetékpályáihoz 4 közbülső adapterrel történik a csatlakoztatás. Ez a 4 közbülső adapter lényegében két szigetelőlemezből áll. Az első 41 szigetelőlemez a 2 alaprács raszterkiosztásainak megfelelően, a második 42 szigetelőlemez pedig az 1 mérendő nyomtatott áramkör 11 forrszemeinek megfelelően van kifúrva. Amennyiben eltérés van a mérendő 11 forrszem és a 2 alaprács raszterkiosztása között, úgy ferdén (egyébként függőlegesen) egy második 43 mérőtüske helyezkedik el. Ezt a megoldást alkalmazza pl. a PLURITEC olasz cég, vagy ezzel majdnem megegyező megoldást a MÁNIA NSZK cég. A MANIA cégnél alkalmazott megoldásnál hiányzik a rugózó, első 21 mérőtüske és a második 43 mérőtüske van csak, amely rugózó kivitelben készül és a 22 mérőhüvelybe illeszkedik. A 4. ábrán szintén egy közbülső adapteres megoldás látható, amelynél a 4 közbülső adapter több részből összeállított egység, amely tartalmaz 44 forrasztható mérőhüvelyeket. A 44 forrasztható mérőhüvelyek az 1 mérendő nyomtatott áramkör 11 forrszemeinek megfelelően helyezkednek el egy merevitést szolgáló 47 szigetelőlemezben és forrasztásos 45 kötéssel tesznek összekötve egy 46 kisegítő nyomtatott áramkörön kialakított 48 vezetékpályához (rajzolathoz). A 46 kisegítő nyomtatott áramkör 48 vezetékpályája teszi tehetővé a 2 alaprácsnak megfelelő 22 mérőhüvelyek és rugózó, első 21 mérőtüskék segítségével a csatlakoztatást. Az 1 mérendő nyomtatott áramkörhöz egy második 43 mérőtüske biztosítja az elektromos csatlakoztatást. Az 1-4. ábrákon bemutatott megoldásokon túlmenően más módszerek is ismeretesek, pl. szakaszos letapogatás elvén működő léptetőmotoros mechanikus érintkeztetés, azonban ennél a megoldásnál is rugózó mérőtüskék biztosítják az elektronika illesztését a mérendő nyomtatott áramkörhöz. Az ismert megoldások hiányosságai a következők :- A kialakítandó alaprácsnak a legnagyobb méretű mérendő nyomtatott áramkörhöz kell igazodnia, ami azt jelenti, hogy pl. egy 350x450 mm-es nyomtatott áramkör vizsgálatához 25 200 db mérőtüske és ugyanannyi mérőhüvely szükséges, ami 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
