190197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hegesztési varratok minőségének vizsgálatára videoradiográfiával
1 190 197 2 Találmányunk szerinti berendezés célszerűen úgy alakítható ki, hogy a számító egység etalon képtárolót, képösszehasonlítót, átmeneti képtárolót, célszámítógépet, adatbeviteli egységet és hibatárolót tartalmaz. A számító egység videojel beme- 5 nete a képösszehasonlító és átmeneti képtároló jelbemeneteire van kötve az átmeneti képtároló kimenete, egyrészt a célszámítógéppel vezérelt hibatároló egyik jelbemenetére csatlakozik. A számítóegység helyjel bemenete a célszámítógép másik adatbe- 10 menetéhez és a hibatároló másik jelbemenetére van kötve és a kép összehasonlító kimenete, a célszámítógép visszajelző kimenete a központi vezérlő egység jelbemeneteire kapcsolódnak. Ezen egységek vezérlő bemenetei a központi vezérlő egység vezérlő 15 kimeneteihez csatlakoznak, továbbá adatbeviteli egység a célszámítógép alapadat bemenetére van kötve. Találmányunkat részletesen az ábrák alapján magyarázzuk, ahol 20 1. ábra a találmány szerinti mérési elrendezés geometriei viszonyait, a 2. ábra a hibának a varrathossz menti elhelyezkedését, 3. ábra a találmány szerinti berendezés blokk 25 vázlatát mutatja. Amint az az 1. sz. ábrán látható, a találmányunk szerinti mérési elrendezésnél a vizsgálandó 1 tárgy V varrata felett M magasságban a V varrat Y függőleges tengelyére szimmetrikusan, attól L-L tá- 30 volságban két 2. és 3. sugárforrás helyezkedik el ferdén lefelé mutatóan. Az 1. és 2. sugárforrás impulzusszerűen működve felváltva a kúpszögben sugározza be az 1 tárgyat. A V varrat síkjával párhu- , zamos az X kereszttengely és hosszában helyezke- 35 dik el a Z hossztengely. A V varrat v vastagságú g szélességű. A 2. és 3. sugárforrások által besugárzott térrész G felső átmérőjű és K alsó átmérőjű és a sugárkúpok Yk magasságban keresztezik egymást. A V varratban lévő H hibát a Sí illetve S2 40 vetítő sugarak képzik le a tengelytől A’ távolságra elhelyezett (4 képfelvevő) t átmérőjű T jelmezőjére. Az első képen kapjuk az X’ első hibavetületet, a második képen a X” második hibavetületet, amelyből az Xo és Y0 hiba koordináták kiszámíthatók az 45 alábbi képletek segítségével: x O X’ + X” X’-X” + 2 L Y O M +VM + V + A’ X’ + L (L + X0) 50 A H hiba Z hossztengely irányú Z0 hibakoordinátáját úgy állapítjuk meg, hogy az 1. és 2. sugárforrásokat és a 4 képfelvevőt önmagukkal párhuzamo- 55 san Z hossztengely irányában Dz hosszúságú lépésekkel tovább léptetjük és minden helyzetben egyegy felvétel párt készítünk, s az egységnyi lépés, így Dz hosszúságok összege (lépésszám) meghatározza a H hiba 1H hosszát és a hibakoordináta: Z0 = 1H 60 amint az a 2. ábrán jól látható. A vizsgálandó V varrat ellenőrzésénél a találmány szerint tehát úgy járunk el, hogy az 1 tárgyat a 2 és 3 sugárforrások alá a 4 képfelvevő T jelmezője fölé helyezzük, majd a 2 és 3 sugárforrásokat 65 impulzusszerüen felváltva működtetjük és a két röntgen állóképet villamos jellé alakítjuk és tároljuk. Ezután a két tárolt képet egy-egy - előzetesen azonos jelmezőkkel rendelkező hibátlan varratról ugyanezen módon felvett -, etalon képpel összehasonlítjuk. Azonosság esetén a varratrészt hibátlannak minősítjük. Eltérés esetén a varratot hibásnak minősítjük és a fent elmondott módon meghatározzuk a X0 és Y0 hibakoordinátákat. Egyidejűleg feljegyezzük a hossztengely irányú lépés sorszámát. Majd ismét egységnyit léptetünk, s az eljárást és minősítést megismételjük. Ezen eljárási lépéseket ismételten végrehajtjuk a varrat teljes hosszában. Minden olyan esetben, amikor hibát észlelünk, a hibás g varratrészt megjelöljük, pl. festéssel és azonosító számmal látjuk el. Ezt az azonosító számot az összetartozó Xo Y0, hibakoordinátákhoz is feljegyezzük. Ily módon a hibahelyek pontosan azonosíthatók. A hibaképek és koordináták ismeretében azután a hegesztőmérnök egyértelműen tud dönteni a javítás kérdéséről és módjáról. Tekintve, hogy ily módon a hibátlanság, illetve a hiba fennállás egyértelműen dokumentálható, szükségtelenné válik a röntgenfilm használata. A találmány szerinti eljárás egy lehetséges megvalósítását szolgáló berendezés blokkvázlata látható a 3. ábrán. A vizsgálandó V varrattal rendelkező 1 tárgy a 2 és 3 sugárforrások alatt és a 4 képfelvevő fölött helyezkedik el. A 2 és 3 sugárforrások tengelyei és a 4 képfelvevő tengelye egy síkba esik és ezek közös 5 mozgató mechanizmushoz vannak hozzáerősítve. A 2 és 3 sugárforrások a V varrat Y függőleges tengelyére szimmetrikusan helyezkednek el egymástól 2 L távolságban, ferdén lefelé irányítottan. A megfelelő működéshez szükséges, hogy a 2 és 3 sugárforrások, a V varrat és a 4 képfelvevő elrendezése tegyen eleget a következő összefüggéseknek : t 2 “(A’ + v) 2L + g 2 M 1 2 Yk > V és A < A’ ahol : t : a jelmező átmérője (a 4 képfelvevőben), A: sugárkúpok kereszteződési pontjának távolsága a varrat alatt, A’: a jelmező távolsága a V varrat alsó síkjától, L : a 2 és 3 sugárforrások fél távolsága, M : a 2 ill. 3 sugárforrás magassága a varrat felső síkja fölött, g : a varrat szélessége, v : a varrat vastagsága, Yk: a sugárkúpok kereszteződési pontjának magassága a varrat felett, K : a besugárzott tér alsó átmérője, G: a besugárzott tér felső átmérője. A 2 és 3 sugárforrások váltakozó impulzusüzemű működtetését a 7 sugárforrás vezérlő biztosítja. Az 5 mozgató mechanizmus biztosítja a 2 és 3 sugárforrások és a 4 képfelvevő, valamint a 17 hibahely jelölő együttes léptetését önmagukkal párhuzamosan a V varrat hosszában. Az 5 mozgató mechanizmushoz a 6 helyjel forrás csatlakozik, amely a markerjeleket szolgáltatja a 8 képmegjelenítőnek, a 3
