190195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bányavíz földalatti tisztítására
1 190 195 2 sítjük. A bányavizet a fejtési omladék mikroméretü üregeiben szűrjük. Előnyös foganatosítási módként a bányavizet először a bányatérség alján vezetjük be, majd a bányavíz feladási helyét felfelé irányulóan áthelyezzük. A bányavíz tisztítását előülepítési, szűrési és utóülepítési lépésekben végezzük, illetőleg egy vagy több fokozatban hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárás előnyeit az alábbiakban soroljuk fel: a) A bányavíz - különösen vízbetörésnél - viszonylag sok hordalékot hoz magával. Ha az ilyen bányavizet nem a zsompokba vezetjük és tisztítás céljából ott ülepítjük, hanem az ülepítést a zsompoktól függetlenül, más bányatérségekben végezzük és emellett a bányavíznek az omlasztott bányatérségen, annak omladékán való átvezetésével szűrjük is;- a bányavíz a szilárd szemcsés szennyező anyagoktól gyakorlatilag megtisztul;- az omladék, amelynek eredetileg rossz a hézagkitöltése, tömörebb lesz;- a makroméretű bányaüreg a kiülepedő hordaléktól lassan tökéletesen feltelik, ami az üreg későbbi esetleges omlasztását is elkerülhetővé teszi, illetve az omladék zárását tökéletesíti. b) Az eljárás során tömörebbé vált omladék- nagyobb szilárdságú és így jobb teherbírású, illetőleg az omladék konvergenciája is kisebb lesz;- nem hézagos, ezáltal a le-, felzárást jobban biztosítja, ami az endogén tüzek keletkezését nagymértékben csökkenti;- fedüvizek esetén egy viszonylag vízzáró réteget alkot és így elősegíti bányavizek áramlásának irányíthatóságát. c) Az eljárás során gyakorlatilag az omladék tömedékelése jön létre, mégpedig az arra legalkalmasabb anyaggal, tulajdonképpen az eredeti kőzetanyaggal, ami- helyben rendelkezésre áll,- amelyet nem kell a külszínen, legtöbbször a bánya iszapvezetékétől távol megkutatni, kitermelni, helyszínre szállítani, valamint nagy költség-, energia és élőmunka ráfordítással az adott bányaüregbe szállítani, ahol azután - különösen íszapolásnál - külön gondoskodni kell a leadott víz kiemeléséről, illetve valamilyen módon való tisztításáról. d) Az eljárás szinte külön beruházási költség nélkül a szükséges helyen azonnal alkalmazható, mivel a fejtéseknél úgy is feladásra kerülő bányatérségeket használunk fel. e) A bánya víz- és zsompvágat rendszere egyszerűbb, rövidebb lehet, mivel a zsompokban lényegesen kevesebb mennyiségű, tulajdonképpen a helyi adottságokból eredően az eljárásba nem vonható hordalékos vizek iszapjának a kiülepedésével kell csak számolni. 0 Adott esetben a zsomptakarításból eredő, különösen nagy szennyezettségű iszapos vizek bányabeli tisztítása is eredményesen megvalósítható az eljárással. g) A bányából kiemelésre kerülő víz gyakorlatilag mentes a szilárd szennyeződéstől, és igy- a kiemelő szivattyúk élettartama, üzembiztonsága lényegesen megnő,- a kiemelt tiszta víz pedig adott ipari- mezőgazdasági célra közvetlenül, vagy lényegesen kevesebb előkészítéssel, tovább tisztítással felhasználható, illetőleg külszíni vízrendszerbe (patak, víztározó) közvetlenül bebocsátható a szennyezés veszélye nélkül. h) Az eljárás üzemköltsége, a kapcsolódó anyagi- és élőmunkaráfordítás csekély, az esetleges berendezések (szivattyúk, szerelvények, csővezetékek) a bányászatban szokásosak és általánosan, egyszerűen használhatók. i) A találmány szerinti eljárás, előnyösen és szokásos eszközökkel, viszonylag olcsón és egyszerűen automatizálható. A találmány szerinti eljárást, illetve az eljárás által elérhető eredményeket részletesebben az alábbi gyakorlati példák érzékeltetik : 1. Egy adott fejtési területen - a frontfejtésben - 50-90 1/p, átlagosan 70 1/p fakadó víz volt, melynek hordalékos szennyezettségét 1,7 105 mg/1 nagyságban mértük. A szennyezett vizet szokásos zagyszivattyúval, és 0 100 mm-es csővel átemeltük egy másik, már lefejtett és omlasztott front légvágatába, itt a víz előülepítése történt. A bányavíz a légvágatból gravitációsan az omladékba jutott, melyen átfolyva tovább került a front indítóvágatába. Az omladékban szűréssel, az inditóvágatban pedig utóülepítésse' tisztult tovább a víz. Az eljárásból kilépő vízben hordalék anyag nem veit kimutatható, a lebegő anyagtartalom pedig 13,0 mg/l-re adódott. A szivattyú 85 Órás üzemideje alatt 115 1/p mennyiségű bányavizet adtunk fel, melyből 44 m3, 101,2 t szilárd szemcsés anyaig volt kiszűrhető. 2. Időszakosan, 10 percenként mértük és regisztráltuk a kilépő víz tisztaságát. Amikor a tisztaság legalább 20%-os csökkenést mutatott egymást követő két mérésnél, a szennyezett víz belépését az omladékba 0,5 m-rel helyeztük. Ezzel a módszerrel a fronti omladék teljes vastagságát (3, 4 m) felhasználva a szűrésre, összesen 7243,8 m? bányavizet adtunk fel és mindösszesen 853,7 m3 (1963,5 t) szilárd szemcsés anyagot távolítottunk el a vízből. Az eltávolított anyag nagyobb részt (mintegy 80—85%) szűrés útján az omladékba került, az omladékot tömörebbé, nagyobb szilárdságúvá, gyakorlatilag teljesen légelzáróvá tette. A kisebbik hányadból mintegy 8-12% az előülepítésnél a maradék pedig az utóülepítésnél vált ki a vízből. 3. Az eljárást sikeresen alkalmaztuk a zsomptakarításból származó iszapos-zagy tisztítására is. Az adott ülepítőzsomp takarításának 8 napja alatt 2063,5 m3 zagyot adtunk fel a találmány szerinti tisztító rendszerre, melynek szilárd anyagtartalma 11,14%-os volt. A tisztítás alatt kereken 230 m3 (529 t) szilárd anyagot távolítottunk a feladott nagy szennyezettségű zagyból. A kilépő vízben szilárd anyagtartalmat nem lehetett kimutatni, a lebegő anyagtartalom pedig 16,0-20,0 mg/1 érték közé adódott. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
