190177. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyékony műtrágyának a talaj megmunkálásával egyidejű kijuttatására és ideiglenes tárolására
1 190 177 2 A találmány tárgya: berendezés folyékony műtrágyának a talaj megmunkálásával egyidejű kijuttatására és a folyékony műtrágya előkészítésére. A berendezésre az jellemző, hogy kultivátor gerendelyére épített és a járókerék által meghajtott tömlősszivattyú (amelynek szívóága a műtrágya-szuszpenzió tartályával van összekapcsolva) tömlői a szivattyú nyomóágán rácsatlakoznak a sarkantyúszérűén kiképzett talpvassal megerősített talajlazító szerszámok mögé, a szerszámokra - például hegesztés útján - felerősített injektorokra, amelyek a tömlők közvetítésével a szuszpenziót a talajba préselik. A berendezést szervesen egészíti ki a tárolótelep, ahol a szuszpenzíó felhasználás előtti tárolását és keverését kell végrehajtani. Ez az ún. átmeneti tárolótelep két darab, egyenként 100 m3-es, felül nyitott műanyagtartály, amelybe a szuszpenzió keveréséhez szükséges szivattyúegység és csővezetékek, valamint a műanyagtartály keretére szerelt keverőlapátok vannak beszerelve. Ebben az átmeneti tárolótartályban zajlik le a mütrágya-szuszpenzió eddig meg nem oldott keverése. A folyékony műtrágya kijuttatás előtti keverése rendkívül fontos, mert a szuszpenzióban a lebegő részecskéket egyenletesen kell elosztani. A keverés hidraulikus és mechanikus úton történik. A mechanikus keverést szöghájtómű által meghajtott, a keretre szerelt szárnylapátok, a hidraulikus keverést pedig a tárolótartályba telepített csővezeték révén, szivattyúval biztosítjuk. Folyékony halmazállapotú szervestrágyának mezőgazdasági kultúrákat termő területre történő kijuttatása már ismert. A növénytermesztés rendkívül fontos feltétele ugyanis a tápanyagvisszapótlás korszerű színvonalának biztosítása. Folyékony szervestrágyának kijuttatását ez idő szerint a munkagépre szerelt keretre rögzített, csőalakú szóróberendezés útján oldják meg, amely a talaj felszínére juttatja a híg szervestrágyát, s ezt tárcsásboronával viszik a talajba. Haladottabb megoldást alkalmaz a Debreceni Tudományegyetem karcagi kutatóintézetének gazdasága, ahol a híg sertéstrágyát a talaj felszíne alatt mintegy 60-70 cm-re telepített alagcsövekre szerelt injektorokon keresztül, szivattyú nyomóhatása révén lehet a legmegfelelőbb mélységbe, a gyökérzethez juttatni. Ez a berendezés meglehetősen költséges, legnagyobb hátránya azonban az, hogy csak azokat a területeket lehet hatásosan trágyázni híg szervestrágyával, amelyek nagy számú sertést (vagy más háziállatot) nevelő hizlaldák, ill. istállók közvetlen szomszédságában vannak. A folyékony műtrágyázás a tápanyag visszapótlásában minőségi változást jelent, mert a monoműtrágyák szilárd halmazállapotban történő kiszórásával a műtrágya nem mindig jut a legmegfelelőbb mélységbe, a növény gyökereihez. A szuszpenziós műtrágyák ezenkívül komplex formában tartalmazzák a nátrium, foszfor és kálium hatóanyagokat: ezek arányát módunkban áll változtatni, így a növények biológiai igényeit jobban ki lehet elégíteni, tehát az eredményes gazdálkodást jelentős mértékben elősegíthetjük. A növény gyökerei így hatékonyabban képesek a folyékony halmazállapotú tápanyagot felvenni. További előny, hogy a ( szóráskép egyenletes, a tápanyagok minden növény számára azonos mennyiségben hozzáférhetők, s így nem fordulhat elő a szilárd műtrágyázásnál gyak- 5 ran tapasztalható hullámos táblák kialakulása, melyekben azonos mennyiségben kiszórt hatóanyag kevesebb terméseredményt biztosít, mint a kiegyenlített szórásképű, egyenletes állományú tábláknál. Biológiai előnyein kívül a híg halmazállapotú műtrágyázás jelentős technológiai előnyökkel is rendelkezik. A szuszpenziós műtrágya a szilárd, komplex műtrágyáknál olcsóbban állítható elő. Alkalmazása egyszerű jói szabályozható. Tárolása veszteségmentes és olcsó, A kiszórás nagy területen végezhető és a folyékony műtrágyával egyidejűleg nyomelemek és növényvédőszerek is juttathatók a talajba, ami viszont - mivel a megmunkálással egyidejű a kijuttatás - jelentős munka- és időmegtakarítás„„ sál, kevesebb energiaráfordítással végezhető el. A nitrogénoldatú műtrágya növényvédőszerekkel oldófázisként szerepel, így a nátrium a növény számára kedvező megosztásban, több menetben, külön költség nélkül juttatható ki az adott területre. A technológia könnyen kialakítható és olcsón ' beépíthető már üzemben lévő talajművelő gépre. Ezek átalakítása csekély költséggel jár. Legjelentősebb előnye a folyékony műtrágyázásnak a találmány szerinti megoldásnak megfelelően az, hogy a szuszpenzió mélyebb talajrétegbe történő kijuttatá- 3 3 sával az eróziónak kitett területeken is elkerülhető a környezetszennyeződés. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezéssel és technológiával ily módon az ismert megoldások hátrányait kívántuk kiküszöbölni. 3o Ezt a feladatot úgy oldottuk meg, hogy két darab, egyenként 100 m3-es, műanyagból készített tartályban, egy ún. átmeneti tárolóban végezzük a folyékony műtrágya keverését, a szállítótartályok gyors ürítését és töltését. A tároló zárt profilból, 40 fém tartóvázon merevített, tíz méter körátmérőjű, egy méter magas tárolómedence. A tárolómedence felépítése könnyű, mert alapozást nem igényel. A megfelelően kevert folyékony műtrágya a kultivátort vontató munkagépre rögzített tartályban 45 kerül a kijuttatás helyére. A kultivátor gerendelyére szerelt tömlőszivattyú a talajbontó szerszámra hegesztett injektorokra csatlakozik. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzok és az azokon látható hivatkozási számok révén részletező sen is ismertetjük. A rajzok közül az 1. ábra az átmeneti tároló és keverőtartályt vonalas ábrán, vázlatosan mutatja be, a 2. ábrán a kultivátorra szerelt tömlőszivattyút és injektorokat, a 55 3. ábrán a 1. ábra szerinti szerkezeti elrendezés egy egyszerűbb kiviteli példáját szemlélteti. A fémből készült 1 tartóvázra rögzített, műanyagból készült 2 tárolómedence alja enyhén kúpos alakú. A 2 tárolómedence alján nyúlik a tároló- 60 medencébe egy 3 szívócső, amely a rajzon nem ábrázolt szivattyú szívóágával van összekapcsolva, majd a szivattyú nyomóága után a 2 tárolómedence 1 tartóvázán körben kialakított 4 keverőcsövön lévő öt darab kiömlőnyíláson át kerül vissza a 2 tárolómedencébe. Ez a folyamat a hidraulikus ke2
