190174. lajstromszámú szabadalom • Diagonisztikai röntgengenerátor, valamint kombinált anódforgató és átvilágító tápegység, különösen röntgengenerátorokhoz

1 . 190 174 2 A találmány tárgya diagnosztikai röntgengene­rátor, amely hálózati csatlakozást, forgóanódú röntgencsöves röntgensugárzót és ezek közé beik­tatott, a röntgencső anód-katód áramkörének leg­alább felvétel-üzemmódban történő táplálására al­kalmas, változtatható feszültségáttételű és kapcsol­ható villamos energiaátalakítóból álló főáramkört, valamint a röntgensugárzó katódfűtési és anódfor­­gatási tápenergiáját szolgáltató, továbbá a röntgen­­generátor egyes egységeinek ill. áramköreinek ve­zérlését és/vagy szabályozását, biztosítását és az üzemi jelforgalom közvetítését ellátó segédüzemi áramköröket tartalmaz. A találmány tárgyát képe­zi továbbá egy különösen a fenti, diagnosztikai röntgengenerátorokhoz előnyösen alkalmazható kombinált anódforgató és átvilágító tápegység is. Az orvosi röntgendiagnosztikában alkalmazott röntgengenerátorok feladata, hogy a vizsgálatok­hoz szükséges röntgensugarat a mindenkor kívánt mennyiségben és minőségben szolgáltassák. A két alapvető betegvizsgálati módszer, nevezetesen az átvilágítás és a felvételezés, a röntgengenerátorok­tól két különböző üzemmódot kíván meg. Átvilágí­tási üzemmódban a röntgengenerátornak huzamo­sabb ideig alacsony dózisteljesítménnyel a felvétel­hez hasonló sugárminőséget kell szolgáltatnia. Fel­vételi üzemmódban viszont a film megfelelő fekete­déséhez szükséges jelentős dózismennyiséget a lehe­tő legrövidebb idő alatt kell kisugározni. Emiatt az alkalmazott röntgencsövek fókuszteljesítménye korszerű diagnosztikai röntgengenerátoroknál 30-150 kW. Ilyen teljesítményű fókuszt a szükséges geometriai méretben csak gyorsan forgó anódtá­­nyérokkal lehet megvalósítani. Átvilágítási üzem­módban a röntgensugár kívánt minősége - sugár­teljesítménye - 40-112 kV anódfeszültséggel bizto­sítható 0,2-6 mA röntgencső anódáram mellett. Az anódáramkör táplálásához igényelt teljesítmény 80-1000 VA. Felvétel üzemmódban a kívánt minő­ségű röntgensugár 25-150 kV anódfeszültséggel, 10-3000 mA anódáram mellett biztosítható. Az igényelt anódköri teljesítmény 10-500 kVA. Átvilá­gítási üzemmódban a sugárzási idő 0,5-5 perc, míg felvétel üzemmódban ugyanez 0,001-5 sec. Az ismert korszerű diagnosztikai röntgengenerá­torok áramkörei egy ún. főáramkörből, és ún. se­gédüzemi áramkörökből állnak. A főáramkor fel­adata, hogy a hálózati csatlakozás (amely hálózat, készenléti áramforrás vagy hordozható-telepíthető áramfejlesztő aggregát egyaránt lehet) villamos energiájával általában mindkét fentebb jelzett üzemmódban a röntgencső anód-katód áramkörét táplálja. A segédüzemi áramkörök funkcióik sze­rint két csoportra oszthatók. Egyik csoportjuk a röntgensugárzó által igényelt egyéb tápenergiákat, így a röntgencső katódjának kívánt fűtését és a forgóanódú röntgencső anódjának felpörgetésé­hez, továbbforgatásához és fékezéséhez szükséges energiát szolgáltatja, míg a másik csoport a fő­­áramkört, valamint a katódfűtő és anódforgató áramköröket vezérli, szabályozza, biztosítja és az üzemen belüli jelforgalmat bonyolítja a szükséges (kijelzésekkel együtt. Az ismert röntgengenerátorok főáramköre a há­lózati csatlakozásra kapcsolt változtatható feszült­ségáttételű és kapcsolható villamos energiaátalakí­tóból áll. Az energiaátalakító vagy hálózati frek­vencián üzemelő sorosan kapcsolt transzformáto­rokból, mechanikus, elektromechanikus tirisztoros kapcsolókból és egyenirányítókból, vagy a legkor­szerűbb röntgengenerátorok esetében már teljesít­mény félvezetőkből épült fázis-frekvencia váltó és kapcsolóval sorosan kapcsolt, nagyobb frekvenci­án üzemelő transzformátorokból, szakaszoló jelle­gű kapcsolókból és egyenirányítókból van felépítve. A fenti ismert röntgengenerátorok az alábbi hát­rányos tulajdonságokkal és hiányosságokkal bír­­nak: A főáramkor kialakítása komplikált és gazda­ságtalan. Egyik megoldás szerint ugyanis külön felvételi és külön átvilágítási teljesítményadó áram­kört építenek be. Másik lehetőség szerint közös felvételi és átvilágítási főáramkört alkalmaznak, amikor is azonban a nagyteljesítményű, fokozatos kapcsolású felvételi áramkörnek legalább egy ré­szét folyamatos szabályozásúvá kell tenni. Hálózati frekvenciás röntgengenerátoroknál ez görgős elekt­romechanikus teljesítménytranszformátor közbeik­tatását teszi szükségessé, ami háromfázisú rend­szerben különösen költséges elem. Fázis frekven­ciaváltós rendszerek esetében viszont a maximális teljesítményigényre méretezett konverter a kis átvi­lágítási teljesítménytartományban igen rossz hatás­fokú, a veszteség háromszorosa a hasznosított energiának. Ezen túlmenően a konverter táplálásá­hoz elektronikusan szabályozott változtatható táp­­feszültség előállítása is szükséges. Ezek a nagyener­giájú szabályozók nehezen illeszthetők a meglévő dózisteljesítmény automatákhoz. Az ismert, önállóan épített gyorsindító anódfor­gató egységeket a gyártók a röntgensugárzókhoz illesztik, így azok más gyártmányú röntgensugár­zókhoz nem alkalmasak, és azokat együtt kell meg­vásárolni a röntgensugárzókkal. Eltérő típusú röntgensugárzó alkalmazásakor a gyorsindítókat is cserélni kell. Amennyiben egy röntgengenerátor két különböző gyártmányú röntgencsővel üzemel, úgy két külön gyorsindítót kell használni. Az ismert gyorsinditók nem alkalmasak normál és rapid csö­vek egy röntgengenerátoron belüli üzemeltetésére, általában zajosak, nagy az áramfelvételük és több­ségüknek nagy a szivárgóárama. Az ismert röntgengenerátorok fűtésrendszerei­nek korábban használt felvételi üzemmódbani kivi­telei úgynevezett háromgombos üzeműek, azaz há­rom konkrét paraméter (kV, mA és sec) kezelőpul­ton történő előválasztását ill. beállítását teszik szükségessé. Ilyenkor 3-100 mA (fix) értéket és külön expozíciós időkapcsolót alkalmaznak. A röntgencsövön átfolyó töltés eltérését a kívánt értéktől a fűtőrendszer és az expozíciós időt kap­csoló rendszer eredő hibája határozza meg, ami különösen kis töltések esetében igen nagy hibaérték lehet. Ezek az egyszerűbb ismert vezérelt rendsze­rek mindenkor a fűtőfeszültséget állítják be. A tényleges fűtőáramot így a csatlakozók és a ká­belek minősége és hőfoka is befolyásolja. Korszerűbb ismert fűtésrendszerek kétgombos (kV, mAs) kezelésű kiviteleinél a maximális csőtel­jesítmény kihasználása érdekében minden anódfe­t 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents