190140. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés villamos energiának hőenergiává alakításával

3 190140 4 A találmány tárgya fűtőberendezés, amely villamos energiának hőenergiává alakí­tásán alapul és amelynek a villamos energiá­ból hőenergiát biztosító átalakítója, továbbá hőtárolója és a hőenergiát hófogyasztóhoz vagy további hőtárolóhoz juttató fűtő körfo­lyamata veut. A találmány szerinti fűtőberendezés he­lyiségek fűtésére, technológiai folyamatok igényelte fűtésre, tárolóterek fűtésére és ha­sonló területeken alkalmazható. Különösen olyan helyen előnyös a találmány szerinti fű­tőberendezést használni, ahol magasfokű kör­nyezetvédelmi előírásokat kell kielégíteni, vagy ahol nagyon szűk hómérséklethatárok között kell a fűtött tér hőmérsékletét tartani, vagyis pontos szabályozást kell biztosítani, továbbá ahol a fűtött tér tűzveszélyes vagy rob banásveszélyes. A villamos energiának hőenergiává ala­kításával működő fűtőberendezések ismeri megoldásai közül a legegyszerűbbek az olyan szerkezeti felépítésűek, amelyeknél a villamos árammal átjárt és ennek hatására felmelege­dett - sok esetben izzó - vezető szabadon van és így közvetlenül érintkezik a fűtött tér levegőjével. Vannak olyan szerkezeti kia­lakítások, amelyeknél a fűtőszál (fütószálak) burkolt, például kerámikus anyagú csőben (csövekben) van. Mindkét fajta kivitel élő­­fordulat ventilátorral, amely intenzív légá­ramlást biztosít a fűtőszál, vagy annak bur­kolata mellett. Az ilyen megoldások csak kis teljesítmény szolgáltatására alkalmasak, ép­pen ezért átmeneti jelleggel vagy kisegítő célzattal alkalmazzák ezeket, és akkor is egy-egy kis légterű helyiség fűtésére. Az ilyen megoldások szabályozási lehetősége igen minimális. Általában az üzemelés közvet­len személyi beavatkozással való megszakítá­sa és megindítása jelenti a futóteljesítmény változtatását. Ezeket a fűtőeszközöket nem lehet alkalmazni tűzveszélyes helyeken és robbanásveszélyes helyeken. Az ismert fűtőberendezések egy másik fajtájánál a villamos áram hőhatásával vizet melegítenek és az így termelt meleg vizet cirkuláltatják a radiátorokat vagy más hő­­közlőket tartalmazó fűtő körfolyamatban. Ezek a berendezések már nagyobb fűtótelje­­sítményekre épülnek és kielégítóek a tűzve­szélyes valamint robbanásveszély kiküszöbö­lése szempontjából is. Az ilyen berendezés vízrendszerében lévő víz általában olyan nagy tömegű, hogy az kihasználható hőtáro­lósra, vagyis megoldható az éjjeli felfűlés, nappali hőleadás ciklikus alkalmazása, ami köztudottan előnyös mind a fogyasztó, mind az energiatermelő és elosztó számára. Hátrányosak viszont az ilyen berendezé­sek a villamos energiát hőenergiává átalakító és a víz hőhordozó közeg szempontjából. A víz miatt igen szűk tartományban kell tartani a villamos fűtőeszköz felületi hőmérsékletét, továbbá a vízmelegítő térnek vízkövesedése is határt szab az e térben tartható hőmér­sékletnek és nyomásnak. Az is hátrányos, hogy a víz villamos vezető, holott egyes konstrukcióknál kedvezőbb volna szigetelő anyagú hőhordozót alkalmazni, vagy másként lehetne a szerkezetet kialakítani, továbbá más paramétereket lehetne választani ha a víztől eltérő - pl. szigetelő anyagú - hőhor­dozót alkalmaznának. Megemlíthetők még az olyan hőtárolós fütőeszközök, amelyeknél szilárd anyag szol­gál hőtárolásra, és villamos áram hőhatásával történik a felfűlés. Ezek a hőtárolós fűtőesz­közök - általában cserépkályhák formájában kerülnek forgalomba - csak helyiségek fűté­sére alkalmasak, de például technológiai cél­ból felmerült hőigény fedezésére szóba Bem jöhetnek. Az ilyen fütőeszközök szabályozási lehetősége szintén elenyésző. Az ismert berendezések egy-egy szűk felhasználási területen biztosítanak kielégítő megoldást, de általános érvényű hasznosítás­ra nem alkalmasak. Pedig a villamos energiá­nak hőenergiává alakításán alapuló fűtőbe­rendezésekhez igen jelentős előnyök fűzhe­­tők, ezért indokolatlan, ha a villamos fűtés terjedését korlátozzák. A villamos energia alapján álló fűtési rendszerek általános érvényű előnyei között feltétlenül szólni kell arról, hogy nemzetgaz­dasági szempontból jó az ilyen rendszerek összhatásfoka. A tüzelőanyagot az erőművek­ben jobb hatásfokkal lehel elégetni, mint mondjuk a háztartási tüzelőeszközökben, és az éjszakai árammal való fűtés az erőművi berendezések jobb kihasználását jelenti. A villamos fűtési rendszerek általában jobban szabályozhatók mint a közvetlen tüzelési al­kalmazó fütőeszközök és ez jelentős megtaka­rítást eredményez az energiahordozók terén. A jó szabályozhatóságnak köszönhető, hogy helyiségfűtés esetén kellemes hőérzet biztosítható. A villamos fűtőberendezések mellett szól még az a körülmény, hogy nem kell elaprózva házhoz szállítani a tüzelőanya­got, hanem a villamos energiát kell - sokkal olcsóbban és könnyebben, kisebb veszteség­gel - a felhasználás helyére juttatni. Az is jelentős szempont, hogy a felhasználás he­lyén nincs szennyező hatás, kényelmes, az üzemeltetés, mert a felügyelet vagy ellenőr­zés alig igényel munkát, jól automatizálható az üzem. Elesik a tüzelőanyag tárolásával kapcsolatos hely- és építési probléma is. A villamos fűtőberendezések üzembiztonsága is megnyugtató, meri a kooperációs rendszer­ben tartós áramkiesés gyakorlatilag nem for­dul elő. A villamos fűtőberendezések általános előnyeire tekintettel a találmány szerinti be­rendező« célja, hogy ezeket az általános elő­nyöket megtartva, az ismert hasonló beren­dezések hibáit, hiányosságait kiküszöbölve, olyan berendezést biztosítson, amelyik 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents