190138. lajstromszámú szabadalom • Gáztalanító állomás
3 190138 4 A víz gáz-szennyeződésének eltávolítása általában termikus eljárással történik. Termikus gáztalanításnál a vizet nagy felületen közvetlenül áramló vízgőzzel hozzak érintkezésbe. A víz a gáztalanitóban uralkodó telítési nyomáshoz tartozó telítettségi hőmérséklete felmelegedve gáztartalmát diffúzió útján a vízgőznek adja át. Gáztalanítáa céljára ismeretesek az úgynevezett expanziós rendszerű gáztalanító berendezések, amelyeknél a gáztalanító berendezés előtt nagyobb nyomású vizet egyszerűen egy kisebb nyomású térbe vezetik. A víz a nyomásesés következtében apró cseppekre bomlik, belőlük az oldott gáz a gőzfázisba diffundál. A gázzal szennyezett gőzt ezután a szabadba vezetik. Mivel a víz porlasztásakor a bennlévő gázok egy része a keletkező gőzzel eltávozik, ezért a visszamaradó víz gáztartalma csökken. A tisztán expanziós gáztalanítáa hátránya, hogy a hatásfoka nagymértékben függ a vízcseppek felületi feszültségétől, azaz a vízcseppek nagyságától és a víz gázoldó képességétől. Más ismert eljárás szerint a gáztalanításl a gáztalanítandó víznek a berendezés felső részén elhelyezett gőztérbe történő porlasztással végzik, adott esetben szivatytyús visszakeringetés mellett. (De-OS-2,906.654) A vízben maradt gázokat mind az expanziós, mind a porlasztásos gáztalanítáa után diffúziós úton csepegtető tálcákon vagy utóforraló berendezésekben kell eltávolítani. Az utóforraló berendezések szerkezeti lényege az, hogy az edényben lévő vízszint alatt meghatározott mélységben fűtőgőzt vezetnek be és azt perforált cső vagy egyéb kialakítású szerkezeti elemmel kisméretű buborékokra bontva juttatják a vízbe. A gőzbuborékok a vízzel keveredve a víztérben felfelé emelkednek, miközben a vízből a gázok a gőzbuborékokba diffundálnak. A gáztalanitás hatásfoka itt is az edényben lévő víz és a felszálló gőzbuborékok gáz tartalmának különbségétől függ. Forralás esetén befújt gázbuborékok gáztartalma megszabja, hogy a vízből diffúzió útján mennyi gáz megy át a gőzbuborékokba. Sokszor gondot jelent, hogy a forralókban a forralt víz felületéről megfelelően nagy mennyiségű buborék tudjon távozni, mert ellenkező esetben a gáztalanítás nem kellő hatásfokú. A gőzt a víz szintje alá befúvó forraló rendszerek gáztalanító hatása tehát nagymértékben függ a befújt gőz mennyiségétől és a gőzeloBzlás egyenletességétől. Terhelési ingadozás vagy hirtelen terhelés csökkenés esetén a gáztalanítás hatásfoka csökken. Mivel a gőzbevezetés a vízszint alá történik, gondoskodni kell arról, hogy a gőzvezetékbe, az abban lévő nyomás lecsökkenésekor víz vissza ne áramolhasson. Igen kis teljesítményű gáztalanítók esetében a forraló szerkezeti kialakítása is nehézségekbe ütközik, mert a kis mennyiségű gőz egyenletes elosztása igen finom perforációt tesz szükségessé. A kisméretű lyukak a szokásos üzemi körülmények közölt a vízben lévő szennyeződések miatt igen rövid idő alatt eldugulnak. A találmány célja olyan gáztalanító állomás kialakítása, amely egyszerű szerkezeti kivitele és alacsony beruházási költsége mellett az eddig ismert hasonló célú berendezések hiányosságait kiküszöböli és jobb hatásfokú, egyenletes minőségű gáztalanítást tesz lehetővé széles terhelési határok között. A találmány kitűzött célját akkor éri el, ha a nyomástartó zárt edényben a gáztalanítolt vizet eltávolító vízkivezetés felett, az edény gőzterében, de attól nyílásokkal ellátott lemezekkel elhatároltan, a gáztalanilóba áramló még szennyezetten gőz és a gázlalanitás utolsó fázisába érkező gáztalanítandó víz elegyítésére keverőteret helyezünk el. A találmányi gondolat szerint az alsó vízszint felett lévő keverőtérben a gáztalanítóba belépő fűtőgőz és a gáztalanító felső részéből lefelé csepegő előmelegített és előgáztalanított víz igen intenzív módon keveredik, majd a keverőteret alulról határoló perforált zárólemezen lévő nyílásokon keresztül lefelé nagy sebességgel áramoltatva hagyja el. Ez a megoldás a gáztalanítást az eddigieknél hatásosabbá teszi, mert az állomásba belépő még szennyezetten gőz és a víz keveredését a gáztalanítás legkritikusabb szakaszában közvetlenül a víznek az állomásból történő kilépése előtt valósítja meg. A keveredés után a keverőteret alulról határoló perforált lemez nyílásainak szélén a gőz a vizet igen vékony fátylakra bontja, sodorja, amely az oldott gázok eltávolítására a leginkább kedvező. A nagy sebességgel kilépő keverék a keverőtér elhagyása után kismértékű nyomáscsők kenés után a zárt, nyomástartó edény alsó részében kialakult vizszintre vágódik, ahol további intenzív gázlalanitás jön létre. A találmányi gondolatnak megfelelő gáztalanító állomás főként energetikai berendezések vizéből az elnyelt légnemű anyagok eltávolítására, amely gáztalanító állomás testéi nyomástartó edény alkotja, a nyomástartó edény pedig a gáztalanítandó víz részére, vízbevezető csonkot, fütőgőzt bejuttató gőzbevezető csonkot, a már gáztalanított víz részére ürítő csonkol, a páragözöket kieresztő kifúvó csonkot, valamint a nyomástartó edény belsejében elhelyezett a gáztalanítandó vizet elosztó szerveket, pl. permetező rózsákat, fúvókákat és csepegtelőtálcékat tartalmaz, oly módon van kialakítva, hogy a nyomástartó edény gőzterében elhelyezeti előnyösen legalább egy részében perforált lemezekkel határolt, a gáztalanilóba belépő gázszegény fűtőgőz és a gáztalanítandó víz egymással való találkozására alkalmas keverőtere van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
