190130. lajstromszámú szabadalom • Fő- és mellékáramkörben alkalmazható kapcsolószerkezet villamosgépek, főként villamos forgógépek túlmelegedés elleni védelmére

3 190130 4 A találmány tárgya fő- és mellékáramkór­­ben alkalmazható kapcsolószerkezet villamos gépek, főleg villamos forgógépek túlmelege­­dés elleni védelmére. A találmányra az jellemző, hogy a túlme­­legedés ellen védeni kívánt villamos beren­dezésbe - például villamos forgógépbe - a motor tekercsfejében van beépítve az előfe­szített érintkezőkkel ellátott, védőburában elhelyezeti kapcsolószerkezet, amely úgy van kialakítva, hogy az érintkezőket hordozó szárakra egy állandó mágnes és egy porko­hászati úton előállított tuskó van felerősítve. Az egyik szárra szerelt permanens mágnes mindaddig vonzza a porkohászati úton előál­lított mágnesezhető tuskót, míg az utóbbi hő­mérséklete nem éri el az ún. Curie-pontot, amelynek elérésekor a ferromágneses anyag elveszíti ferromágneses tulajdonságát és pa­­ramágnessé alakul. Az érintkezők ekkor egy­mástól szétválnak, az áramkör megszakad, a villamos berendezés vagy forgógép tovább nem melegszik és hűl mindaddig, amíg a fer­romágneses anyag olyan hőmérsékleti állapot­ba nem kerül, amelyen ismét mágnesezhetóvé válik. A mágnes ekkor meghúz, az érintkezők zárnak és a villamos berendezés - például villamos forgógép - ismét üzemkész állapotba kerül. A különböző villamos berendezések - így a villamos forgógépek is - igen érzékenyek a túlmelegedésre. Erre a célra alkalmazzák napjainkban a közismert bimetallos kapcsoló­kat. A bimetallos motorvédó kapcsolók nagy hátránya azonban az, hogy alakváltozásuk és kapcsolási idejük lassú, az érintkezők között gyakran keletkezik villamos ív, ennek követ­keztében gyakran tönkremennek és így a védelmi feladatot nem tudják ellátni. Ismer­tek egyéb védókapcsolók is, ezek azonban munka- és költségigényes szerkezetűek, vil­lamos forgógépek túlterhelés, feszültségkima­radás és zárlat elleni védelmére szolgálnak. Alacsony Curie hőmérsékletű ferromágne­ses anyagok elektromos hőmérséklet és tűz­jelző kapcsoló számára leendő alkalmazása már ismert. A hőmérséklettől változó mágne­ses tulajdonságú ferritet és Reed-relét tar­talmazó automatikus hőmérséklet- és tűzjelző kapcsolót ismertet például a 164 337 lajst­romszámú magyar szabadalmi leírás. Különbö­ző anyagú mágnestekercsekből kialakított in­­duktanciát alkalmaznak a 3 917 970 lajstrom­számú USA szabadalmi leírás szerinti megol­dásban a hőmérséklet érzékelésére. A hír­adástechnikai szakirodalom azonban a porko­hászati úton előállított anyagokat alacsony (60 °C-nál kisebb) Curie-pontjuk miatt álta­lában hátrányosan értékeli, ennélfogva a mi­nél magasabb Curie-pontú (120 °C-nál maga­sabb) anyagok gyártására törekednek. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy alacsony Curie-pontú, porkohászati úton elő­állított ferromágneses anyagoknak, főként villamos forgógépek túlmelegedés elleni véde­lemre Lörténó alkalmazása teljes sikerrel jár, ezért a találmány szerinti megoldásnak meg­felelő kapr.solószorkezet segítségével villamos berendezések, elsősorban villamos forgógépek túlmelegedés elleni védelmét teljes biztonság­gal, egészen egyszerű eszközökkel megold­hatjuk. A találmány a porkohászati úton elő­állított, ferromágneses tulajdonságú fémeknek alacsony Curie-ponton történő mágneses álla­potváltozásán alapul. Szemben a bimetallos védókapcsolókkal - melyeknél a kapcsolási hőmérséklet szűk tű­rése nehezen tartható - a Curie-pont ezeknél a fémeknél az összetevők arányával pontosan beállítható: alkalmazásuk esetén kiküszöböl­hetők a bimetal] érintkezők közismert hátrá­nya, előállításuk olcsó, egy ill. háromfázisú motorok fő- és mellékáramkörében egyaránt alkalmazhatók. A találmány szerinti megoldásnak megfe­lelő kapcsolószerkezetet a leíráshoz mellékelt rajzokon bemutatott kiviteli példák kapcsán részletesen is ismertetjük. A rajzok közül az 1. ábra a túlmelegedés elleni védelemre szolgáló kapcsolószerkezetnek egy kiviteli példáját kinagyítva, axonometrikus ábrázolásban mu­tatja be. A 2. ábrán ugyanezen elven kialakított szerkezetnek egy további kivi­teli példáját látjuk, szintén axonometrikus ábrázolásban, végül a 3. ábrán egy további kiviteli példát mu­tatunk be tekercsrugós megol­dással. Amint az 1. ábrán bemutatott kiviteli pél­dán látható, a kapcsolószerkezet egy mágne­sesen árnyékoló 1 burában van elhelyezve. A 1 burán belül van egy megfelelően előfeszí­tett U-alakú 2 laprugó, melynek rögzített szárára egy 3 permanens mágnes, mozgó szá­rára pedig egy porkohászati úton előállított, mágnesezhető 4 tuskó van felerősítve. A 2 leprugó mozgó szárára van rögzítve az egyik 5 érintkező, a másik szárára pedig a 6 szi­getelőlemezzel elválasztott másik 5 érintkező. Az ezen kiviteli példának megfelelő kapcsoló­szerkezet alaphelyzetben zárt-érintkezés ki­vitelű, vagyis a motortekercs fejében elhe­lyezve az 5 érintkezők zárt helyzetben van­nak. A villamos forgógép káros felmelegedése esetén a mágnesezhető 4 tuskó, - mivel Cu­­rie-pontja úgy van megválasztva, hogy a motor túlmelogedésének kritikus hőfokával essen egybe - elveszti ferromágneses tulaj­donságát, így az 5 érintkezők szétválnak. A motor kapcsoló az áramkört bontja. A 4 tuskó akkor lesz ismét mágnesezhető, ha a kriti­kus, vagyis a Curie-pont által meghatározott hőmérséklet alá hűl vissza. Ekkor az 5 érint­kezők - mivel a mágnes meghúz - ismét zár­nak és a motor ismét üzemelhet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents