190126. lajstromszámú szabadalom • Olvasztótégely hőre lágyuló műanyag fröccsöntésére

3 190126 •1 A találmány tárgya olvasztótégely hőre lágyuló műanyag fröccsöntéséhez külső ház­zal, ebben elrendezett és hozzá képest tömí­­tetten elmozduló dugattyúval, a ház egyik végénél kialakított beömlőnyilással és másik végéhez csatlakoztatott kivezetőnyllással. Az ilyen elrendezésű olvasztótégelyeket széles körben alkalmazzák a hőre lágyuló műanyagok fröccsöntéséhez. A házon kialakí­tott beömlónyilásnál bevezetik az olvasztóté­gely belsejébe a nyersanyagként szolgáló granulátumot, amely az olvasztótégelyen kí­vül elhelyezett külső fűtőtest által kifejtett hő hatására megolvad és fröccsöntésre alkal­mas formába jut. A granulátumot, illetve ké­sőbb a megolvadt műanyagot a dugattyú elő­re járatásával mozgatják a ház másik végén kialakított kivezetőnyilás felé. Az ilyen hagyományos kialakítású olvasz­tótégely esetében komoly nehézséget okoz az olvasztótégelyben lévő műanyag teljes ke­resztmetszetében történő átmelegltése, képlé­kennyé tétele. Belátható, hogy a házon kívül lévő külső fűtőtesttől származó hőhatás csak nehezen képes a ház belsejében a középten­gely körzetében elhelyezkedő műanyag meg­olvasztására. Túlságosan nagy hőt sem lehet alkalmazni, mert ebben az esetben a ház bel­ső palástja közelében lévő műanyag elég, ké­miai degradáció, bomlás lép fel, ami a mű­anyagot fröccsöntéshez való felhasználásra alkalmatlanná teszi. Mindebből következően az olvasztótégelyben a műanyagot csak kímé­letes hőadagolás mellett és az ebből fakadó viszonylag hosszú idő alatt lehet felmelegíte­ni. De ez a körülmény korlátozza az egyidő­­ben az olvasztótégelyben feldolgozható mű­anyag mennyiségét is. Minél nagyobb meny­­nyiséget akarunk ugyanis felolvasztani, an­nál nagyobb belső átmérőjű olvasztótégelyt kell alkalmazni, amely esetben a műanyag kö­zépső részének átolvasztásával kapcsolatos nehézségek fokozottan jelentkeznek. Ezeken a nehézségeken igyekeztek olyan módon se­gíteni az újabb olvasztótégelyek esetében, hogy a ház belsejében a dugattyú és a kive­­zetónyllás között olyan betétet helyeztek el, amellyel a műanyagot a ház középtengelyéből palástja felé igyekeznek kényszeríteni. Emiatt azonban nagymértékben megnövekszik az ellenállás, amit a dugattyúnak le kell győznie. Ráadásul az egyidóben megolvaszt­ható műanyag mennyisége is csökken. Ismeretes az a megoldás is, amikor a du­gattyút csigaként alakítják ki, illetve ilyen­nel helyettesítik. A csiga és a ház belső pa­lástja között a ház kijárata felé folyamatosan szűkülő rés van, úgyhogy a csiga forgása során eme rés révén a műanyag a ház belső palástjára van nyomva. Itt gondoskodni kell arról, hogy a műanyag csak akkor jusson ki a házból, ha már teljes mértékben megolvadt, úgyhogy a kiömlónyílást vezérelhető zárral kell ellátni. Bonyolult felépítése, a forgó csi­ga azonban itt újabb működési hátrányokat vet fel, ráadásul az egyszerre feldolgozható műanyag mennyisége itt is meglehetősen kor­látozott. A találmánnyal megoldandó feladat az is­mert megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan olvasztótégely kialakítása hőre lágyuló műanyag adag mennyisége és ezzel a fröccsöntés termelékenysége megnövelhető anélkül, hogy ez a műanyag meg nem enge­dett hőterhelésével járna együtt. Az új ol­vasztótégelynek egyszerű felépítésűnek, biz­tonságos működésűnek és a meglévő beren­dezéseken alkalmazhatónak is kell lennie. A találmány szerinti továbbfejlesztés ér­telmében a külső házban koncentrikusan bel­ső mag van elhelyezve, aminek külső átmérő­je kisebb a ház belső átmérőjénél, és hossza lényegében megegyezik a ház hosszával, a dugattyú pedig a belső mag hosszának lega­lább egy részén tömltetten elmozduló csődu­­gattyúként van kialakítva. Ennek a megol­dásnak a legfőbb jelentősége az, hogy nagy­mértékben megnövekszik az olvasztótégely befogadóképessége. A belső mag következté­ben a megolvasztandó műanyag a ház palást­ja mentén egyenletes rétegvastagságban he­lyezkedik el. A belső magot a legegyszerűbben úgy alakíthatjuk ki, ha a ház beőmlőnyílésánál lé­vő kisebb átmérőjű résszel és ehhez átme­nettel csatlakoztatott nagyobb átmérőjű rész­szel látjuk el. A C8Ödugattyú a kisebb átmé­rőjű részhez kapcsolódik. Az egyenletesebb anyageloszlatés és me­legítés érdekében célszerű, ha nagyobb át­mérőjű részen körkörösen a belső mag hossztengelyével párhuzamosan terelőlemeze­ket alakítunk ki, amelyek eme nagyobb átmé­rőjű rész hosszának legalább egy részére terjednek ki. Célszerű az a kiviteli akik, amelyben a nagyobb átmérőjű tóbz átmérője az átmenet­től a ház kivezetőnyllása felé folyamatosan növekszik olyan módon, hogy a nagyobb át­mérőjű rész és a ház belső fala közötti rés a kivezetőnyilás felé folyamatosEin szűkül. A belső mag fűtése érdekében célszerű, ha a belső magban hossztengelye irányában furat van kialakítva, amelyben belső fűtőtest van elrendezve. Egyszerűen kialakítható a csődugattyú, ha a ház belső falához, illetve a belső mag­hoz tömítetten csatlakozó dugaltyúfejjel, eh­hez kapcsolódó dugaltyútesttel és másik vé­gével a csódugattyú működtető szervéhez csatlakozó végdarabbal látjuk el. A végdarab ütkőzőfej útján lehet a működtető szervhez csatlakoztatva. Célszerű végül, ha az ütkőző­fej csavarmenet útján kapcsolódik a végda­rabhoz. A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivat­kozással mutatom be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti olvasztóté­gely egyik célszerű kiviteli alak-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents