190119. lajstromszámú szabadalom • Készülék biztonsági övvel összeszerelve, ütközéskor fellépő energiának súrlódás útján történő felemésztésére

5 190119 6 és annak hatása alatt bekövetkező nyúlás olyan diagramot ad, amely szerint növekvő nyúlást csak az erő növekedésével lehet elérni. Ebből az következik, hogy a biztonsá­gi övék a test számára egyenletes lassulást nem képesek biztosítani. Matematikai úton igazolható, hogy a sú­lyossági indexre az jellemző, hogy az a min­denkori lassulás értékének 2,5-ik hatványá­nak idő szerinti összegezése. Valamennyi ismert biztonsági öv közös hátránya az, hogy a becsatolt ember testfe­lületére növekvő erő hat. Ez a növekvő erő érzékenyebben érinti a vezető mellett ülő személyt, akinek testi tömege - szemben a veszélyt előbb érzékelő vezetőénél - tehetet­len tömegként viselkedik. A növekvő erőha­tás fokozott terhelést ró az öv és a test fel­fekvési pontjaira: ebből az következik, hogy a tehetetlen tömegként viselkedő utas eseté­ben a nyaki, gerinctáji, mellkasi, hasi és me­dencetáji sérülések az összes sérülésekhez viszonyítva növekednek. A nyaki és gerinc­táji sérülések a visszarugózásra, míg a többi sérülés egyértelműen az öv hatásának tulaj­donítható. Ez a felismerés vezetett a találmány sze­rinti megoldásnak megfelelő készülék konst­ruálásának szükségességére. A találmány révén tehát azt a feladatot kellett megoldani, hogy gépkocsikba szerelt biztonsági övék ütközés esetén a negatív gyorsulásból eredő energiát úgy emésszék fel, hogy közben a biztonsági öv nyúlása az erő növekedése nélkül következzék be. Cé­lunk továbbá az is, hogy a biztonsági övvel összeszerelt készülék egyszerű eszközökből, könnyen legyen kivitelezhető és bármilyen övhöz alkalmas legyen. A feladat akkor old­ható meg, ha az erő/nyúlás diagramban sike­rül egy olyan vízszintes szakaszt létesíteni, amely szakaszon az erő felemésztése egyenle­tes lassulás mellett következik be, a dia­gramnak nincs növekvő jellege és a bizton­sági övben fellépő axiális erőhatás is kisebb. Ezt a feladatot a bevezetőben már rövi­den vázolt jellemzőkkel kialakított szerkezet révén sikerült megoldani. A gyakorlatban szerzett tapasztalatok és a szakirodalom alapján ugyanis 3800 Nm az a mozgási ener­gia, amelyet biztonsági öv használatánál az emberi test frontális ütközés esetén még el­bír. Ha tehát sikerül a beépített készülék révén ennek az energiának 1/3 részét, azaz kb. 1300 Nm energiát felemészteni, úgy a legsúlyosabb sérüléssel, - sőt halállal - járó balesetek számát tetemes mértékben lehet csökkenteni. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével részletesen is ismertetjük. A rajzok közül az 1. ábra a készülékei elölnézetben, részben kitörve - a biztonsági öv be- és kimenő szakaszaival együtt ábrázolja, míg a 2. ábrán az 1. ábra szerinti A-A metsző­vonalnak megfelelő metszetrajzot látjuk. Végül a 3. ábra a 2. ábra szerinti B-B metszóvo­nalnak megfelelő metszetrajzot mutatja be. A rajzokból láthatóan az 1 biztonsági öv a lapos, téglatest alakú tokozat elülső nyílá­sán át van a készülékbe befűzve. A fokoza­ton belül két darab, 3 és 4 fémlap fog közre egy keménygumiból készült, ékalakú 2 csú­szórugót. (A rajzokon nincs ugyan ábrázolva, de a 3 és 4 fémlapok a 2 csúszórugót ön­magában ismert módon, kötőelemek segítségé­vel, előre meghatározott mértékben szorítják ÖBsze.) A keménygumi anyagú 2 csúszórugó szélessége valamivel nagyobb, mint a készü­lék szélessége. Az 1 biztonsági öv, a 2 csú­szórugó beszerelése után, a készülék fokoza­tának 5 oldalfalai csavarozásával, vagy sze­gecselésével kerül rögzített helyzetbe. Ennek következtében a 7 csúszórugó egyfelől a to­kozat oldalfalaihoz, másfelől a 3 és 4 acél­lapokhoz szorul. Az előfeszítés mértéke a 2 csúszórugó szélességétől függ. A befűzött 1 biztonsági öv a 2 csúszóru­gó szélesebb végét átfogva az ékalak elkes­kenyedő végénél kialakított 6 vezetőtengely körül halad felfelé, majd a 2 csúszórugó ék­alakjának szélesebb végénél elrendezeti, s a fokozatba beépített 7 és 8 vezetőtengelyek között lép ki a tokozatból. A készülék működése felépítéséből adó­dik. Ha a 1 biztonsági övre haló erő mértéke eléri az elöfeszítésből adódó erőt, a 2 csú­szórugó elmozdul és az energiát súrlódással emészti fel. Mozgása közben az ékalak elkes­kenyedő vége a tokozat nyílásán is kitürem­­kedik, így az oldalirányú és a húzás irányá­ban ható szorítóerő csökken, ugyanakkor azonban a 3 és 4 acéllapok által alkotott ék­­pályába történő beszorulás következtében mindkét irányból a szorítóerő mértéke megnő. Ha a 3 és 4 acéllapok által alkotott ékpálya egy adott oc -szögét optimálisan választjuk meg, elérhető az, hogy a 2 csúszórugó mozgása közel állandó erőhatás mellett zajlik le. A találmány szerint megoldásnak megfele­lő készülék alkalmazásával biztosítani lehel azt, hogy a súrlódás közben fellépő öv-nyú­lás, vagyis a ai=200 mm. legyen. A készülék segítségével 1300 Nm energiái lehet felemész­teni, tehát a készüléknek 6500 N erőhatásnál kell működésbe lépnie. A készülékkel termé­szetesen nagyobb energia felemésztósére is van lehetőség, tekintettel arra, hogy az em­beri szervezetre, ill. annak károsodását elő­idéző erő egyértelmű, optimális megállapítása orvos-specialisták feladata lehet. így az cc szög megfelelő változtatásával a készüléket különböző mértékű erők hatása alatt lehet működtetni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents