190114. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású nátriumlámpa a lámpabúra alá szerelt gyújtóeszközzel

3 190114 4 A találmány tárgya nagynyomású nát­riumlámpa, melynek gyűjtőeszköze be van szerelve a lámpabura alá. A nagynyomású gázkisülőlámpákban az elektród távolság és a töltőgáz nyomás szor­zata általában (konstrukciós okokból) nem felel meg annak az értéknek, amely a Pas­chen törvény szerint a kisülésnek az illető hálózati feszültségen való átütéséhez szüksé­ges. Ezért ezek a lámpák csak különböző szakmai fogások (gyújtási megoldások) alkal­mazása révén üzemeltethetők hálózati feszült­ségen. Az egyik ilyen, a nagynyomású higany- és fémhalogenid lámpákban régóta alkalmazott megoldás lényege az, hogy az elektród távol­ságot lecsökkentik oly módon, hogy az elekt­ródok) közelében - a Paschen törvény sze­rint az előírt feszültségen történő átütésnek megfelelő távolságban - olyan segédelektró­dot (gyújtóelektródot) helyeznek el, amelyen valamely nagy, néhányszor 10 kohm-os ellen­állás közbeiktatásával a másik elektród fe­szültsége jelenik meg. Ebben a kapcsolásban az elektród és a közelében levő gyújtóelekt­ród között glimmkisülés jön létre, amely le­hetővé teszi az elektródok közötti (vkisülés kialakulását. A segédelektród vékony huzal, színtereit test, az elektródot körülvevő fém­henger, stb. alakjában kerülhet alkalmazásra. Ilyen megoldásokat tartalmaznak pl. az US 3,840,768 és US 4,160,930 lajstromszámú USA szabadalmi leírások. Ennek a megoldásnak az a másik változa­ta, amelynél a segédelektród nem a kisülő­térben, hanem - ún. kapacitiv gyújtóelekt­ródként - a kisülöcső külső falán vagy an­nak közelében helyezkedik el, gyűrű, spirál, vagy vékony fémréteg alakjában. Ezeknek a megoldásoknak az a lényege, hogy a kapaci­tiv gyújtóelektród alkalmazása révén megnő a térerősség annak az elektródnak a környé­kén, amelynek közelében a gyújtóelektród el­helyezkedik, és ezáltal a kisülés kisebb fe­szültségen gyújt be. A gyújtás további elő­segítését szolgálhatja, ha tőltőgázként pl. neonból és argonból álló, megfelelő nyomású, mindkét komponensnél kisebb átütési feszült­ségű gázelegy (Penning keverék) kerül al­kalmazásra. Ilyen megoldást ismertet az US 3,900,753 lajstromszámú szabadalmi leírás. További megoldást jelentenek a feszült­ségimpulzust alkalmazó módszerek. Ezek kö­zül nem említjük azokat, amelyek esetében a gyújtás a lámpán kívül elhelyezett eszköz hatására következik be, mert ezek a jelen találmány alkalmazási körén kívül esnek. A külső gyújtóeszköz alkalmazását nem igénylő megoldások lényege az, hogy a lámpával üzemszerűen sorbakapcsolt előtétet (fojtóte­kercset) valamely (rendszerint bimetál-) kap­csoló rövidre zárja, majd a kapcsoló ezt a rövidzárási áramot pillanatszerűen megszakít­ja. A gáztér átütését az áram megszűnése miatt a fojtótekercsben keletkező önindukciós feszültségimpulzus biztosítja. A bimetálkap­­csoló lehet alapállapotban zárt, vákuumban működő egység. Ilyen megoldás ismertetése található a DE-PS 15 89 162 lajstromszámú szabadalmi leírásban. De lehet a fénycső­gyújtóéhoz hasonló működésű - glimmkisülés által melegített eszköz is, amilyet az US 4,144,475 szabadalmi leírás ismertet. Több olyan megoldás is ismeretes, mely­nek alkalmazásakor a kisülócsövet a cső bel­sejében (US 4,009,408) vagy azon kívül, a kisülöcső és a lámpa külső burája között (US 3,757,158) elhelyezett fűtőtest segítségével olyan hőfokra fűtik fel, amelyen a hálózati feszültségen történő átütéshez elegendő mér­tékű nátriumgőz nyomás alakul ki. A fűtést hőhatásra működő kapcsoló vezérli. A felsorolt megoldások általános hátránya, hogy a lámpa bekapcsolása után több-keve­sebb idő szükséges ahhoz, hogy a lámpa be­gyújtson, mert csak bizonyos idő után alakul ki az ívkisülés létrejöttéhez szükséges nát­riumgőz nyomás és termikus elektronemisszió. A találmány feladata fenti hiányosság ki­küszöbölése, célkitűzése pedig olyan nát­­riumgözlámpa konstrukció kialakítása, hogy az már a lámpa begyújtásának pillanatában bocsásson ki bizonyos mennyiségű fényt és a gyújtása az ismert megoldásoknál gyorsabban következzék be. A feladat megoldására vonatkozó elgondo­lásunk szerint a nagynyomású nátriumgőz­­lámpa kisülőcsövének egyik vagy mindkét végében a kisülőcsöbe magába izzószálat kell beforrasztani. Ez az izzószál (izzószálak) el­helyezést nyerhet(nek) a kisülést fenntartó elektród(ok) közvetlen közelében, de olyan megoldás is elképzelhető, hogy maga ez az izzószál képezi a kisülési fenntartó elek­­tród(oka)t. Az izzószálat a találmány szerint úgy alakítjuk ki (méretezzük) és a kisülő­­csóben úgy helyezzük el, hogy a fűtófeszült­­ség bekapcsolása után biztosítsa az ívkisülés létrejöttéhez szükséges nátriumgőz nyomást és termikus elektronemissziót, továbbá azt, hogy a lámpa már a bekapcsolás pillanatában kibocsásson bizonyos fénymennyiséget. A találmány szerinti, a kisülőcsóben az elektród mellé elhelyezett elektródot célsze­rű úgy kialakítani, hogy az közvetlenül a ki­sülést fenntartó elektród közelében, célsze­rűen attól 1-3 mm távolságban helyezkedjék el, vagy azt szimplaspirálként részben körül­vegye, de azzal csak annak a kisüléstől tá­volabbi részén legyen ohmikus kapcsolatban. A konstrukció úgy is kialakítható, hogy a kisülést fenntartó elektródot, azzal lényegi­leg egytengelyű duplaspirálként teljesen kö­rülvegye és olyan módon is, hogy egyben a kisülést fenntartó elektród feladatát is ellás­sa. A találmány szerinti, a kisülöcső belsejé­ben elhelyezeti izzószál mindhárom esetben elektronemittáló anyagot is tartalmazhat. Az izzószálnak megfelelő hőmérsékletre való fel­fűtését, illetve a fűtés kikapcsolását, hőre 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents